A nők helyzete az IT világában

A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál az elmúlt években folyamatosan elemezte több európai ország női informatikusainak készségeit, anyagi és szakmai megbecsültségüket. A legfrissebb kutatás – egy egészen új megközelítést választva – a gyerekkorig nyúlt vissza, és elsősorban arra irányult, hogy mikor kezdődött az érdeklődésük az informatikával kapcsolatos területek iránt, és hogy számíthattak-e valamilyen támogatásra a környezetüktől. A kutatás eredményei nem csak első olvasásra megdöbbentőek. A nők több mint egyharmada ismerte el, hogy senki sem bátorította őket arra, hogy informatikát tanuljanak. Ráadásul közvetlen környezetük nemhogy védőhálót jelentett volna számukra, de egyenesen hátráltató tényezőként hatott rájuk. Mint kiderült, leggyakrabban tanáraik, barátaik fogalmaztak meg negatív kritikát a pályaválasztási célokról. Sőt, majdnem minden tizedik kislányt éppen a saját édesanyja tántorította el attól, hogy az érdeklődését kibontakoztassa az IT világában. A felhozott érvek felérnek egy időutazással. Leggyakrabban az „ez a szakma nem nőknek való”, az „ezzel a munkával nem leszel vonzó”, az „úgyis lenéznek majd”, vagy ehhez hasonló sztereotípiákkal szegték a lányok kedvét.
Súlyos önbizalomhiány
Ezek után nem meglepő, hogy a nemzetközi kutatás egyebek között olyan megállapításokat fogalmazott meg, amelyek szerint a nők alábecsülik a kompetenciájukat; megbénulnak egy bér- vagy pozíciótárgyalás gondolatától, hallgatnak, kerülik a konfrontációt, és képtelenek beismerni maguknak és a világnak, hogy kemény munkával elértek valamit. Ezek a félelmek nagymértékben járulnak hozzá a nemek közötti bérszakadékhoz, önbizalmi problémákhoz vagy üvegplafonhoz. A női informatikusok több mint egyharmada véli úgy, hogy kevesebbet keres, mint a hasonló pozícióban és beosztásban lévő férfiak. És ez nem alaptalan.
A nemzetközi kutatásban részt vevő országok női informatikusai ugyanabban a munkakörben átlagosan 13 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak.
Az egy évvel korábbi felmérés alapján a magyarországi női informatikusok 35 százaléka a nettó 400 és 600 ezer közötti bérsávban keresett. A válaszokból az is kiderült, hogy majdnem minden negyedik magyar nő pályamódosítás miatt vágott bele az informatikai kalandba, és ötből mindössze egy tanult informatikát vagy egy programozáshoz kapcsolódó műszaki területen az elhelyezkedését megelőzően. Érdekesség, hogy a hölgyek esetében a tesztelési (14 százalék), a frontend (11 százalék) és az üzleti elemzési területek számítanak a legnépszerűbbnek.

Sajnos az utánpótlás helyzete sem igazán biztató. Két évtized alatt az egyébként sem túl magas bázisról 10 százalékponttal esett vissza az informatika szakon tanuló nők aránya, és az évtized elején 15 százalék körül mozgott. Az Eurostat adatai szerint néhány éve egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb a női informatikusok száma. Pedig ahogy a klasszikus viccből ismert, „igény lenne rá”. A kétezres évek óta a folyamatosan növekvő piaci igények miatt jószerével nem volt olyan informatikai vállalat, amelyik ne vadászta volna le azonnal az elérhető munkaerőt a piacról. Már a 2010-es évek elején több tízezres volt a hiány informatikusokból, egy tavaly készült felmérés a többi között arra mutatott rá, hogy egy-két éven belül 44 ezer informatikusnak lenne hely a hazai munkaerőpiacon, hiszen már nemcsak az IT-szektorban, hanem más ágazatokban is nagy számban foglalkoztatnak digitális szakembereket.
Kudari Nóra, a Women in Technology Egyesület alelnöke a kutatás eredményeivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a technológia területén dolgozó női szakemberek eredményeinek láthatóvá tétele elengedhetetlen annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elismerjék a tehetségüket, tudásukat, és ezáltal más nőket is inspiráljanak arra, hogy ezen a területen építsenek karriert. A szektorban dolgozó nők gyakran láthatatlanok maradnak, ami nemcsak a munkáltatókon múlik, hanem sokszor maguk sem bíznak abban, hogy éppen olyan kiváló szakemberek, mint férfi kollégáik. Ezt a társadalomban meglévő sztereotípiák is erősítik.
Az elsők
Feltehetően kevesen tudják, hogy első számítógépes programozóként egy nőt tartanak számon. Azt meg talán még kevesebben, hogy ő a sokak által ismert romantikus költő, Lord Byron lánya. Ada Lovelace (1815–1852) sokoldalúságát bizonyítja, hogy 12 évesen szeretett volna megtanulni repülni, ezért a madarak életét kezdte tanulmányozni. A kudarcok nem törték le lelkesedését, néhány évvel később már a differenciál- és az analitikus gépek működésére koncentrált, és az általa létrehozott, az úgynevezett Bernoulli-számokat tartják a világ első számítógépes algoritmusának. Ada fiatalon hunyt el méhrákban, ezért tudományos munkássága nem teljesedhetett ki. Halála után közel másfél évszázaddal, 1980-ban fogadta el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma az új Ada programozási nyelvet, melyet róla neveztek el. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható.
Ugyancsak komoly szerepet vállaltak magukra a nők az első teljesen elektronikus számítógép – Electronic Numerical Integrator And Computer, azaz ENIAC – megalkotásában.
Maga a számítógép 2 és fél méter magas, mintegy 30 méter hosszú és 30 tonnás szerkezet volt, közel 17 500 elektroncsövet, 7200 félvezető diódát, valamint 1500 jelfogót építettek bele, és úgy ötmillió kézi forrasztást tartalmazott. Az úgynevezett ENIAC-lányok a programozás során körülbelül hatezer kapcsolót kezeltek, minden adatbevitel rendkívül összetett matematikai műveleteket és számításokat igényelt. Az ő nevükhöz fűződik az első szoftverek kidolgozása is. Betty Holberton az ENIAC-lányokkal közösen dolgozta ki a BINAC c-10 útmutatóját, amelyet a programozási nyelvek „előszobájaként” tartanak számon. Betty igazi hírnevet a napjainkban is használt „nemzetközi billentyűzet” blokk kidolgozásával szerzett, és állítólag a számítógép bézs színének kiválasztása is hozzá köthető.

Grace Hopper a világ első asszonyaként 1951-ben szerezte meg a számítógép-tudományok doktora címet a Yale Egyetemen. Az amerikai hadseregben is rendkívüli karriert futott be, a haditengerészetben nőként elsőként érte el az admirálisi rangot. A második világháború idején alkotta meg a számítógép alapelveit tartalmazó, mintegy félezer oldalas Műveleti kézikönyvet az automatikus szekvenciavezérelt számológépéhez. Hopper nevéhez fűződik egy olyan köztes program megalkotása is, amely lefordítja az angol nyelvű utasításokat a számítógép nyelvére. Ezzel a megoldással hatással volt egyebek között a kódoptimalizálásra, az alprogramok fejlődésére és a képletek fordítására is. Neki köszönhetjük a „bug” kifejezést, miután a Harvardon eltávolította a híres molylepkét az ősszámítógépből. Hatása megkérdőjelezhetetlen az informatika fejlődésére, ennek állít emléket az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének egyik rombolója, a USS Hopper, de a NERSC kutatóközpont leggyorsabb számítógépe, a Cray XE6 „Hopper” is az ő nevét viseli.
És hogy egy magyar példát is hozzunk. Az akadémiai végzettségű Molnár Vera (1924–2023) 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni, és az általa „machine imaginaire”-nek nevezett módszerrel matematikai törvényszerűségeket modellezni, majd 1968-ban lehetőséget kapott, hogy valódi számítógéppel dolgozzon. Ennek köszönhetően a számítógépes és az algoritmikus művészetek egyik úttörője lett. A haláláig Franciaországban alkotó képzőművész az esztétikai alapokra helyezett algoritmikus műalkotás alapjait fektette le. Mindez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy
egy gépet definiált, amely adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat.
Alkotásai – a hazai múzeumok mellett – megtalálhatók a New York-i MoMA-ban, a londoni Victoria and Albert Museumban, valamint több párizsi gyűjteményben is.

Két sikersztori a 21. századból
Végezetül két, komoly karriert befutó női vezetőt mutatunk be. 2008-ban, 51 évesen vonult nyugdíjba Meg Whitman, aki közel egy évtized alatt az alig 30 főt foglalkoztató eBay-ből egy többmilliárdos, 13 ezer főt foglalkoztató vállalatot épített fel. Whitman akkor kezdte irányítani a céget, amikor az internetes kereskedelem még éppen csak kialakulóban volt, vezetésével pedig olyan internetes szolgáltatásokat szerzett meg, mint a PayPal online fizetési módszer vagy a telefonprogramként ismert Skype. Visszavonulásával az egyik utolsó, az internet üzleti profiljának kialakításában kulcsszerepet játszó vezető távozott az iparágból.
Egy évvel később, 2009-ben nevezték ki a nemzetközi dokumentumkezelő és üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalat, a Xerox Corporation vezérigazgatójává Ursula Burnst. Ezzel az első afroamerikai nő lett a világon, aki egy Fortune 500-as cég vezérigazgatójaként dolgozott. A Forbes beválogatta a világ legbefolyásosabb személyiségei közé, Barack Obama pedig őt választotta, hogy a Science, Technology, Engineering and Mathematics (STEM) oktatási koalíciót vezesse.
A cikkünkben felsorolt nők nemcsak komoly hatást gyakoroltak az informatika világára, de egyúttal azt is bebizonyították, hogy ebben a szektorban a hölgyek is kimagasló eredményeket és sikereket érhetnek el.•
Címlapkép forrása: Depositphotos/SergeyNivens