Mi indokolja a kutatóbázis megalapítását?

– Hazánk nagy haszon­állatlét­száma, valamint az ebből származó bevételek évről évre való növekedése a fertőző betegségek gyors és hatékony felismerését, meg­előzését és gyógy­kezelését fontos prioritássá emeli. Az Egy egészség elv jegyében kiemelkedő jelentőségű az állati eredetű termékeket fogyasztók egészség­védelme. Más szavakkal: erős mező­gazdasággal rendelkező országunkban az élelmezés biztonsága elemi érdek. A haszon­állat-tenyésztés­ben felhasznált anti­biotikumok, valamint a fertőző állat­betegségek nagy része a humán­egészség­ügyet is érinti, gondoljunk csak a madár­influenzára vagy akár a SARS-CoV2 pandémiára. És nem ez volt az utolsó ilyen járvány. Meg­lehetősen sok fertőző betegség keserítheti meg a jövőben az életünket, ezek nagy része szintén állatok közvetítésével jut át az emberre. Az állatokban kialakuló anti­biotikum-rezisztens kórokozók átjuthatnak az emberekbe, és az ilyen meg­betegedések gyógy­kezelése igen nehéz és rendkívül költséges. Ezek a példák kellően indokolják, hogy miért volt szükség a Fertőző Állat­betegségek, Anti­mikrobiális Rezisztencia, Állat­orvosi Köz­egészségügy és Élelmiszer­lánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma (NL) létrehozására. Konzorciumi partnereink az Állatorvos­tudományi Kutató­intézet és a győri Széchenyi István Egyetem moson­magyaróvári Mező­gazdaság- és Élelmiszer­tudományi Kara. A projektben több mint kilencven szakember vesz részt, különböző tudomány­területek kiemelkedő szenior kutatói (állat­orvosok, orvosok, biológusok, mikro­biológusok, agrár­mérnökök, vegyész­mérnökök, bio­informatikusok), valamint számos junior kutatót és doktoranduszt is bevontunk. Azt valljuk, hogy a fertőző állat­betegségek, az anti­biotikum-rezisztencia leküzdése és az élelmiszer­lánc-biztonság fenntartása csak multi­diszciplináris szemlélettel lehet hatékony.

Az Állatorvostudományi Egyetem egyik hagyomány­őrző szimbóluma, a bika bronz­szobra az István utcai campuson.

Az állategészségügyről a különböző járványok esetén esik szó: madár­influenza, afrikai sertés­pestis és sorolhatnánk a példákat. Mindent kutatnak, vagy néhány kórokozóra össz­pontosí­tanak? Egyáltalán, mit tehetünk a kórokozók ellen?

– A haszonállatok és a társállatok egyaránt veszélyeztetettek. Céljaink között szerepel, hogy minél hamarabb felismerjük az állat­állományokat veszélyeztető kórokozókat, illetve lehetőség szerint előzzük meg az esetleges járványok kitörését. Utóbbi elsősorban hatékony diagnosztikumok és vakcinák fejlesztésével érhető el. Ma az állat­egészség­ügyben jelentős mennyiségű anti­biotikumot használnak fel; ez a gyógyszer­alkalmazás is csökkenthető megfelelő megelőzési protokollok (például vakcinázás, anti­biotikum-alternatívák) segítségével.

Mi fér bele a négyéves kutatási ciklusba?

– Elsősorban azt szeretnénk feltárni, hogyan alakul az anti­biotikum-rezisztencia az állat­gyógyászatban, ennek alapján javaslunk bizonyos állat­fajok bizonyos betegségeire alkalmazható protokollokat. A diagnosztikum- és vakcina­fejlesztés egyaránt prioritás, ezek mellett gyógyszerek fejlesztése is a portfólió része. A fejlesztések­hez korlátozottak az erő­forrásaink, ezért ipari szereplők bevonását is tervezzük. A minap kerültünk kapcsolatba egy neves nemzetközi céggel, amellyel a haszon­állatok esetében egyes anti­biotikumokat kiváltó készítmény fejlesztésében működünk majd együtt. A fertőző állat­betegségek felismerése, megelőzése és kezelése a jövőben az eddigieknél is nagyobb jelentőségű lesz, ahogyan az ágazat nemzet­gazdasági jelentősége és a kiváló minőségű állati termékek iránti kereslet egyre növekszik.

A rendszeres antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok vég­zése elengedhetetlen a rezisztencia visszaszorításához.

A haszon­állatokhoz hasonlóan fontosak a társ­állataink is, hiszen a kutyák, a macskák és más kedvencek jólléte a gazdák mentális egészségé­nek megőrzése miatt is alapvető szempont. Olyan betegségekre szeretnénk megoldást találni, melyekre jelenleg még nincs hatékony gyógyszer vagy megelőzési lehetőség.

Mi az, amit mindenképpen el akarnak érni a négyéves ciklus végére?

– A hazai állategészség­ügyben az antibiotikum-rezisztencia helyzetének felmérése fontos a körültekintő gyógyszer­használat megalapozásá­hoz. Innovatív állat­gyógyászati gyógy­szerek, vakcinák, diagnosztikumok, állat­egészségügyi iránymutatások, élelmiszer­lánc-biztonsági adatok, tudományos publikációk és előadások, szabadalmak egyaránt a terveink között szerepelnek. Kutatási eredményeinket szabadon hozzá­férhető, a széles nyilvánosság számára is elérhető formában szeretnénk publikálni.

Kétféle módon tervezünk például antibiotikum-alternatívákat fejleszteni. Az egyik baktériumo­kat támadó vírus, azaz bakteriofág lesz. A másik út különleges probiotiku­mo­kat tartalmazó takarmányok engedélyezése, amely túlmutat a jelenlegi, kereskedelmi forgalom­ban kapható probiotikum-készítménye­ken. Az azonban egyértelmű, hogy nem vagyunk gyártóhely, mi nem állítunk elő nagy volumenben vakcinát, adalék anyagot. Eljön majd az a pont, amikor ipari partnerek bevonására lehet szükség. Ez olyan helyzet, melyben minden érdekelt nyerhet. Mi a szellemi kapacitást adjuk, a partnerek a technológiát, a gyártó­kapacitást. Partnereinkkel olyan termékeket állítanánk elő, melyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket.

Egy állatorvosi adatbázist, úgynevezett adattavat (Data Lake) is létre kívánunk hozni, amelyben az összes, állat­egészségügyből származó információt összegyűjtjük. A betegadatok mellett a rezisztencia­adatok, a takarmányok össze­tétele és azok toxin­­­tar­tal­ma, időjárási és környezeti adatok egyaránt szerepelnek, a mérhető paraméterek száma szinte végtelen. Ezek alapján forgató­könyveket, előre­jelzéseket tudunk majd készíteni azzal kapcsolatosan, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a hazai állatorvosok és állat­tenyésztők. Ez olyan adatbázis, amelyet folyamatosan bővíteni kell. Azaz, a munka nem állhat meg 2026 februárja után sem.•