A fertőző állatbetegségek és rezisztencia leküzdése az állategészségügyben
Mi indokolja a kutatóbázis megalapítását?
– Hazánk nagy haszonállatlétszáma, valamint az ebből származó bevételek évről évre való növekedése a fertőző betegségek gyors és hatékony felismerését, megelőzését és gyógykezelését fontos prioritássá emeli. Az Egy egészség elv jegyében kiemelkedő jelentőségű az állati eredetű termékeket fogyasztók egészségvédelme. Más szavakkal: erős mezőgazdasággal rendelkező országunkban az élelmezés biztonsága elemi érdek. A haszonállat-tenyésztésben felhasznált antibiotikumok, valamint a fertőző állatbetegségek nagy része a humánegészségügyet is érinti, gondoljunk csak a madárinfluenzára vagy akár a SARS-CoV2 pandémiára. És nem ez volt az utolsó ilyen járvány. Meglehetősen sok fertőző betegség keserítheti meg a jövőben az életünket, ezek nagy része szintén állatok közvetítésével jut át az emberre. Az állatokban kialakuló antibiotikum-rezisztens kórokozók átjuthatnak az emberekbe, és az ilyen megbetegedések gyógykezelése igen nehéz és rendkívül költséges. Ezek a példák kellően indokolják, hogy miért volt szükség a Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma (NL) létrehozására. Konzorciumi partnereink az Állatorvostudományi Kutatóintézet és a győri Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara. A projektben több mint kilencven szakember vesz részt, különböző tudományterületek kiemelkedő szenior kutatói (állatorvosok, orvosok, biológusok, mikrobiológusok, agrármérnökök, vegyészmérnökök, bioinformatikusok), valamint számos junior kutatót és doktoranduszt is bevontunk. Azt valljuk, hogy a fertőző állatbetegségek, az antibiotikum-rezisztencia leküzdése és az élelmiszerlánc-biztonság fenntartása csak multidiszciplináris szemlélettel lehet hatékony.
Az állategészségügyről a különböző járványok esetén esik szó: madárinfluenza, afrikai sertéspestis és sorolhatnánk a példákat. Mindent kutatnak, vagy néhány kórokozóra összpontosítanak? Egyáltalán, mit tehetünk a kórokozók ellen?
– A haszonállatok és a társállatok egyaránt veszélyeztetettek. Céljaink között szerepel, hogy minél hamarabb felismerjük az állatállományokat veszélyeztető kórokozókat, illetve lehetőség szerint előzzük meg az esetleges járványok kitörését. Utóbbi elsősorban hatékony diagnosztikumok és vakcinák fejlesztésével érhető el. Ma az állategészségügyben jelentős mennyiségű antibiotikumot használnak fel; ez a gyógyszeralkalmazás is csökkenthető megfelelő megelőzési protokollok (például vakcinázás, antibiotikum-alternatívák) segítségével.
Mi fér bele a négyéves kutatási ciklusba?
– Elsősorban azt szeretnénk feltárni, hogyan alakul az antibiotikum-rezisztencia az állatgyógyászatban, ennek alapján javaslunk bizonyos állatfajok bizonyos betegségeire alkalmazható protokollokat. A diagnosztikum- és vakcinafejlesztés egyaránt prioritás, ezek mellett gyógyszerek fejlesztése is a portfólió része. A fejlesztésekhez korlátozottak az erőforrásaink, ezért ipari szereplők bevonását is tervezzük. A minap kerültünk kapcsolatba egy neves nemzetközi céggel, amellyel a haszonállatok esetében egyes antibiotikumokat kiváltó készítmény fejlesztésében működünk majd együtt. A fertőző állatbetegségek felismerése, megelőzése és kezelése a jövőben az eddigieknél is nagyobb jelentőségű lesz, ahogyan az ágazat nemzetgazdasági jelentősége és a kiváló minőségű állati termékek iránti kereslet egyre növekszik.
A haszonállatokhoz hasonlóan fontosak a társállataink is, hiszen a kutyák, a macskák és más kedvencek jólléte a gazdák mentális egészségének megőrzése miatt is alapvető szempont. Olyan betegségekre szeretnénk megoldást találni, melyekre jelenleg még nincs hatékony gyógyszer vagy megelőzési lehetőség.
Mi az, amit mindenképpen el akarnak érni a négyéves ciklus végére?
– A hazai állategészségügyben az antibiotikum-rezisztencia helyzetének felmérése fontos a körültekintő gyógyszerhasználat megalapozásához. Innovatív állatgyógyászati gyógyszerek, vakcinák, diagnosztikumok, állategészségügyi iránymutatások, élelmiszerlánc-biztonsági adatok, tudományos publikációk és előadások, szabadalmak egyaránt a terveink között szerepelnek. Kutatási eredményeinket szabadon hozzáférhető, a széles nyilvánosság számára is elérhető formában szeretnénk publikálni.
Kétféle módon tervezünk például antibiotikum-alternatívákat fejleszteni. Az egyik baktériumokat támadó vírus, azaz bakteriofág lesz. A másik út különleges probiotikumokat tartalmazó takarmányok engedélyezése, amely túlmutat a jelenlegi, kereskedelmi forgalomban kapható probiotikum-készítményeken. Az azonban egyértelmű, hogy nem vagyunk gyártóhely, mi nem állítunk elő nagy volumenben vakcinát, adalék anyagot. Eljön majd az a pont, amikor ipari partnerek bevonására lehet szükség. Ez olyan helyzet, melyben minden érdekelt nyerhet. Mi a szellemi kapacitást adjuk, a partnerek a technológiát, a gyártókapacitást. Partnereinkkel olyan termékeket állítanánk elő, melyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket.
Egy állatorvosi adatbázist, úgynevezett adattavat (Data Lake) is létre kívánunk hozni, amelyben az összes, állategészségügyből származó információt összegyűjtjük. A betegadatok mellett a rezisztenciaadatok, a takarmányok összetétele és azok toxintartalma, időjárási és környezeti adatok egyaránt szerepelnek, a mérhető paraméterek száma szinte végtelen. Ezek alapján forgatókönyveket, előrejelzéseket tudunk majd készíteni azzal kapcsolatosan, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a hazai állatorvosok és állattenyésztők. Ez olyan adatbázis, amelyet folyamatosan bővíteni kell. Azaz, a munka nem állhat meg 2026 februárja után sem.•