Vírusokat keresnek az inváziós szúnyogokban

Az elmúlt tíz-tizenöt évben Magyarorszá­gon kimutatott három idegenhonos csípő­szúnyogfaj – az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – még nem jelent komoly járvány­ügyi fenyegetést.


Az inváziós szúnyogok számos betegség kórokozóját hor­dozhatják, melyek terjesztésével közegészségügyi és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A fajok elterjedésének vizsgálata mellett az ökológusok kiemelt feladata, hogy a befogott példányok szűrésével felmérjék ezeknek a populációknak a fertőzöttségét. E cél érdekében az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) 2019-ben indította el a Szúnyogmonitor projektjét az emberre és háziállatokra is veszélyes kórokozókat terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérésére. A kutatók több ezer befogott egyedet vizsgáltak meg genetikai módszerekkel, komoly járványügyi fenyegetettségre utaló jeleket azonban nem találtak.

Az inváziós szúnyogok kórokozók hordozói lehetnek.

Eddig két trópusi eredetű vírust, az Usutut és a nyugat-nílusi láz vírusát, illetve a Dirofilaria fonalférgeket keresték. (E vírusok – melyek az emberben influenzaszerű tüneteket okozhatnak – elsődleges gazdái a madarak.) Vírussal fertőzött inváziós csípő­szúnyogot eddig nem találtak a kutatók a befogott példányokban, de az őshonos szúnyogokon – például a dalos szúnyog egyedein – végzett tesztek néhány esetben pozitív eredményt mutattak. A háziállatok szív- és bőrférgességét okozó fonalférgeket az ázsiai tigrisszúnyogban és a koreai szúnyogban is kimutatták, ám ezekben a fajokban feleakkora volt a gyakoriságuk, mint a kontrollnak használt, őshonos gyötrő szúnyogokban.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka