Sikeres női kutatócsoport-vezetők a HCEMM-ben

A HCEMM, azaz a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ több női kutató számára is nagyszerű karrierlehetőségnek bizonyult az elmúlt öt évben. A kutatóinté­zet főként az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre összpontosít. A HCEMM székhelye a szegedi Science Parkban található Inkubátorház. A HCEMM jelenleg hat női vezetésű kutatócsoport munkáját támogatja. Célunk, hogy röviden bemutassuk azokat a kutatási területeket, amelyekkel női csoportvezetőink foglalkoznak.


Dr. Buzás Edit professzor, a Genetikai-, Sejt- és Immun­biológiai Intézet igazgatója a Semmelweis Egyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Dr. Buzás Edit a HCEMM–SE (Semmelweis Egyetem) Extracelluláris Vezikulák kutató­csoport vezetője. Kutató­csoportja évtizedek óta vizsgálja a sejtek által kibocsátott, membránnal határolt nanogömböket, az extra­celluláris vezikulákat. Több alapvető, általános érvényű, az extracelluláris vezikulákra vonatkozó megfigyelésük révén nemzetközi ismertségre tettek szert. Jelenleg az általuk leírt, a vezikulák körül kialakuló bio­molekuláris korona jelenti a kutató­csoport egyik fő fókuszát, mely alap­vetően befolyásolhatja az extra­­cellu­láris vezikulák biológiai funkcióit és bio­marker­ként/terápiás eszközként való alkalmazható­ságát. Gén­szerkesztett extra­­­cellu­láris vezikulákat, genetikailag módosított egér­törzseket, állat­kísérletes modelleket és kardio­vaszkuláris meg­betegedésekben szenvedő betegek mintáit vizsgálják.

Dr. Wohner Nikolett belgyógyász, hematológus szakorvos és egyetemi adjunktus a Semmelweis Egyetem Bel­gyógyászati és Hematológiai Klinikáján

Aktuális, klinikai szempontból releváns együtt­működésük so­rán a nemzetközi WOMAN-1 és WOMAN-2 klinikai vizsgálat kutatóival a tranexám­sav (TXA) hatékonyságát tanulmá­nyozzák a vérzések kialakulásának meg­előzésében. A fenti két vizsgálat a szülést követő élet­veszélyes vérzés (postpartum vérzés) megelőzésében vizsgálta a TXA hatását. A WOMAN-1 vizsgálat eredményei alapján a TXA hatékonyan képes a postpartum vérzés kialakulását megakadályozni, ám vérszegény nők esetén a hatékonyság csökken. A WOMAN-2 vizsgálat már vérszegény nőkre koncentrál. Dr. Wohner Nikolettéknek sikerült kimutatniuk, hogy a TXA és a vörös­vérsejtek között szinergia figyelhető meg a vérzés gátlásában, így anémiás nőkben nagyobb dózisú TXA szükséges a vérzések elkerüléséhez. A kutatónő a HCEMM–SE Trombózis és Vér­­alvadás nevű csoport vezetője a HCEMM-nél.

Dr. Farkas Eszter, a Szegedi Tudomány­egyetem Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék tanszék­vezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora

Dr. Farkas Eszter huszonöt éve foglalkozik az agyi keringés rendellenessé­geinek kutatásával. A HCEMM–SZTE (Szegedi Tudomány­egyetem) Agyi Keringés és Metabolizmus kutató­csoport vezetője. Kutatásai az agyi érelzáró­dás okozta stroke-ra koncentrálnak.

Dr. Farkas EszterDr. Farkas Eszter

A kutató­csoport arra keresi a választ, hogy milyen sejtszintű folyamatok vezetnek a stroke-kal kap­cso­latos agyödéma kialakulásához. A kutató­csoport azt is vizsgálja laboratóriumi körülmények között, hogy stroke után gyűjtött vérmintákból jelezhető-e az agyödéma kialakulásá­nak veszélye. Kísérletes munkájuk során olyan terápiás lehetőségeket, eljárásokat fejlesztenek, melyek a súlyos agyödéma meg­előzését szolgálhatják.

Dr. Nazha Hamdani professzor, a Sejt- és Transzlá­ciós Fiziológia Tanszék vezetője a Bochumi Ruhr Egyetemen és tudományos főmunkatárs a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében

Jelentős kutatás ellenére még mindig nincs elég diagnosztikai eszköz és terápia, hogy minimali­zálják a szív­betegségek különféle fajtái által okozott kárt. Dr. Nazha Hamdani ennek a meg­változtatásán dolgozik a HCEMM–SU Szív és Érrendszeri Társ­betegségek nevű kutató­csoportjával.

Dr. Nazha HamdaniDr. Nazha Hamdani

Szerinte az előre­haladás hiánya főleg abból fakad, hogy nem értik jól az oxidatív stressz (az anyag­csere folyamán keletkező kémiai sérülések) hatását a szív­elégtelenségre. Ezért a csoportja fő célja is az, hogy az oxidatív stressz szerepét a betegségekben alaposabban feltárja, és biztos alapot adjon a klinikai megoldások fejlesztéséhez. Ennek az a módja, hogy megnézzék, milyen funkcionális változások mennek végbe oxidatív stressz hatására, és ezek hogyan hatnak a szív­elégtelenség kialakulására.

Dr. Pircs Karolina tudományos főmunkatárs a Semmelweis Egyetemen és a Lundi Egyetemen

Dr. Pircs Karolina egy egyedi kutatási programot vezet a Semmelweis Egyetem 2021-ben megalapított laborjában. A HCEMM–SE Neuro­biológiai és Neuro­degeneratív Beteg­sé­gek kutató­csoport célja az öregedés és az ahhoz kapcsolódó gyógyít­hatatlan ideg­rendszeri betegségek – például az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór – jobb megértése. A csoport a HCEMM és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Téma­területi Kiválósági Program támogatása révén egy új gyógyszer­tesztelési stratégia kifejlesztésén dolgozik, humán bőr­sejtekből átprogramozott, úgy­nevezett indukált neuronok révén. A bőr­sejtekből át­programo­zott neuronok egyedülálló módon hordozzák a kiinduló donorok kori jellemzőit – úgymond „öreg” sejtek –, így ez a modell kiválóan alkalmas az életkorral összefüggő betegségek tanulmányozására.

Dr. Lázár Viktória tudományos főmunkatárs a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések ellen bevethető leg­hatékonyabb fegyvereink, ugyanakkor a nem megfelelő alkalmazásuk elősegíti az anti­biotikum-rezisztencia terjedését is. A HCEMM–SZBK (Szegedi Biológiai Kutató­központ) Farmako­dinamikai Gyógyszer­kölcsön­hatások kutató­csoportjában az egyik izgalmas új vizsgálódási irányuk, hogy olyan új, eltérően szelektív gyógyszer-kombinációkat keresnek, amelyek nagy hatékonysággal, célzottan pusztítják az anti­biotikumra ellenálló kórokozókat az érzékeny változatokkal szemben, miközben meg­kímélik a hasznos bél­baktériumokat is. Ezeknek az eltérően szelektív gyógyszer­pároknak az alkalmazásával lassítani lehetne az antibiotikum-rezisztencia terjedését, miközben az antibiotikum-használat egyik veszélyes mellék­hatását is tudnák csökkenteni.•

A HCEMM-ről
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hunga­rian Centre of Excellence for Molecular Medicine; HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járul­nak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM jelen­leg a többi között a Horizont 2020 pályázat támogatásával mű­­ködik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A Tématerületi Kiválósági Program, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalon keresztül a magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM mű­ködéséhez. A szervezet sokrétű munkájának koordinációja a Szegeden található központból történik. Célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, valamint az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.

 

 


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka