A Mezei Ferenc fizikus kutatási eredményein is alapuló svéd bázis munkálataiban való részvétel segítésére 500 millió forintot különítettek el. A hajdúsági nagyváros helyett tehát Svédországban teremtődik több ezer állás, de beszállítóként mi magyarok is érdemben jelen lehetünk. Ez is valami.
Egyébként ne legyünk telhetetlenek. Ugyancsak éveken át vacilláltunk, hogy kell-e nekünk szuperlézer Szegeden, aztán, szinte az utolsó pillanatban, csak megszületett a jóváhagyó döntés, és idén tavasszal letehették az épület alapkövét. A 2013. február eleji kormánydöntés szerint a 2007–2013 közötti uniós pénzügyi ciklusban nettó 37 milliárd, míg a 2014–2020-ig tartó következő fázisban nettó 24,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. Elindult tehát egy jövőbe mutató program, 2015 végén már az első lézereket szerelik be.
Két kedvező kormánydöntés két tudományos berendezés támogatására. További két minapi döntés szintén a tudományt szolgálja. Ötmilliárd forintért bionikai kutatóközpont épül Budapesten, négy éven át pedig összesen 12 milliárdért elsőrangú agykutató programok indulnak az országban. Ha ehhez hozzávesszük a hipermodern MTA Természettudományi Kutatóközpont néhány hónappal korábbi átadását, illetve azt, hogy hamarosan a bölcsészettudományok művelői is egy ahhoz hasonló 21. századi központba költözhetnek, azt kell mondanunk, a jelenlegi kormány elődeinél többet költött a tudományra. Hogy ebben mennyi szerepe volt az Akadémiát az elmúlt hat évben elnöklő Pálinkás József tudománypolitikusi lobbizásának, az nem fontos. A lényeg, hogy megindult valami, hogy kutatók százai (akár ezrei) a korábbinál jóval korszerűbb körülmények között dolgozhatnak, hogy a szegedi eszköz elkészültével végre hazánkban is működik egy olyan tudományos berendezés, amely a maga területén a világ élvonalát jelenti. Jó lenne, ha ez a lendület nem hagyna alább, ha a programok nem egy kormányzati ciklusra korlátozódnának. Ha olyan programok indulnának, amelyeket a politika minden szereplője magáénak érezhet. Ezek a kezdeményezések olyanok.•
