2023. április 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Határtalan történet

Fordulatokban gazdag a Magyar Tudományos Akadémia történelme. Volt felívelés és mellőzött­ség, olykor ellenségként kezelték az intézményt. Kétszáz esztendőbe sok minden bele­fért. Az MTA 2025-ben ünnepli alapításának bicentenáriu­mát, ami kiváló alkalom arra, hogy a székház előtti Széchenyi téren jelet állítson, üzenjen, ünnepeljen, figyelmeztessen. Olyan formában, amely méltó az Akadémia történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását. A forma megtalálására az MTA a fővárosi önkormányzattal közösen pályázatot írt ki.

A Tudománytér elnevezésű pályázatra 65 pályamű érkezett. Ilyen sok lenne a jeladó, a tudomány iránt érdeklődő művész, vagy a különleges helyszín és az épített környezet egyedülálló varázsának köszönhető az érdeklődés? Lényegében mindegy is.

A pályaművek többsége a tudományos eredmények vizuális értelmezésével kísérletezett, míg más alkotók a kutatás folyamatára, a tudás eredményeinek megőrzésére utaló szimbólu­mot kerestek. A bírálóbizottság ugyan a Kontúr című pálya­művet javasolta megvalósításra, de az MTA a második díjjal jutalmazott pályamunkát, a Határtalan történet címűt javasolta. E döntés fő oka, hogy az Akadémia szeretné valóban bevonni a Széchenyi teret az MTA Székház vonzáskörébe – és így szeretne nyitni a társadalom és a város felé. Ennek a célnak leginkább a Határtalan történet felel meg.

A tér bevonódik, a tudóstestület nyit a város felé, a magyar tudástörténet folytatódik. Határtalanul. Jelet adón.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka