Kép: Revital/Stephan SenfterA Dunában és a Tiszában egyre kevesebb a víz, és hasonló igaz az állóvizeinkre is. A Balaton, a Velencei-tó állapota közismert. A vízhozam már nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem gazdasági, mezőgazdasági és nemzetbiztonsági ügy.
A Mura helyreállítási tervei akkor érhetik el valódi céljukat, ha egy átfogó vízmegtartási stratégia részévé válnak. Sokkal több vizet kellene visszatartanunk a tájban, helyreállítani az ártereket, megszüntetni a gyors levezetésre épülő vízgazdálkodási szemléletet, és minden csepp csapadékot ott tartani, ahol lehullik. Ez nemcsak az élővilág érdeke, hanem a településeké, a gazdálkodóké és minden magyar emberé is.
A Mura-program jó kezdet. Önmagában azonban nem oldja meg azt a válságot, amelyet a fogyó vízkészleteink jelentenek. Amíg nem a víz megtartása lesz a nemzeti környezetpolitika központi eleme, addig csak a tüneteket kezeljük. A valódi kérdés ugyanis nem az, hogyan szépítsük meg a folyóinkat, hanem az, hogyan biztosítsuk, hogy legyen bennük víz a következő évtizedekben is.•
