2024. október 3.

Szerző:
Ötvös Zoltán

Mi lehet a háttérben?

A nyár egyik legizgalmasabb elemzését augusztus második felében tette közzé a Semmelweis Egyetem. A Quality of Life Research című lapban publikált, 12 ezer résztvevős felmérésnek nem az az üzenete ragadott meg, hogy a képzettebbek, a gazdaságilag aktívak jobb egészséggel összefüggő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Ezt eddig is sejtettük. Senki sem csodálkozik azon, hogy minél magasabb az iskolázottság és minél alacsonyabb az életkor, az emberek annál magasabbnak értékelték a szubjektív egészséggel összefüggő életminőségüket! Ugyancsak pozitív irányban befolyásolta az életminőséget az aktív munkaerőpiaci vagy hallgatói státusz és az is, ha a háztartásban többen – maximum hatan – élnek együtt.

Kép: Depositphotos/weyo

Hazánkban hasonló kutatással utoljára 2000-ben mérték fel a lakosság egészséggel összefüggő élet­minőségét, így a mostani eredmények összevethetők a két év­tizeddel ezelőttiekkel. A két kutatás összehasonlítása azt mutatja, hogy mára több mint 30 százalékkal csökkentek a középkorúak­nál, főként a nőknél a szorongásra/lehangoltságra, illetve a fájdalomra/rossz közérzetre utaló mutatók. Emellett érzékelhetően csökkent a férfiak és nők közötti életminőség-különbség is.

Valami tehát megmozdult nálunk. Ha hinni lehet az adatoknak, akkor az alkoholisták, depressziósok, az egészségükkel nem törő­dők nemzetéből mintha elmozdulnánk egy kevésbé önpusztító életformát folytató közösség felé. Na, azt lenne érdemes feltárni, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka