Hazánkban hasonló kutatással utoljára 2000-ben mérték fel a lakosság egészséggel összefüggő életminőségét, így a mostani eredmények összevethetők a két évtizeddel ezelőttiekkel. A két kutatás összehasonlítása azt mutatja, hogy mára több mint 30 százalékkal csökkentek a középkorúaknál, főként a nőknél a szorongásra/lehangoltságra, illetve a fájdalomra/rossz közérzetre utaló mutatók. Emellett érzékelhetően csökkent a férfiak és nők közötti életminőség-különbség is.
Valami tehát megmozdult nálunk. Ha hinni lehet az adatoknak, akkor az alkoholisták, depressziósok, az egészségükkel nem törődők nemzetéből mintha elmozdulnánk egy kevésbé önpusztító életformát folytató közösség felé. Na, azt lenne érdemes feltárni, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében.•