Új kvantumbit

Több kvantumbites logikai művelet és kvantuminformatikai rendszer valósulhat meg kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal – erről a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói írtak a Nature Communications folyóiratban.


A kvantumtechnológia a kvantummechanika alapvető jelenségeit az informatika, a kommunikáció és a méréstechnika szolgálatába állítja, és a klasszikus megoldásokhoz képest pontosabb vagy gyorsabb eredményeket ér el vele. E rendszerek alapvető építőkövei a kvantumbitnek vagy qubitnek nevezett kétálla­potú rendszerek. Többféle kvantumrendszer vetődött már fel kvantum­bitek megvalósítása céljából, és ezek között a félvezetőbe ágyazott ponthibák igen ígéretesek a szoba-hőmérsékletű működés szempontjából.

A kétdimenziós volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom, amely lézergerjesztés segítségével kvantumbitként használható.

A kristályokban a ponthibák gyakran előforduló molekula­­szerű képződmények. Ezek a kristály­növekedés során vagy utólag, például ion­besugárzás révén jöhetnek létre. Persze nem minden ponthiba vagy nem minden gazda­kristály alkalmas kvantum­bitek fizikai megvalósítására, mert az ilyen működésnek szigorú követelményei vannak.

Gali Ádám kutatócsoportjának legfrissebb tanulmányában szisztematikusan vizsgálták a semleges töltésű szénhiba kvantumbitként való használhatóságát az atomi vastagságú volfrám-diszulfidban. Eredményeik alapján a hiba kvantumbit­ként hasznosítható. A kutató­csoport munkája hozzájárul ahhoz, hogy több kvantum­bites logikai műveletet és kvantum­informatikai rendszert valósítsanak meg kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka