Az avar kori elit genetikája

A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményeit bemutató tanulmány. A kutatás­ban tizenhét hazai intézmény vett részt.


A tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a 4–8. században élt ember maradványait elemezték, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, arany­tárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőét. Az archeo­genetikai eredmények alapján az derült ki, hogy az avarok néhány esztendő alatt több mint 5000 kilo­métert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyar­ország területén telepedtek le. Ez a migrá­ció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált.

A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna–Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is. Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében, különösen a dél-dunántúli Kölked lelőhelyen. Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot. Ezek az izgalmas eredmények rá­mutat­nak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológu­sok példátlan együtt­működésében a nép­­vándorlás korának kutatásában.

A tanulmányban vizsgált lelőhelyek a Kárpát-medencéből, megjelenítve a vizsgált mintaszámokat temetőnként.

A kutatás a HistoGenes, az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi projekt része, amely a Kárpát-medence 400–900 közötti időszakát és népességeit vizsgálja.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka