Az avar kori elit genetikája
A tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a 4–8. században élt ember maradványait elemezték, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőét. Az archeogenetikai eredmények alapján az derült ki, hogy az avarok néhány esztendő alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált.
A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna–Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is. Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében, különösen a dél-dunántúli Kölked lelőhelyen. Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot. Ezek az izgalmas eredmények rámutatnak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében a népvándorlás korának kutatásában.
A tanulmányban vizsgált lelőhelyek a Kárpát-medencéből, megjelenítve a vizsgált mintaszámokat temetőnként.A kutatás a HistoGenes, az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi projekt része, amely a Kárpát-medence 400–900 közötti időszakát és népességeit vizsgálja.•
