Rövidesen az MTA TTK új, korszerű épületébe költöznek. Mit vár ettől?
‒ Elsősorban azt, hogy a jelenleg öt telephelyen dolgozó kutatókkal még szorosabbra fűzhetjük a ma is meglévő együttműködésünket, valamint azt, hogy az új épületben létre tudunk hozni egy fluoreszcens módszereket integráló műszercentrumot. Azt gondolom, hogy egy inspiráló szellemi közösség és korszerű infrastrukturális háttér újabb lendületet adhat a kutatásainknak.

Szekréciós fehérjék és membránfehérjék sejten belüli vándorlása

Milyen tudományos területekkel foglalkozik az ön által irányított kutatócsoport?
‒ Két kutatási területtel foglalkozunk, az egyikben a sejtfelszínen megjelenő fehérjék sejten belüli vándorlását tanulmányozzuk polarizált, más szóval aszimmetrikus sejtekben. Ehhez a témához az MTA Lendület program támogatásával közel másfél éve kutatócsoportot hozhattam létre az intézetben. A másik témánk a szöveti, illetve a pluripotens, azaz a minden testi sejt felépítésére képes őssejtekhez kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatás. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával (KTIA_AIK_12-1-2012-0025) tavasszal megalakult őssejtkutató csapatnak nem az oly sok vitát kiváltott terápiás célú felhasználás a kutatási témája, sokkal inkább olyan sejtes modellek létrehozása, amelyek közelebb vihetnek a betegségek mechanizmusának megértéséhez, valamint a gyógyszerek hatásának vizsgálatát teszik lehetővé – akár személyre szabottan.

Korábban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokban elsajátított technikákat szeretné a jelenlegi kutatásaiban is alkalmazni. Milyen módszerekre gondol?
‒ Elsősorban az élő sejteken végzett fluoreszcens mikroszkópi módszerekre utaltam, mivel ez a technológia mindkét kutatási témánkban fontos eszköz lehet. A KTIA_AIK pályázat keretében lehetőségünk nyílik egy igen korszerű berendezés megvásárlására. Ezzel a microplate-alapú automata (High Content Screening) készülékkel a sejtek mikroszkópos képeiről rengeteg információt tudunk majd egyszerre begyűjteni, feldolgozni és analizálni. Az új műszer segítségével számos különböző körülmény között tudjuk vizsgálni a sejteket, de reményeink szerint nem csak mi leszünk a felhasználói ennek a berendezésnek, hiszen már most nagy érdeklődés mutatkozik a többi kutatócsoport részéről is.

A Molekuláris Sejtbiológiai Csoport (MTA TTK MFI)

Az a terve, hogy az intézetben létrehoz egy korszerű fluoreszcens képalkotó centrumot.
‒ Még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. A High Content Scree­ning készülék az egyik pillére lesz ennek a centrumnak, a hiányzó műszerekre pedig kollégáimmal közösen igyekszünk pályázati forrásokat találni.

Idén az orvosi-élettani Nobel-díjat megosztva három olyan tudósnak ítélték, akik kutatásaikkal hozzájárultak a sejtek szállítórendszerét szabályozó mechanizmus megértéséhez. Az önök kutatása mennyire kapcsolódik ehhez?
‒ Lendület kutatócsoportunk témája szorosan kapcsolódik ehhez, ugyanis azokkal a membránfehérjékkel (ABC transzporterekkel) foglalkozunk, amelyek általában a sejtfelszínen jelennek meg, és életútjuk során számos tekintetben hasonló mechanizmust használnak, mint a Nobel-díjas kutatók által vizsgált szekréciós fehérjék. A sejten belüli vándorlásukban ugyanúgy kulcsszerepük van a vezikuláknak, azoknak a parányi hólyagoknak, amelyekbe a sejtek által termelt fehérjék kerülnek, és amelyek segítségével célállomásukra jutnak.

Miért választotta ezt a területet, miért fontos önnek ez a téma?
‒ Az ABC transzportereknek nagyon fontos élettani szerepük van, és ha nem működnek jól, az betegséget okozhat. Sokszor csak azért nem képesek ellátni a feladatukat, mert rosszkor vannak rossz helyen. Kutatásainkban arra keresünk választ, hogy milyen mechanizmusok határozzák meg ezeknek a fehérjéknek a sejten belüli eloszlását és vándorlását. Az ilyen típusú alapkutatások elengedhetetlenek, hiszen ennek során szerezzük meg azokat az ismereteket, amelyekre a későbbiekben alkalmazott kutatás, illetve kutatás-fejlesztés épülhet.•