A globális klímaváltozási modellek előrejelzései alapján a szárazföldek többségén felmelegedés várható. A globális tengerszint emelkedését 0,1-0,9 méterre becsülik, míg a csapadék mennyisége globális szinten emelkedő tendenciát mutat. Ezeknek a változásoknak a hatásait egyelőre előre jelezni lehet csupán, viszont számos olyan tény áll rendelkezésre, amelyekkel már most foglalkozni kell. A Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese, Molnár mária Judit szerint a klímaváltozás az emberiségre nézve számos veszélyt hordoz – például elszaporodnak a melegebb éghajlatot kedvelő kórokozók. Utóbbira példa a Lyme-kóros esetek növekedése, ami egyértelműen a fertőzést hordozó kullancsok számának növekedésével magyarázható. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a nyugat-nílusi láz, amely hazánkban is mind több embert betegít meg – miközben korábban egyetlen ilyen megbetegedés sem volt.

Az ilyen jellegű problémák kutatására három egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia összefogásával létrejött Bioklíma Konzorciumot a Semmelweis Egyetem vezeti. A projekt 2013. július 1-jétől 2015. november 30-áig tart, a megítélt támogatás 410 millió forint. A konzorciumi igazgató Molnár Mária Judit, és az egyik kutatási programot is ő vezeti. Ugyancsak kutatási témát vezet Tóth Miklós (Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék), a Szent István Egyetemről Urbányi Béla (Halgazdálkodási Tanszék) és Kriszt Balázs (Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről Bacsa László és Szeberényi Imre (Villamosmérnöki és Informatikai Kar), a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont részéről pedig Székely Csaba (Állatorvos-tudományi Intézet).

A klímaváltozás hatásaira koncentráló egyik kutatási terület a neurodevelopmentalis és neurodegeneratív betegségek kap­csolata a klímaváltozással, valamint az emberi szervezet válaszai az extrém fizikai terhelésre. A másik terület a vízi életterek változó környezeti körülményeihez alkalmazkodó patológiás elváltozások és elhullások nyomon követése a legfontosabb vízrendszereinkben. A környezetbiztonsági területen kiemelt kutatási terület egy modellállat (zebradánió) rendszerben a hőmérséklet hatása a szaporodásra és a viselkedésre. Szintén a környezetbiztonsági elemzések része az aflatoxint termelő Aspergillus flavus gombafaj hazánk egész területére kiterjedő monitoringja, az aflatoxin B1 bomlástermékének monitorozása az anyatejben és a mikrobiológiai toxinmentesítés gyakorlati kivitelezése. E kutatás részeként feltárják, hogy hazánkban az aflatoxin-szennyezettség milyen mértékben veszélyezteti a lakosságot, hogy a kismértékű aflatoxin milyen elváltozásokat okoz, és ez milyen típusú betegségek formájában jelentkezhet.

A program részeként megnézik az anyatejek aflatoxin-tartalmát. Azt ugyanis már tudjuk, hogy a tehéntejben kimutatható ez az anyag. (Magyarországon északról délre haladva egyre nő a tehéntejben az aflatoxin mennyisége.) Szeretnének egy humán aflatoxin-szennyezettségi térképet is létrehozni. Arra is kitérnek, hogy az autizmus kialakulásában szerepet játszhat-e a klímaváltozás? A statisztikák szerint robbanásszerűen nő az autista betegek száma – és nem csak azért, mert az orvosok mind nagyobb hatékonysággal ismerik fel a betegséget. Feltételezhető, hogy ebben a környezeti tényezőknek is szerepük van, de azt eddig nem elemezték, hogy mely környezeti tényezők jöhetnek szóba.

„Nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is építjük a kutatási eredményeken alapuló biobankot, amit akár nemzetközi szinten is lehet használni. A legmodernebb eljárásokkal, új rendszerű génszekvenáló eszközök segítségével vizsgáljuk az autizmussal kapcsolatba hozható valamennyi gént. Ezen a téren felhasználjuk a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket, de egy új berendezést is vásárolunk. A Budapesti Műegyetem szakemberei a keletkező hatalmas adatmennyiség kezelésére, feldolgozására speciális programokat írnak” – említett néhány várható eredményt Molnár Mária Judit konzorciumvezető. A kutatási eredményeket publikálják, illetve szabadalmi bejelentésekre is sor kerülhet.

Pályázati azonosító: KTIA_AIK_12-1-2013-0017 Klíma­változás hatása az emberi egészségre és a bioszféra elemeire.