Kép: Depositphotos/djv

Költségek

A mikro-, kis- és közepes vállalatok, egyetemek, nonprofit kutatóintézetek és magánszemélyek, együttesen „kisvállalatok” az egységes hatályú szabadalmakkal (Unitary Patent; UP) kapcsolatos költségekből bizonyos kedvezményekre jogosultak.

Megjegyezzük, hogy az említett „kisvállalatok” már az európai szabadalmi bejelentések eljárási díjaiból is számottevő kedvezményekre jogosultak, de az itt vázolt kedvezmények az egységes hatályú UP-szabadalmakkal kapcsolatosan vehetők igénybe. Az erre jogosultak körét az EU-ban egységesen határozták meg a 2003/361/EC ajánlás melléklete szerint, amennyiben az ott rögzített feltételeken túl a jogosult az elmúlt öt évben kevesebb mint öt európai szabadalmi bejelentést nyújtott be.

1. Egyszeri 500 euró mértékű ked­vezmény: akkor illeti meg a jogosultat, ha az európai szabadalmi bejelentést vagy az azt megalapozó nemzetközi PCT-bejentést (Patent Cooperation Treaty) nem az EPO (European Patent Office) három hivatalos nyelvének egyikén nyújtotta be. Ezért érdemes az ilyen bejelentéseket, ha van magyar bejelentési szöveg (is), az angol szöveg előtt magyarul benyújtani.
2. Amennyiben a jogosult a szabadalom hasznosítására nyílt és bárki által igénybe vehető licencia adását ígéri, akkor a fenntartási díjakból 15 százalék kedvezmény illeti meg.
3. Amennyiben az Egységes Európai Bírósághoz nyújt be keresetet, akkor csak az előírt illeték 60 százalékát kell befizetnie.
4. Rendkívüli esetben, amennyiben a bírósági eljárás költsége a vállalat működését ellehetetlenítené, a megítélendő perköltségek vagy egyéb költségek vonatkozásában egyedi kedvezmény kérhető.

Párhuzamos eljárások

Az európai szabadalmak esetében, ismert módon, a szabadalom megadásától számított kilenc hónapon belül bárki felszólalással élhet, ha úgy véli, hogy a szabadalom oltalmi köre túlságosan széles, illetve nem elégíti ki a szabadalmazhatósági feltételeket. Ez a lehetőség fennáll, függetlenül attól, hogy az egységes hatályú szabadalom ellen megsemmisítési eljárás indítható, mégpedig a felszólalási határidő előtt is.

Ezzel kapcsolatban több szempont is felmerülhet, ami az eljárás típusának választását befolyásolja. Az első, hogy a felszólalás az egész európai szabadalom érvényességére kihat, az Egységes Hatályú Bíróság (Unified Patent Court; UPC) döntése csak az érintett 18 országra korlátozódik, ezért azokban az országokban, amelyek nem csatlakoztak az egységes hatályú rendszerhez, a bíróság döntése nem lesz érvényes. Ugyanakkor a felszólalás lényegesen olcsóbb, mint a megsemmisítés, de várhatóan sokkal tovább tart.

Másik kérdés a jogérvényesítés le­hetősége. Az egységes hatályú el­já­rások alapjellemzője, hogy érvényes­ségük az összes UP-országra kiterjed, ám emellett még meg kell említeni, hogy – kevés kivételtől eltekintve – a szabadalombitorlási és a vi­szont­keresetként rendszerint indított meg­semmisítési eljárások nem külö­nülnek el egymástól, és mindkét kérdésben egységes döntés várható. Ez a lehetőség élesen eltér egyes európai országok jelenlegi gyakorlatától, amelyekben a szabadalombitorlás kérdésében csak azt követően döntenek, hogy a szabadalom a megsemmisítési eljárás eredményeként érvényben maradt, és milyen oltalmi körrel. Miután a megsemmisítési eljárásoknál is több fellebbezési fórum lehet, egy jogérvényesítés akár 8-10 évig is elhúzódhat. Ha most ez a két eljárás egyszerre történik, lényegesen lerövidítheti a jogérvényesítéshez szükséges időt, csökkenti a költségeket, és a szabadalmi rendszer hatékonyságát feltétlenül javítja.

Az előző cikkben foglaltakat, valamint az itt leírtakat is figyelembe véve, az európai szabadalmi bejelentések jogosultjainak a szabadalmaik megadásakor nagyon kell figyelniük, hogy élnek-e az egységes hatályú rendszerből való kiugrás (opt-out) lehetőségével, vagy éppen érdekük­ben áll ennek az új rendszernek az igénybevétele. Emellett ki kell alakítani a licencia nyílt engedélyezésé­vel kapcsolatos gyakorlatukat, ami teljesen új lehetőséget tár fel az érintettek számára.•

Címlapkép: Depositphotos/garagestock