Kép: Depositphotos/peshkova

„Az innováció nemzetközi műfaj, és kizárólag akkor lehetünk sikeresek, ha megemeljük a magyar innovációs ökoszisztéma nemzetközi láthatóságát – szögezte le a Tudományos Me­cenatúra Program részleteit bemutató sajtóeseményen Bódis László. – Mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar kutatók, egyetemek, kutatóintézetek képesek legyenek szervesen beágyazódni azokba a nemzetközi tudományos hálózatokba, amelyekben megszülethetnek az előremutató kutatási eredmények.” Pozitív példaként említette a magyar felső­oktatás helyzetét, ugyanis jelenleg 11 magyarországi felsőoktatási intézmény található a világ legjobb 5 százalékában. Ezek az eredmények már tetten érhetők az egyetemek népszerűségében a határon túl is. A he­lyettes államtitkár kiemelte, hogy hazánkban ma már csaknem minden harmadik doktoranduszhallgató külföldről érkezik, és a mostani szemeszterben már 43 ezer külföldi hallgató tanul a magyar egyetemeken. „Ezek az adatok az európai uniós átlag felett vannak” – jegyezte meg.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár a Tudományos Mecenatúra Program részleteit bemutató sajtóeseményen.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a közeljövőben számos olyan nemzetközi rendezvényt hoznak ha­zánkba, amelyeken megmutathatjuk a magyar kutatási ökoszisztéma eredményeit. „Az EU soros elnöke­ként 12 nemzetközi kutatási konferenciát szervezünk az ősz folyamán, jórészt az NKFI Hivatal közreműködésével, november végén pedig Magyarországra érkezik a világ legjelentő­sebb tudományos rendezvénye, a World Science Forum” – emelte ki. Bódis László emlékeztetett arra is, hogy 34 milliárd forintos keretösszeggel idén indították el azt a programcsomagot, amellyel a magyar kutatási ökoszisztéma nemzetközi láthatóságát erősítik. Ennek része az idén 366 kutatót támogató Tudományos Mecenatúra pályázat, amelynek három alprogramja van. Az első a külföldi tudományos konferenciá­kon való részvételt támogatja legfeljebb 1,5 millió forinttal, elsősorban fiatal kutatók számára. A második azt segíti elő, hogy itthon rendezzenek nemzetközi konferenciákat, erre akár 15 millió forintos támogatás is elnyerhető volt. A harmadik alprogramban a hazai tudományos eredmé­nyek szélesebb körű megismerte­tését, bemutatását támogatják, projektenként akár 35 millió forinttal. A programnak köszönhetően most 196 fiatal kutató vehet részt külföldi szakmai konferenciákon, 111 nemzetközi konferenciát rendeznek meg Magyarországon, mindezek mellett 59 nagyszabású, tudománynépszerűsítő médiaprodukció és ismeret­terjesztő kiadvány is elkészül.

A korábbi nyertesek tapasztalatai

A Tudományos Mecenatúra Program bemutatására szervezett sajtóese­ményen jelen volt a 2021-es pályázatok néhány győztese is, akik szemé­lyes eredményeiket és tapasztalataikat osztották meg a programmal kapcsolatban. Dr. Szabó M. Gyula, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának igazgatója szerint egyre nagyobb igény van az emberekben a tudományos kérdések mélyebb megértésére, ezért csapatával egy online platformon működő csillagászati és űrkutatási tudománynépszerűsítő műhelyt hoztak létre. Mindez a gyakorlatban egy interneten ingyenesen elérhető kisfilmsorozatban realizálódott, amely 25 darab, egyenként másfél órás részből áll. A videós tartalmak a világegyetem felépítése, az űrkutatás története, tudomány a sci-fi-irodalomban/-filmekben, illetve a naprendszerek és csillagok világa témaköröket dolgozták fel. A kutató professzor elmondta, sorozatuk olyannyira sikeres volt, hogy az elmúlt három évben mintegy 120 ezren töltötték le a filmjeiket.

Kerekasztal-beszélgetés: Lengyel László elnökhelyettes és Bognár Károly kommunikációs vezető (NKFI Hivatal), valamint Szabó M. Gyula, Futó Zoltán, Vámosi Péter és Szűcs Gábor korábbi Mecenatúra-nyertesek.

Dr. Futó Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője csapatával a pályázat keretében egy nemzetközi víztudományi konferenciát szervezett. A világban egyre nagyobb feszültséget okoz a jó minőségű ivóvíz hiánya, és immár minden kontinens érintett ebben a kérdésben – érvelt a témaválasztás mellett az egyetemi docens. Kiemelte: a konferenciára 26 országból érkeztek vendégek és előadók, és a tapasztalatcsere rendkívül hasznosnak bi­zonyult az ázsiai és afrikai szakértőkkel. Mint fogalmazott, számos új ismerettel gazdagodtak, és a mezőgazdasági vízfelhasználás korszerűsítése mellett arról is szó volt, hogy miképp találjanak új megoldásokat a lakossági vízellátás biztonságossá tételére. A tanszékvezető kitért arra is, hogy jelenleg célzott öntözés a magyarországi mezőgazdasági területek mindössze 2 százalékán valósul meg.

A Semmelweis Egyetem doktoranduszhallgatójaként két nemzetközi konferencián is lehetőséget kapott kutatásainak bemutatására a Tudományos Mecenatúra Programnak köszönhetően dr. Vámosi Péter, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus szakorvosjelöltje. A kutató elmondása szerint rendkívül inspiráló hatással volt rá, hogy ilyen fiatalon eljuthatott a szakterületével foglalkozó legnívósabb nemzetközi tudományos találkozókra, és személyesen is beszélgethetett a kardiológia legkiválóbb szaktekintélyeivel, akiktől sokat tanult. Mint folytatta, a digitális kardiológia a mesterséges intelligencia elterjedésével még hatékonyabban, akár évekkel előre is képes kimutatni bizonyos szívbetegségeket, ami csak hazánkban több százezer ember életére lehet hatással.

Dr. Szűcs Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Mesterséges In­tel­ligencia Tanszékének docense ugyancsak két nemzetközi konferenciára jutott el a sikeres pályázat jóvoltából. A kutató beszámolója szerint a párizsi (3rd International Con­fe­rence on Pattern Recognition and Arti­ficial Intelligence) és a bécsi (8th International Conference on Computer Technology Applications) szakmai út a tudományos tapasztalatszerzés mellett nemzetközi kapcsolatok építésére is kiválóan alkalmas volt. Ráadásul ezek a kapcsolatok később több közös kutatást és szakmai publikációt eredményeztek, miáltal kutatócsoportja sokkal eredményesebben tudott bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe is. A docens a tématerület fontosságát érzékeltetve arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei fizikai Nobel-díjat John Hopfield és Geoffrey Hinton kapta, akiknek a munkássága a mélytanulási algoritmusok terén alapjaiban változtatta meg a gépi tanulás módszereit.•

Címlapkép: Depositphotos/peshkova