Újraterveznék a fogyasztói társadalmat

Mivel a Z generáció tagjai ma a világ előtt álló legfontosabb problémaként a fogyasztói társadalomból fakadó kihívásokat (45%), a klímaválságot (44%) illetve a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrásokat (41%) tekintik, ezért többségük (53%) úgy véli, hogy ezeken a problémákon tudnának a cégek enyhíteni. Sokan (41%) a környezeti értékek megóvását, továbbá a fenntarthatóságfókuszú innovációk alkalmazását és fejlesz­tését tartanák kívánatosnak (32%). A fiatal válaszadók több mint kétharmada (59%) úgy látja, hogy az innová­ció elő­segítheti, vagy közvetlenül hoz­zá is járul a környezettudatos, fenntartható életmódhoz (9%).

Felelősségvállalás egymásért

A cégek felelősségvállalását társa­dalmi szempontból is fontosnak tartják a fiatalok, több mint harmaduk (36%) el is várja, hogy a vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak a szociá­lis inno­vációra, és közel ugyanennyien (33%) gondolják azt, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is hozzá kell járulniuk, sőt az egyéni fejlődés támogatása is a prioritások között szerepel (34%).

Zöld korszak küszöbén

A fiatal korosztály tagjai számára vi­lá­gos, hogy bár a cégek felelőssége ki­emelt, a vállalatok önmagukban nem fogják tudni megoldani a fenntarthatósággal járó kihívásokat, ehhez mindenkinek egyénileg is hozzá kell járulnia. Éppen ezért a Z generáció tagjai a saját életmódjukon is készek változtatni, ha a környezetvédelem­ről és a fenntartható jövőről van szó. A válaszadók legnagyobb hányada (39%) azt emelte ki, hogy a jövő­ben olyan termékeket vásárolna, amelyek­nek kicsi az ökológiai lábnyomuk. Sokan (29%) tervezik, hogy elektromos vagy hibrid hajtáslánccal felszerelt járműveket (rollert, kerékpárt, autót) fognak használni, de más alternatív energiára, például hidrogénmeghajtásra is áttérnének a jövőben (22%).

A Z generációsok több mint negyede (27%) olyan munkahelyen dolgozna, ahol sokat tesznek a környezetvédelemért (ilyenek például a zéró szén-dioxid-kibocsátású vállalatok), vagy amelynek példaértékű társadalmi szerepvállalási programja van (23%).

Milyen irányba fejlődik a világ?

Ha a Z generáció tagjait kérdezzük a vízióikról, legtöbben a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legjelentősebb előrelépésre. A kutatás adatai szerint, tíz-húsz éves távlatban, a mai fiatalok közül a legtöbben (47%) azt várják, hogy olyan betegségekre is lesz gyógyszeres kezelés a jövőben, amelyekre korábban nem volt, illetve új gyógymódok megjelenésével is számolnak (44%). Sokan gondolják úgy, hogy a jövőben a mainál jobb közlekedési infrastruktúra áll majd a rendelkezésükre (44%), és vezető nélküli járműveket sem lesz majd ritkaság látni (31%), munkahelyeiken pedig robotok segítik majd, hogy hatékonyabb legyen a munkájuk (32%).

Tanítás helyett a mentorálásé lehet a jövő

A Z generációsok szemében a felső­oktatásban az innovatív szemlélet kulcsa leginkább a tehetséggondozás lehet (40%), valamint az, hogy már a főiskolai, egyetemi évek alatt be lehessen kerülni nemzetközi projektekbe (40%) és kutatásokba (36%). Kiemelten fontosnak tartják azt is, hogy a szakmai gyakorlatokat valós vállalati környezetben lehessen elvégezni (37%). Ami a vállalati oldalt illeti, a kutatásból kiderül, hogy a Z generáció tagjai számára innovatív munka­helyként azok a cégek a legvonzób­bak, amelyek támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását (48%), ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre és az előmene­telre (46%), továbbá segítik a pálya­kezdő fiatalok elhelyezkedését (44%).

Milyen a Z generációs munkahely?

A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (70%) a jövőben kifejezetten szeretne innovatív munka­helyen, innovatív vállalatnál dolgozni. Ugyanakkor minden más szempont­nál fontosabbnak tartják a rugalmas munkaszervezést és a home office-t, hogy a munka-magánélet egyensúlya biztosítva legyen (44%). Erre a vállalatok innovatív hozzáállásának és a jövő munkahelyének fontos mércéjeként tekintenek. Sokat jelent a Z generáció tagjainak az is, ha a munkahelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák (37%), és modern, esztétikus, ergonomikus fizikai környezetet kínálnak, ami segíti az innovációt és a kreativitást (37%), inspiratív és izgalmas teret adva a kollaborációnak és a kikapcsolódásnak is (30%). Az adatokból kitűnik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24%) vagy a robotikai megoldások (14%) alkalmazása a jövő munkahelyein.

Milyen az innováció, ha magyar?

A kutatás keretében rákérdeztek arra is, hogy a Z generáció tagjai mit gondolnak: vajon milyen típusú innováció viheti előre Magyarországot? A válaszadók közel fele (46%) szerint ebből a szempontból a legfontosabb, hogy itthon is hasznosítani tudják az adott innovációt. A fiatalok mintegy harmada úgy véli, hogy az ország szempontjából az a jó innováció, ami itt­hon valósul meg (35%), vagy amelyen magyar szakemberek is dolgoznak (32%). Azt viszont, hogy konkrétan magyar feltaláló nevéhez kötődjön egy adott fejlesztés, csak kevesen te­kintik (15%) meghatározónak.

Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a hazai Z generáció tag­jai szerint a top három terület, ahol Magyar­ország ma élen jár az innová­ció­ban: a szoftveres megoldások, a szoftverfejlesztés (34%), a gyógyszerku­ta­tás (33%), valamint az autóipar (31%). A megkérdezettek háromnegyede (75%) fontosnak tartja, hogy az innovációs folyamatokon keresztül a hazai válla­latok és magyar szakemberek is részt vegyenek a világ fejlődésében. A kutatási eredmények alapján el­mond­ható, hogy a hazai Z generáció tagjainak nagy többsége a magyarországi Bosch-csoportot (88%) és a Richter Gedeon Nyrt.-t (89%) is élenjárónak tartja ebben.•

Címlapkép: Bosch–Richter