2012. június 1.

Szerző:
Szegedi Imre

Paks: biztonság mindenekfelett

A fukusimai nukleáris baleset volt az első olyan esemény, amely után szervezetten, a különböző kontinenseken szinte egy időben indult célzott biztonsági felülvizsgálat. Európában idén tavasszal ért véget az Európai Unió stressztesztje, és ezzel lezárult a hazai felülvizsgálat is, amelynek nagyságát mutatja, hogy a feladatok végrehajtása tizenegy ember egyévi munkájával egyenlő erőfeszítést kívánt meg. Az Országos Atom­energia Hivatal május elején szakmai napot tartott azzal a céllal, hogy a nukleáris szakma nyilvános szeminárium keretében tekintse át a felülvizsgálatot, annak eredményeit.


Európában már négy nappal a japán katasztrófa után, 2011. március 15-én felvetődött a kontinensen működő blokkok célzott biztonsági felülvizsgálata. A stressztesztek végrehajtását az EU Tanácsa kezdeményezte. Hamar világossá vált, hogy az európai atomerőművek biztonságosak, és a biztonság szintjét folyamatosan emelték, ám az új tapasztalatok birtokában – és a közvélemény megnyugtatása érdekében – lépni kellett. A hazai elemzés célkeresztjében természetesen a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése, illetve esetlegesen szükséges pótlólagos intézkedések feltárása volt. Ilyen például a biztonsági rendszerek elvesztését követő intézkedések meghatározása mind a négy blokkon. Azt is nézték, hogy mennyire képes ellenállni az erőmű egy extrém terhelésnek. Hasonló szempontok alapján vizsgálódtak abban a tizennégy európai országban, ahol atomreaktorokat, szám szerint száznegyvenet üzemeltetnek. Noha egyikük sem tagja az EU-nak, a kontinentális stressztesztbe Svájc és Ukrajna is bekapcsolódott.

A folyamat első részében az erőművek üzemeltetői önértékelést végeztek, amelyet a nemzeti nukleáris hatóságok ellenőriztek, majd elkészítették jelentéseiket. A nemzetközi felülvizsgálat során a jelentéseket témákra bontva, országonkénti konzultáció keretében elemezték az Európai Bizottság és a tagállamok által kijelölt szakértők. Zárásként a szakértői csapatok minden országba ellátogattak, hogy a helyszínen is megbizonyosodjanak a felülvizsgálatok megfelelőségéről és a levont következtetések helyességéről. 2012. április 25-én az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (European Nuclear Safety Regulators Group – ENSREG) jóváhagyta az európai nukleáris stressztesztekről (pontosabb elnevezéssel a Célzott Biztonsági Felülvizsgálatról) szóló felülvizsgálati jelentést.

Az ENSREG-jelentés egyik általános megállapítása szerint a felülvizsgálat lehetőséget teremtett az európai nukleáris biztonsági helyzet értékelésére, és egyben rámutatott a további javítási lehetőségekre. A jelentés legfontosabb javaslatai között szerepel, hogy minden atomerőműben tízévente időszakos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni, melynek keretében újraértékelik a nukleáris létesítmény természetes veszélyforrásokkal szembeni ellenálló képességét. Ki kell alakítani a természetes veszélyek és a kapcsolódó biztonsági tartalékok értékelésének egységes módszertanát. Minden olyan lehetséges intézkedést meg kell követelni az üzemeltetőktől, amely a radioaktív anyagok baleset közbeni visszatartását szolgáló konténmentek épségének biztosításához szükséges. Az erre a célra alkalmazható berendezések védelmének növelésével, mobil eszközök alkalmazásával, a veszélyhelyzeti központok megerősítésével javítani kell a felkészülést a súlyos balesetek kezelésére és elhárítására. Az ENSREG-jelentés végrehajtására országonként konkrét cselekvési terv készül.

A Paksi Atomerőmű szakemberei szerint a biztonságnövelésre fókuszált erőfeszítéseik meghozták gyümölcsüket: a jogszabályok által megkövetelt biztonsági szint teljesítése mellett a meglévő tartalékok megerősítésére számos kisebb és fontosabb intézkedést sikerült azonosítani. A folyamatot felügyelő hatóságként az Országos Atomenergia Hivatalra (OAH) a vizsgálati követelmények, azok teljesítésének ellenőrzése, valamint a nemzeti hatósági jelentések elkészítése hárult. A mindvégig szoros együttműködésben végzett munka eredményét a nemzetközi szakértői felülvizsgálat is visszaigazolta: nem tártak fel olyan területet vagy intézkedést, amellyel ne értettek volna egyet, vagy amely kiegészítésre szorult volna. Az elhatározott intézkedések beütemezése folyamatban van, azt 2012. június 30-áig kell az atomerőműnek elkészítenie.

A paksi biztonságnövelés már jóval a fukusimai baleset előtt megkezdődött. A Paksi Atomerőmű képviseletében dr. Elter József kiemelte, hogy a Duna partján már 1991 és 1994 között jelentős biztonságnövelő programra (AGNES) került sor. Hazánk évekkel az ENSREG ajánlása előtt döntött Paks tízéves ciklusú időszakos biztonsági felülvizsgálatáról. 1996 és 2002 között újabb biztonságnövelő intézkedéseket foganatosítottak. (Az atomerőmű földrengésállóságának növelése az elmúlt húsz év egyik legdrágább paksi beruházása volt.)

A mostani biztonsági felülvizsgálat során sok egyéb szempont mellett azt is nézték, mi történik akkor, ha külső forrásból több napon keresztül nem juthat elektromos áramhoz az erőmű? Mi történik, ha tartósan nem számíthatnak a hőelvezető rendszerre, illetve, ha jelentős radioaktív kibocsátás történik? Milyen hatással lehet az erőműre egy földrengés, extrém meteorológiai hatás – sok hó vagy eső –, illetve fenyegetheti-e a telephely működését a Duna kritikusan alacsony vízállása, illetve árvízveszély? Annak is utánanéztek, hogy az esetleges talajfolyósodás veszélyezteti-e az erőművet? Elemezték e helyzetek előfordulási valószínűségét, valamint azt is, hogy miként lehet e hatások kialakulását megelőzni. A válaszok megnyugtatóak. Csak egy példa: az erőmű területét nem öntheti el a dunai áradat azon egyszerű oknál fogva, mert a telephely 1,35 méterrel magasabban van, mint a folyó túlparti töltése. Ha jönne egy hatalmas ár, az a folyó másik oldalát öntené el. De hiányosságra is fény derült. Ilyen például, hogy a tűzoltólaktanya épületét meg kell erősíteni.

Azt eddig is tudták Pakson, hogy villamos betáplálás nélkül nem biztosítható tartósan a hűtés a leállított reaktorokban és a kiégett fűtőelemeket befogadó pihentetőmedencékben. (Tíz óra alatt túlmelegednének ezek a tartályok, ennyi idő alatt kell valahonnan áramot szerezni, egyébként sérülnek a fűtőelemek.) Ilyen célra telepítettek biztonsági dízelgenerátorokat, amelyeket jelenleg 120 órán keresztül tudnak folyamatosan működtetni, de úgy tervezik, hogy ezt az időt jelentősen megnövelik. Ám úgy tűnik, hogy ezt sem tartják elegendőnek, mert lehetséges, hogy blokkonként további léghűtéses dízelgenerátorokat telepítenek földrengés- és árvízbiztos helyre.

Tavaly decemberben kritikusan alacsony volt a Duna vízállása, az erőmű vezetői szerint azonban vízhiány nem léphet fel, mert kilenc nagy átmérőjű, harminc méter mélyre lenyúló kútból bármikor elegendő mennyiségű vizet tudnak nyerni. Ha nem lenne áram, a szivattyúkat akkor is működtetni tudnák dízelgenerátorokkal. Ugyancsak a biztonságot növeli, hogy a pihentetőmedencékhez alternatív vízbetáplálási rendszert építettek ki. Ha baleset következne be, és az a reaktor megolvadásához vezetne, az olvadékot a reaktortérben tudják tartani. Az úgynevezett hidrogén-rekombinátorokkal a baleset során keletkező hidrogént meg tudják kötni, tehát nem fordulhat elő olyan robbanás, mint Fukusimában. Az óvóhelyeket is rendben találták, ellenben úgy döntöttek, hogy vészhelyzet esetére egy tartalék vezetési pontot – innen irányítanák a mentést – is létrehoznak. Egy másik fejlesztés keretében tartalék rádiórendszert is beszereznek, amellyel akkor is lehet kommunikálni, ha a telepített hálózat felmondaná a szolgálatot. Arra is gondolnak, hogy jelentős sugárzással járó baleset esetén legyenek olyan szállítójárművek, amelyek megfelelő védettséget biztosítanak az ott dolgozóknak. Azon szintén el kell gondolkozni, hogy amennyiben netán mind a négy blokkal történne valami, akkor külső szervezetek segítségét kellene kérni, mert a jelenlegi létszám egyetlen blokk baleseti elhárítására elegendő.

Petőfi Gábor, az OAH munkatársa szerint a paksi feladatok ütemezésére ez év június 30-áig részletes terv készül, az azonban már most látszik, hogy néhány feladat teljesítése több évre szóló feladat. A hivatal szakembere szerint az atomerőmű biztonságos, hatékonyak a védelmi fejlesztések. Ezt annak ismeretében mondta, hogy a vizsgálat során extrém, de még reális események – illetve ezek kombinációjának – esetleges következményeit nézték.
Az európai szintű folyamatban részt vett magyar szakértők szerint a nemzetközi vizsgálatok érdekes eredménye, hogy általában a kisebb nukleáris programmal rendelkező, így a nemzetközi szak­vélemény hatásának jobban kitett országok végezték el alaposabban a stresszteszteket, és általában véve jobban szerepeltek egyes, több atomerőművet is üzemeltető EU-tagállamnál. A nagy európai államok – és az északiak – magabiztosan, de felszínesen kezelték a felülvizsgálatot. Az elemzésekből kiderült, hogy az Atlanti-óceán közelében fekvő erőműveket nem fenyegeti cunami, mint ahogy általában sem fenyegeti árvíz a kontinens reaktorait. Mindenütt növelték és növelik az erőművek földrengésállóságát, illetve az időjárás sehol sem tűnik veszélyeztető tényezőnek.

Mi értelme van a stressztesztnek, ha Japánban olyan erős a nukleárisenergia-termeléssel szembeni ellenállás, hogy ott május 5-én az utolsó működő blokkot is leállították? Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója szerint a leállítás átmeneti, a szigetországban biztosan újraindulnak majd a blokkok, hiszen Japán nem lehet meg hosszú távon atomenergia nélkül. A japán kormány úgy döntött, hogy a blokkok újraindítását két feltételhez kötik. Az egyik, hogy a hatóság független szakértői véleményekre alapozva jelentse ki, hogy minden rendben az adott blokk esetében. A másik pedig, hogy az illetékes prefektúra, város hozzájáruljon az újraindításhoz. „Ez egy keserves folyamat, amely nem zárult le, de van esély arra, hogy újraindítsanak blokkokat” – tájékoztatta magazinunkat a főigazgató.
A japán baleset mindenképpen javítja Európa nukleáris biztonsági helyzetét – olyan elemzésnek vetették alá a kontinens blokkjait, mint eddig még soha. Dr. Rónaky József szerint az elvégzett hatalmas munkára büszke lehet a folyamatban részt vevő valamennyi szakember. Most az a feladat, hogy a szükségesnek ítélt intézkedéseket végre is hajtsák az atomerőművekben. Ennél nehezebb a laikus nagyközönséget és a politikusokat meggyőzni arról, hogy ezek az intézkedések elegendőek az atomerőművek biztonságos működéséhez.
A főigazgató elégedett, mert a magyar vizsgálati eredmény azt bizonyítja, hogy Európa élmezőnyéhez tartozunk, a nemzetközi szakértők kizárólag pozitívan nyilatkoztak a magyar helyzetről, a Paksi Atomerőmű működéséről. Szerintük büszkék lehetünk arra, hogy nagyon következetesen növeljük a biztonságot. A súlyos baleseti rendszerek üzemben tartásához szükséges feszültségforrás beépítését, azaz a dízelgenerátorok telepítését jóval Fukusima előtt határoztuk el. A reaktortartály külső hűtését – ami azt biztosítja, hogy ha megolvadna a reaktorzóna, akkor se kerüljön ki onnan radioaktív anyag, tehát nem égetheti át a reaktortartályt – a Pakson működő VVER reaktorokra mi dolgoztuk ki. Fukusima azonban nekünk is adott új szempontokat: egyszerre több blokkon is bekövetkezhet rendkívüli helyzet, illetve, hogy az alternatív elektromos energiaellátás kiépítése is kiemelt biztonsági szempont.

Az európai stressztesztben szakértőként részt vevő Gadó János fizikus, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a fukusimai baleset arra példa, hogy valószínűségi biztonsági elemzéssel nem szűrhető ki egy baleset bekövetkezése. Japán is készült a földrengésre, a cunamira, de arra nem, hogy ezek együttes hatására a fukusimai atomerőmű elektromos ellátása is megszűnik, s emiatt nem tudják hűteni a blokkokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző reaktorok különböző balesetkezelést igényelnek.

Az európai országokban végzett felmérések általános tapasztalata, hogy Paks a többi erőműhez képest igen jó helyzetben van, főleg a balesetkezelés terén nyilvánul meg a többiekénél nívósabb felkészülés. Fontos, hogy Európában sehol sincs szükség azonnali beavatkozásra, de mindenütt sok a teendő. A fizikus olyan általános jellegű kérdést is feltett, hogy van-e ésszerű határa az atomerőművek különböző, kisebb-nagyobb valószínűséggel bekövetkező eseményekre való felkészítésének? Megítélése szerint a Paksi Atomerőműnek messze a magyar átlag feletti a biztonsági szintje. Kell-e például azt elemezni, hogy milyen árvízszinteket kell figyelembe venni egy olyan erőműnél, amely akkor sem lenne veszélyben, ha a főváros már vízben úszna. Az atomerőmű ilyen jellegű felkészültségét, elméleti tudását meg kell osztani az illetékes szervekkel. El kellene érni, hogy az atomerőművek esetén a már megvalósulthoz hasonlóan az egyéb ipari és természeti kockázatok ellen is megfelelően és arányosan készüljön fel a társadalom. Ehhez pedig az atomerőművek biztonsága terén kidolgozott, folyamatosan továbbfejlesztett módszerek, megközelítések kiválóan alkalmazhatók lennének. Az elhatározott biztonságnövelés mellett ez is eredménye a Célzott Biztonsági Felülvizsgálatnak.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka