Tavaly a 35. helyet értük el ebben az összesítésben, idén pedig még egy helyet javítottunk. A 2019-es és 2020-as eredményekhez képest 2021-ben mind az innovációt befolyásoló (input), mind az innováció eredményeit leíró (output) tényezők terén előrébb léptünk a rang­sorban. Az SZTNH elnöke a rangsor részleteiről szólva elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgált 51 legmagasabb jövedelemmel rendelkező gazdaságok között a 33., az elemzésben részt vevő 39 európai ország között pedig a 22. helyen állunk. A rang­sor­ban olyan országokat előztünk meg, mint például Szlovákia, Litvánia, Lettország, Lengyel­ország, Oroszország. Érdekesség, hogy a tavalyi eredmények­hez képest mind­össze tíz ország (Franciaország, Izland, Ausztria, Észtország, Magyarország, Bulgária, Szlovákia, Litvánia, Oroszország, Fehéroroszország) tudott javítani az eredményén, s ezek között van hazánk is.

A 2021-es rangsorban sorrendben Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint Dél-Korea teljesített a legjobban.

Mint megtudtuk, a mutatók közül Magyarország kiemelkedően teljesít az innovációs beruházások hatékonysága tekinteté­ben, vagyis az elemzés szerint egyre több és jobb minőségű fejlesztés valósul meg hazánkban. A GII-ből az is kiderül, hogy a vizsgált európai gazdaságokhoz képest átlag felett teljesítettünk az infra­struktúra-fejlesztés, illetve a tudás­teremtés és technológiai eredmények terén; utóbbit nagyban javította a szellemi­tulajdon-védelem erősödése is. A tudás­teremtést és a technológiai eredményeket illetően a 20., az infra­struktúra-fejlesztésben a vizsgált országok között pedig a 32. helyet foglaljuk el.

„A 2021-es év a folytatódó vírushelyzet ellenére is igen pozitív elmozdulásokat mutat a hazai gazdaság, a hazai innováció, a hazai szellemitulajdon-védelem terén” – értékelte a fejleményeket Pomázi Gyula. Az elnök kitért arra is, hogy a GII adatai mellett az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemi­tulajdon-védelmi indexe szerint is igen előkelő helyen, 53 vizsgált ország között a 15. helyen szerepelünk, erősség­ként kiemelve a kutatás-fejlesztést és szellemi­tulajdon-védelmet segítő adó­kedvezménye­ket, illetve az erős és kifinomult szellemi tulajdon­jogi rendszerünket. Véleménye szerint az SZTNH féléves tevékenysége is azt mutatja, hogy jó az irány, hiszen a szabadalmi bejelentések számában szinte minden területen javultak a mutatók a tavalyi és tavaly­előtti szinthez képest.

Az SZTNH elnöke ugyanakkor azt is hozzátette, hogy bár az idei év első fél évében szinte minden oltalmi formában nőtt a bejelentések száma, egyáltalán nincs okuk arra, hogy hátra­dőljenek, ugyanis a friss adatok és a fenti a mutatók csak azt jelzik: a magyar vállalko­zá­sok, ezáltal pedig a magyar gazdaság is jól vészelte át az elmúlt időszakot. Fejlődési pályánknak még mindig csak az elején vagyunk, de minden­képpen bizakodásra adnak okot az olyan elemzések, mint például az idei Globális Innovációs Index – jegyezte meg.

Pomázi Gyula elmondta azt is, hogy szeptember elején kiosztották a Millenniumi Díjakat. Ezt az elismerést még az SZTNH jogelődje, a Magyar Szabadalmi Hivatal a millennium évében, 2000-ben hozta létre a szellemi tulajdon védelmében példaadó intézmények, szervezetek kitüntetésére. A díj megalapítása óta eltelt két évtizedben – az idei díjazottakkal együtt – 83 kiemelkedő hazai szellemi és kulturális műhely részesült ebben a rangos ki­tüntetés­ben. Ezek jellemzően értékes szellemi tulajdoni portfólióval rendelkező vállalatok, kutató­helyek, kulturális intézmények, szellemi alkotó­műhelyek voltak.

„Azon dolgozunk, hogy a gazdaság újraindítása során minél többen szerezzenek oltalmat újításaiknak, és ne hagyják, hogy szemfüles külföldi vállalatok húzzanak hasznot az innová­cióik­ból” – fogalmazta meg a Hivatal küldetését a díjakkal kapcsolatosan az elnök, rá­mutatva, hogy a hazai bejelentők szellemitulajdon-védelmi aktivitása az elmúlt években fel­ívelő pályán mozog. Mint folytatta, annak ellenére, hogy a nemzeti úton be­nyújtott iparjog­védelmi bejelenté­sek száma szinte mindegyik oltalmi forma esetében nőtt, ugyan­akkor még mindig le vagyunk maradva az európai átlagtól az iparjog­védelmi oltalmak számossá­gát tekintve. „A Millenniumi Díj idei kitüntetettjeinek példamutató teljesítménye azért is érdemel elismerést, mert munkájuk motiváló lehet a többi vállalkozás, szervezet számára is” – érzékeltette a díjazás fontosságát az SZTNH elnöke.

A Millenniumi Díj kitüntetettjei és átadói

A szellemi műhelyek sokszínűségét jelzi, hogy Millenniumi Díjban részesült a kémia területén több mint ötven éve kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontja, valamint a több mint 110 éves hagyománnyal rendelkező gyógyszergyár, a Sanofi, továbbá a tudományos ismeret­terjesztés­ben 75 éve fontos szerepet betöltő Élet és Tudomány című hetilap. Méltán kapott elismerést a több mint 30 éve a hazai termékek forgalmazásában élenjáró, innovatív REGIO Játékkereskedelmi Kft., illetve a Tankcsapda, amely profi tudatossággal kezeli zenei alkotásait, a zenekari brandet. Szintén díjat kapott a közel 30 éve létrehozott Magyar Design Kulturális Alapítvány, amely nagymértékben segíti a vizuális környezetet alakító látvány- és tárgyteremtő művészek, a dizájnszakma munkáját, valamint az egyik artmozit közel három évtizede működtető Cirko Film – Másképp Alapítvány, amelynek a művész­filmek közönséghez való eljuttatásában van igen fontos szerepe.•