Egy több mint 150 egyetemi inkubátor és csaknem 900 vállalat bevonásával készült tanulmány szerint a felsőoktatási intézményekben létrehozott és gondozott vállalkozások több munkahelyet és több eladást eredményeznek, mint az egyetemeken kívül fejlesztett új üzleti kezdeményezések. Szerencsére a hazai intézmények is egyre inkább követik ezt a trendet, azaz egyetemi inkubátorok létrehozásával és vállalkozásfejlesztési programokon keresztül ösztönzik a hallgatók innovatív ötleteinek megvalósítását, emellett pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalati kapcsolatok kiépítésére és élénkítésére is.

Tudatos építkezés

„Az egyetemi innovációs ökoszisztéma esetében az ad hoc jellegű ötletelést Magyarországon az utóbbi években felváltotta egy tudatos építkezés” – értékelte a folyamatokat Deák Csaba egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem korábbi kancellárja. Mint fogalmazott, a szervezettségnek köszönhetően már nem kizárólag az aktuális vezetéstől függ, milyen szerepe van az innovációnak az egyetemen belül. Véleménye szerint azért is hasznos ez a koncepció, mert nem tanszéki vagy éppen kari szinten kell ezt a kérdést kezelni, hanem intézményi szinten, így jóval összetettebb feladatok meg­oldására is alkalmas lesz egy-egy egyetem, és a nagyvállalati kapcsolattartás is gördülékenyebbé válik. Az egyetemi tanár tapasztalata szerint az erre kijelölt új szervezetek képesek levenni a kutatók és oktatók válláról a terhet, akik sokkal jobban tudnak koncentrálni a valós feladataikra. Mindebből következően rövidülnek és egyszerű­södnek a kommunikációs csatornák, mindenki pontosan tudja, hogy mi a feladata. A kutatóknak nem feladatuk a marketing­ről való gondoskodás és a jelentős mennyiségű adminisztratív feladatok ellátása: hasznosabb, hatékonyabb, ha csak a kutatásra összpontosíthatnak. A volt kancellár szerint a hatékonyság kulcsa abban is rejlik, hogy az új struktúra belső elfogadottsága mekkora az intézményen belül. „Természetesen még nem járunk az út végén, de az irány mindenképpen helyes” – állapította meg a folyamat jelenlegi állásáról Deák Csaba, és hozzátette: az új pályázati lehetősé­gek, a Területi Innovációs Platformok, az új Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3), a Nemzeti Laboratóriu­mok mind-mind erősítik az egyetem és a piaci szereplők összefonódását, ráadásul a regionális szervező­dések esetében még bőven maradtak kiaknázatlan lehetőségek.

Lengyel László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának (FIEK) igazgatója is elsőként az új pályázati lehető­sé­­gekről beszélt. Példaként az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázatot említette, amely lehetővé tette a szellemi­tulajdon-kezelés és a technológia­transzfer-tevé­keny­ség új alapokra helyezését. Ezzel párhuzamosan megszületett a BME új szellemi­tulajdon-kezelési szabályzata is, amely korszerű alapelvek szerint, a jogszabályi változá­so­kat is tükrözve szabályozza az Egyetemen létrejött kutatási eredmé­nyek­kel kapcso­la­tos ipar­jog­védelmi és szerzői jogi kérdéseket. Az ebben foglalt eljárások – és az iparjog­­védelmi költségek fedezésére rendelt forrás – eredménye­­képpen két év alatt húsz felett jár a szabadalmi bejelentések száma.

„A szellemitulajdon-kezelés azonban csak az egyik oszlopa a tu­dás­transzfernek és a kutatási eredmények piaci hasznosulásá­nak” – hangsúlyozta az Innotéka magazinnak Lengyel László. Kiemelte, hogy ugyanekkora a jelentőségük az egyetemi fejlesztésű megoldások „termékesítése” irányába tett lépéseknek (ez nem termékfejlesztést jelent, csupán azt, hogy a „nyers” alapötletből az ipar számára is érdekes, magasabb TRL [Technology Readiness Levels] szintű meg­oldásokat lehessen építeni: demonstrátorok és prototípusok létrehozását, szoftveres automatizálást és appli­ká­ció­fejlesztést, validációt), valamint a technológia­­marke­ting-tevé­keny­­ségek: partner­keresés és a megfelelő együtt­működé­sek vagy üzleti tranzakciók előkészítésének.

Lengyel László szerint minden eset eltérő kezelést igényel: a tech­nológiatranszfer egyik legnagyobb kihívása, hogy nem lehet ugyanazon a sínen végigfuttatni az összes egyetemi kutatási-fejlesztési-innovációs (KFI) eredményt. „Mindenhol meg kell találni a jogi védelem és a hasznosítás lehető legjobb, az adott eredményhez leginkább illeszkedő módját. A spin-off, azaz egyetemi IP hasznosítására létrehozott vállalkozás alapítása az egyetemi kutatási eredmények hasznosítá­sá­nak egyik, de nem egyetlen vagy kizárólagos módja” – jegyezte meg. Mint emlékeztetett, a hazai jogi környezet 2019 januárjában mozdult el olyan irányba, hogy a szellemi vagyonnal való gazdálkodás kapcsán már nem képez visszatartó erőt az egyetemi spin-offok létrehozása kapcsán, és ennek nyomán az egyetemi szellemitulajdon-kezelés is a megújulás jeleit mutatja. 2021 májusában egy újabb, több törvényt érintő módosítási csomaggal további akadályok hárultak el a hasznosító vállalkozások megalapítása elől.

„A BME körüli élénk spin-off tevékenység kibontakozását segíti az Egyetem Tudományos és Innovációs Park programja is” – ismer­tette a következő elemet a FIEK vezetője. Ennek azonban nem csupán a jogi oldalát, de a kölcsönös előnyökön nyugvó üzleti modelljeit is ki kell dolgozni, hiszen az egyetemi szerepvállalás egy hasznosító vállalkozásban az egyszerű licencszerződéstől a jelentős cégtulajdoni részesedésig terjedhet. Ám felmerülhet egy olyan egyetemi tulajdonú közvetítő gazdasági társaság megalapítása is, amely a spin-offokban a BME-érdekeltség megjelenítését szolgálja. Jelenleg még – különösen a közvetlenül állami fenntartású egyetemek esetében – kihívást jelent az egyetemi résztulajdonú spin-offok létrehozatalának működőképes gyakorlatának a kialakítása, mint ahogy a kockázati tőke bevonásának is megvannak a speciális nehézségei, de a motivált és vállalkozói szemléletű pionírokkal lezajló néhány pilotprojekt jó alapot fog teremteni ahhoz, hogy a hasznosító vállalkozások a BME körül is megszokottak legyenek.

Lengyel László a FIEK munkájáról szólva elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyebek között kezelik az egyetemi szintű, tehát több kar szerves együttműködését igénylő projekteket, mint például a FIEK-projekt, Kompetencia Központ projekt, továbbá a Nemzeti Laboratórium projektek, másrészt a technológia­transzfer-tevékenységek egyetemi szintű szervezése tartozik hozzájuk. Mindennek része a Horizon Europe projektek generálása is. „Itt kapcsolódik mind a Területi Innovációs Platform, mind pedig a Nemzeti Laboratóriumok célkitűzéseihez is a munka, nevezetesen, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységekkel minél alkalmasabb, minél kompetensebb legyen az Egyetem, illetve legyenek magyar partnerek a Horizon Europe projektekben való részvételre, valamint egyre több esetben a konzorcium meg­szervezésére és vezetésére” – említett néhány konkrétumot az igazgató. Szerinte a Területi Innovációs Platformok munkájából további két hasznos eredmény kör­vonalazó­dik. Egyrészt a kis- és középvállalkozások minél aktívabb KFI részvételének ösztönzése, másrészt pedig a nagy egyetemek, illetve kutatóközpontok 2-3 intézményes közös fejlesztése. Példa erre a BME és a Semmelweis Egyetem közös munkája egészségügyi területre alkalmazott MI-megoldásokban.

Megváltozott szemlélet

A hazai egyetemek az idei első fél évben több oltalmi igényt nyújtottak be, mint korábban egy teljes év alatt – minderről már Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélt magazinunknak. Az idei számok az elmúlt évek adataival össze­vetve még inkább biztatóak: 2019-ben 53 oltalmat jegyeztek a magyarországi felső­oktatási intézmények, tavaly 71-et, idén hat hónap alatt pedig már 81-et. Azaz, ha ez a tendencia folytatódik, akkor év végére akár meg is duplázhatnák a 2020-as számokat. A Hivatal elnöke úgy látja, ennek az emelkedésnek az egyik legfőbb oka az, hogy az intézmények elkezdtek IP-tudatosan (IP; intellectual property – szellemi tulajdonjog, szellemi alkotások joga) gondolkodni. Vagyis felismerték: ha a felső­oktatási intézmény­ben létre­hozott innováció­kat levédetik, a megszerzett oltalom az egyetemnek, sőt akár a diákoknak is bevételt jelenthet. „A modellváltással, az egyetemek új működési rendjével elindult Magyar­országon egy olyan szellemi­tulajdon-védelmi tudatos gondolkodás, ami külföldön már bevett forma az intézmények finanszíro­zá­sá­nak kiegészíté­sére” – helyezte nemzetközi össze­függésbe a folyamatot Pomázi Gyula, aki a jövőt tekintve rendkívül bizakodó, ugyanis egyre több egyetemi együtt­működése van az SZTNH-nak olyan felső­okta­tási intéz­mé­nyek­kel, ahol a képzésben, az oltalomszerzésben is különböző módon segítik a hallgatókat és a kutatókat. Az elnök azt is elmondta, hogy a szellemi tulajdon kezelé­sé­ben bátor és innovatív meg­közelítésre van szükség, amely egyszerre ösztönzi, védi és hasznosítja az egyetemen létrejövő új tudást. Elsőként a Miskolci Egyetem­mel kötöttek meg­állapodást, de azóta a Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem is csatlakozott a kezdeménye­zéshez.

Az SZTNH elnöke lapunk kérdésére kitért arra is, hogy az emelkedő számok hátterében állhat az is, hogy egyre több egyetemista tananyag keretében tanul arról, hogy milyen előnyei vannak a szellemitulajdon-védelemnek. Mint fogalmazott, ennek köszönhetően felzárkóznak a nyugati társaikhoz, akik gyakran már úgy hagyják el az egyetemet, hogy saját szabadalmakkal vagy oltalmakkal rendelkeznek. „A külföldiek tudatosságát mutatja az is, hogy nálunk is több külföldi egyetemnek van bejelentése, vagyis tudják, hogy ha van egy innovációjuk, azt érdemes azokban az országok­ban levédetni, ahol valamilyen céljuk van a hasznosítással” – mutatott rá az oltalmi kérdések összetettségére Pomázi Gyula. A jelek szerint a magyar piac sok külföldi egyetem fókuszába került a közelmúltban, ugyanis az elmúlt két és fél évben több mint 260 oltalmat jegyeztek nem magyar felső­oktatási intézmények Magyarországon. A Hivatal elnöke szerint az innováció nálunk is tömegével van jelen a hazai egyetemeken, most már csak a jogot kell megszerezniük arra, hogy azokat ne másolhassák le idő előtt a nagy multik. Pomázi Gyula megjegyezte azt is, hogy a koronavírus-járvány is hatással volt az innováció mértékére, ugyanis az egyik leginkább ismert találmány tavaly márciusra, a pandémia első hullámára tehető.

A Semmelweis Egyetem orvosszakmai vezetésével alkotta meg a Femtonics Kft. azt az akkumulátorról és palackról is működő, hordozható lélegeztetőgépet, amely kifejezetten az új koronavírus okozta légzési elégtelenség kezelésében hatékony. A hazai találmány a kiáramló levegő szűrésével védelmet nyújt a betegeket ellátó egészségügyi dolgozóknak. Az eszköznek kifejezetten jók az áramlási tulajdonságai, gyors a vezérlése, a zárt rendszerű légzőkör és gázellátás nem pazarló, ezért a berendezés nagy előnye, hogy nem jelent többletterhelést a kórházi gázhálózat számára. A fejlesztők ráadásul olyan alapanyagokat használtak, amelyek megfelelnek az orvostechnikai eszközökre vonatkozó előírásoknak, ugyanakkor nem minősülnek hiánycikknek, ami a gyártási folyamatot is egyszerűsíti.

És ha már lélegeztetőgép: az Óbudai Egyetem által irányított, nemzetközi szakembereket is foglalkoztató kutatócsoport egy olyan tömeg-lélegeztetőgép fejlesztését tűzte ki célul, amellyel egyszerre tíz, ötven vagy akár még ennél is több kritikus állapotú betegen tudnak segíteni. Az orvosi eszközt úgy tervezik, hogy tábori körülmények között is működ­hessen, és a kilélegzett fertőző levegő ne a közös kórházi légtérbe kerüljön, mint ahogy az a jelenlegi lélegeztetőgépek esetében történik.

Az autonóm járművektől a burgonyavetőmagig

Kellemes meglepetés volt a Világgazdaság idén tavasszal publikált gyűjtése, amely szerint a hazai székhelyű jogosultak közül a legtöbb Magyarországon hatályosított európai szabadalommal a Pécsi Tudományegyetem rendelkezett 2020-ban a Richter Gedeon Nyrt. és az Egis Zrt. mellett. A Pécsi Tudományegyetemnek jelenleg 161 szabadalma van, közülük 19 belföldi és 142 nemzetközi. A nemzetközi szabadalmak több mint húsz országra – a többi között Ausztráliára, Kínára, Japánra, Spanyolországra, az Egyesült Királyságra, az Egyesült Államokra és Franciaországra – terjednek ki. A dicsőségen kívül anyagilag is megbecsülik Pécsett az innovációban részt vevőket: amennyiben a szellemi alkotás a piacon hasznosul és bevételt hoz a felsőoktatási intézménynek, úgy a költ­sé­gek­kel csökkentett összeg 70 százaléka a kutatót, feltalálót illeti. Pécsett a szabadal­mak 44 százaléka a természet­tudomá­nyok, 35 százaléka az orvos­tudomány és gyógyszerész­tudomány, 14 százaléka a műszaki, 7 százaléka egyéb, így például a szőlészet területéről kerül ki. Az intézmény ráadásul belső pályázatot dolgozott ki, hogy még jobban ösztönözze az oktatóit és hallgatóit a munkára, akik akár hétmillió forintos támogatást is elnyerhetnek olyan ötletek megvalósítására, melyben piaci lehetőséget látnak.

De nézzünk néhány konkrétabb példát is a hazai mezőnyből. Idén tavasszal magyar szabadalom született az önvezető járművek vészhelyzeti irányítására is. A BME egyik közelmúltban nyilvánosságra hozott eredménye egy műegyetemi kutatók által szabadal­maz­tatott, autonóm járművekben alkalmazható, zárt hurkú automatikus mozgás­szabályozó rendszer. Az egyetem már évek óta keresi a járművek autonóm irányításának lehetőségeit az úgynevezett stabilitási határon túl, amikor a vezetőnek már nincs ráhatása a jármű irányítására. Az új berendezéssel együtt egy olyan algo­ritmust is kidolgoztak, amely a tapadási határon túl is kontrolláltan képes irányítani a járművet. Mindez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy még az ESP vagy ABS jármű­dinamikai szabályozó­rend­szer­rel rendelkező járműveknél is nagyobb hatékonysággal irányítja vész­helyzetben a tapadási határt átlépő autót. A szabadalmi eljárás során a Ford és a Toyota legfrissebb fejlesztéseivel vetették össze a műegyetemi kutatók berendezését. A kutatási terület az egyik leggyorsabban fejlődő technológiákat használja, hiszen egy rendkívül értékes piacot képvisel. 2019-ben közel 55 milliárd dollárra becsülték a globális autonóm járműpiac értékét, és az évtized felére akár a tízszeresére is emelkedhet ez a szám. A BME szabadal­mával egy rendkívül elit társaságba került, ugyanis a világon mindössze három egyetem alkotott eddig vész­hely­zet­ben vezető nélküli manőverezésre alkalmas járművet: a Stanford University, a Massachusetts Institute of Technology, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) pedig egy olyan csomagot fejlesztettek ki, amely újszülött fogadásához szükséges alapvető eszközöket és információkat tartalmaz. A MOME szellemi tulajdona a finn baby boksz mintájára elkészült segítődobozt bárki összeállíthatja a környezetében élők vagy rászorulók számára. A csomagok know-how-ja a bennük lévő dolgok listájától a kommunikációs anyagokon át a csomag fizikai el­rendezé­séig, a tervrajzokig digitálisan letölthető formában elérhető mindazok számára, akik tenni szeretnének embertársaikért. A Baba pakk izolá­cióra nevű fejlesztéshez készült weboldalon további ötletek, információk és ingyenes letölthető szabásminták is vannak.

A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában egy új vetőmag­kezelési módszert dolgoztak ki, amelyre azért volt szükség, mert a burgonya­termesz­tés­ben kiemelkedő jelentőségű az egészséges vetőgumó haszná­lata. A burgonyát fer­tőző és a vírusos vetőgumóval is terjedő betegségek ugyanis akár 80 százalé­kos termés­veszte­séget és jelentős minőségi romlást is okozhatnak. Az egész­séges vető­gumó-elő­állítás alapja a fertőzött növények laboratóriumi körülmények között végbe­menő vírus­mentesí­tése, majd a kezelt alap­anyagok szövet­tenyész­téssel történő fel­szaporítása. Az Egyetem által kidolgozott készítmény segítségével már a kutatás első szakaszában körülbelül 30 százalé­kos hatékony­sággal lehetett vírus­mentes palántákat létrehozni. A kutatás során optimali­zál­ták a szerek adagolását, a kezelés időtartamát, ismétlésé­nek szükségességét. A kidolgozott és szabadal­mazott módszerük révén az alkalmazott kemo­terápiás szerek fitotoxikus hatása minimálisra csökkenthető – a meg­felelő vírus­mentesítési szint elérése mellett. A leg­hatékonyabb módszerekkel akár 70-90 százalék­ban vírus­mentes növényeket lehet termeszteni.

Folyamatos verseny

Deák Csaba egyetemi tanár végül kitért arra is, hogy bár az egyetemi rangsorok kialakítását hagyományosan az alap­kutatások sikeressége, a Nobel-díjak és a publikációk száma befolyá­solja jelentős mértékben, azonban számos helyen már a vállalati elismertség és kapcso­lat­­rend­szer mértéke is fontos szempont. Azt is elmondta, hogy az egyetemek között folya­ma­tos a verseny, ezért is pozitív, hogy a hazai felső­oktatási intézmények nemzetközie­sí­­tése jól halad, és reményei szerint a kijelölt szak­­területeken már az évtized végére komoly nemzetközi eredményeket tudnak felmutatni.•