A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium

Egy pillantást vetve a legfrissebb világstatisztikai adatokra, megállapíthatjuk, hogy mára a technológiai civilizációnk gyors és globális elterjedése mellett bolygónkon az átlagos teljes termékenységi arány (vagyis az, hogy a termékeny korú nők átlagosan hány gyermeket hoznak világra) egy évtizede 2,5 alatt marad.


Magyarország hét másik ország mellett két évtizede tartósan 1,5 alatti értéktartományban szerepel, ami az utóbbi évek enyhén javuló szám­adatai mellett is folyamatos népesség­­fogyást eredményez. Minden negyedik nő találkozik olyan, egészségét érintő eseménnyel, amely közvetett vagy közvetlen módon össze­függ a termékenységét meghatározó té­nyezők­kel. Itthon az összes meddőségi problémával küzdő házas­párok száma eléri a párok 15 százalékát. Hazánkban talán égetőbben, de a világ többi részén is a demog­ráfiai stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenné válik a humán reprodukció területének alapos, széles keretbe helyezett megértése, innovatív megközelítése és a már alkalmazott stratégiák hatékonyságának növelése.

Az Innovációs és Technológiai Minisz­térium részéről támogatást nyert a Pécsi Tudomány­egyetem (PTE) vezetésével indí­tott Humán Reprodukciós Nemzeti Labo­ra­tórium (HRNL) kutatóprogram, amely a re­produkció területét klinikai szempontból tágabb körben integráló, innovatív infra­strukturális háttérre épülő kutatómunká­nak ad keretet. A program 2020 no­vem­be­rében indult, és 2023 végéig tart, a rá­for­dítható támogatás összege 2,5 milli­árd forint. A HRNL meg­valósításához az ala­pokat a Pécsi Tudományegyetemen zajló, több évtizedre vissza­tekintő reprodukciós kutatás nyújtja. A Nemzeti Laboratórium vezetője, dr. Kovács L. Gábor Széchenyi-díjas akadémikus, emeritus egye­temi tanár, az MTA Felügyelő Testületének el­nöke, az MTA Orvosi Tudományok osztályának elnök­helyettese, aki a neuro­en­dok­rin és metabolikus szabályozás, valamint a laboratóriumi diagnosztika módszereinek fejlesztése területén ért el komoly hazai és nemzetközi sikereket.

Prof. Dr. Kovács L. Gábor szakmai vezető

A nemzeti laboratórium kutatási programjainak legfontosabb elemei a szülészet-nőgyógyászat területéről érkeznek. Ennek a tématerületnek a vezetője dr. Bódis József akadémiai doktor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára, a PTE Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinikájának korábbi igazgatója, a Magyar Nőorvos Társaság és a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöke, aki a mesterséges megtermékenyítési eljárás alkalmazását 1988-tól a pécsi klinikán, Magyarországon elsőként megvalósította.

Prof. Dr. Bódis József társ szakmai vezető

Kettejük szakmai és kutatómunkája évtizedek óta összekapcsolódik. Az általuk létrehozott, a HRNL magjául szolgáló, mintegy 100 fős kutatói közösség több mint nyolc éve dolgozik együtt, és munkájukkal hatékonyan nyernek pályázati forrásokat. Nemrégiben sikeresen zárult GINOP-pályázatuk az embrió életképességének meghatározására szolgáló chipalapú mikrofluidikai diagnosztikus eszköz fejlesztésére fókuszált. A HRNL vezetősége által össze­fogott szakterületi kutatócsoportok 12 kutatási alprojektet és 26 kutatási téma­terüle­tet ölelnek fel, melyek fel­sorakoz­tat­ják a szülészet-nő­gyógyá­szat sebészi és konzerva­tív szak­területeit, a mestersé­ges meg­termékenyí­tés szak­területét, a laboratóriumi diagnosz­tika proteomika, metabolomika, genomika reprodukcióhoz kapcsolódó kutatási területeit, to­­vábbá a bio­informatika és bio­statisztika területét a mesterséges intelligencia és gépi tanuláson alapuló módszerek területét, a terhességi immunológia kutatási és klinikai terüle­teit, a klinikai endo­krinoló­gia kapcsolódó terüle­teit, az urológia, az androló­gia szak­területek, valamint az újszülött­gyógyászat és a gyermek­gyógyászat klinikai és kutatási területeit.

Chipalapú mikrofluidikai eszköz

A PTE Szentágothai János Kutató­központ kutató­laboratóriumaiban, elméleti intézeteiben és klinikáin a reprodukció vonatkozásában végzett kutatások össze­hangolásán kívül a HRNL feladata a reprodukció tématerületének doktori programokba történő integrálása, az e téren születő szabadalmak és infrastruktúra-fejlesztések elősegítése, a kutatási hálózat országos és nemzetközi szintű kiterjesztése is. Jelenleg országosan több mint 16 partner­intézménnyel folyik szakmai együttműködés: az ELKH Természet­tudományi Kutató­köz­pont­tal, a Semmelweis Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudo­mányi Egyetem­mel, több regionális reprodukciós központtal és diagnosztikus laboratóriummal.

Nemzetközi szintű kutatási együttműködések születtek a bécsi Universitätsklinik für Frauenheilkundéval, a Maros­vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel, és keresik a kapcsolódást a visegrádi országok hasonló intézményeivel. Kiemelten fontos eleme a HRNL-szervezetnek, hogy a hazai és nemzetközi kutatások vérkeringését összekösse a vállalati szférával, magyar és nemzetközi ipari partnerekkel, mivel nagyon fontos, hogy a tudományos eredmények mellett szabadalmaztatható és piacra vezethető innovatív termékek szülessenek.

A HRNL-hez kapcsolódó széles körű kutatások három fő területre oszthatók: a reproduk­­ciós problémák fogamzás előtti, fogantatás körüli és a meg­termékenyítés utáni okainak feltárására. A fogamzás előtti jelensé­geket megcélzó vizsgálatok érintik a petesejt vizsgá­latát, és a sorozatos abortusz hátterében húzódó genetikai, immunológiai és hor­mo­nális szabályozási okokat is. Kutatások célozzák a férfi nemzőképtelenség környezeti és genetikai hátterének kutatását és kezelési lehetőségeit is. A petefészek és méhátültetés operatív innovációt jelent Magyarországon, megvalósításukra a HRNL kereteiben nyílik lehetőség.

A projekt széles innovációs gerince azonban a fogamzás körüli tényezők vizsgálata. Ezek kiterjednek a petesejt tüszőfolyadékának és a méhnyálkahártya rétegeinek molekuláris szintű elemzésére, ami kulcskérdés a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságának javítása szempontjából: olyan tesztrendszer kidolgozását teszi lehetővé, amellyel meg­határozható az anyaméh optimális be­fogadó­periódusa. A korábbi pályázatok segítsé­gével kifejlesztett chip­alapú diagnosztikai eszköz, amely az embrió élet­képességé­nek pontos becslésével elősegíti az egészséges terhességet létrehozni képes embrió kiválasztását, a Nem­zeti Laboratórium keretében kerülhet piaci bevezetésre. A fogamzás utáni kutatási területen végzett vizsgálatok követik a megfogant magzat, majd a megszületett gyermek sorsát.

Mikromanipulációra alkalmas IVF (In vitro fertilizáció) munkaállomás

Nemzetközi szinten is hiányosak az ismeretek arról, hogy a mesterséges meg­termékenyí­téssel született gyermekek (7-8 millióan a világon) fogékonyabbak lesznek-e a beteg­sé­­gekre későbbi élet­szaka­szaikban. Ennek kapcsán a HRNL létre kívánja hozni a nemzeti reprodukciós regisztert a reprodukciós életminőség-vizsgálatok nyilvántartására.

A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium célja a terméketlenség globális okainak feltárása, a reprodukció hatékony befolyásolása, mely összetett problémakör, bármely elemének előremozdításához a széles kapcsolódási felületen szoros együttműködésben végzett élvonalbeli technológiai megközelítésen alapuló kutatási erőfeszítések szükségesek.•

A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium a Nemzeti Laboratóriumok program támogatásával valósul meg.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka