2020. október 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Nincs száz évünk

Az eddig megszokott szeptember végi időponttól eltérően idén november 27–28-án rendezik meg a Kutatók Éjszakája néven ismert népszerű eseményt – olvasom a hírt, és nagyon remélem, hogy néhány nappal a jelzett időpont előtt nem jön a szomorú bejelentés, hogy a korona­vírus-járvány miatt elmaradnak a programok.

A Kutatók Éjszakája előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon és játékos programokon keresztül ismertet meg a tudományos kutatás számos új eredményével és módszereivel. Legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára. Lehet annál vonzóbb kihívás, mint megtalálni a világjárványt okozó koronavírus ellen a hatásos védekezést? Ez a tizennégy esztendeje tartó, látványos előadásokban gazdag sorozat azt is bizonyítja, hogy a tudomány hihetetlen eredményekre képes: ha hagynak elegendő időt a kutatóknak az adott probléma meg­oldására, és természetesen kellő mennyiségű pénz is társul az időhöz.

Albert Einstein
a 20. század elején jósolta meg a gravitációs hullámok létezését, és száz év kellett, mire a felvetését elképesztően bonyolult műszerekkel sikerült igazolni. Vajon mennyi idő kell a koronavírus megzabolásához, ahhoz, hogy minden ember biztonságban legyen az újonnan felbukkant kórokozóval szemben? Mikor lesz olyan vakcina, amelyet nemcsak a politika deklarál hatékonynak, hanem a széles szakmai közvélemény áll ki mellette és mondja, az oltásellenesek is nyugodtan beadathatják maguknak? Nincs száz évünk ilyen hatóanyag előállítására.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka