2021. augusztus 30.

Szerző:
Dr. Pribenszky Csaba szakmai vezető, Innovációs Iroda

Magunkban gyökerezve – innováció az Állat­orvos­tudományi Egyetemen

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) tevékenysége leg­inkább az oktatás, alapkutatás, alkalmazott kutatás, valamint klinikai szolgáltatások köré épül, és az 1787-től lerakott alapokon nyugszik. Az intézmény létrehozásának célja egyértelmű volt, hiszen az állatbetegségek és járványok leküzdésének már akkoriban is nagy gazdasági és közegészségügyi jelentősége volt.


Bizonyos fertőző betegségektől való mentesség a mai napig komoly versenyelőnyt jelent. Hutÿra Ferenc az Állatorvosi belgyógyászat című másfél ezer oldalas műve az 1800-as évek végén jelent meg, erre épült Marek József társszerző­ségével a német tankönyv is, mely az 1950-es évekig a német nyelvterület 11 kiadást megélt alapműve volt, és több más nyelven is megjelent. A század­for­duló környékén tehát már európai szinten meghatározó volt iskolánk, benne újítások, felfedezések sora, mely a nemzetközi szakirodalomban is hivatkozott nagy elődeink nevét viselő eszközöket, eljárásokat, valamint betegségek, vírusok és baktériumok leírását adta. Marek József nevéhez fűződik több állatbetegség – például a Marek-betegség – élettani hátterének feltárása, diag­nosz­ti­ká­jának és klini­kai gyógymód­jának kidolgozása. Az Aujeszky-beteg­séget (ál­veszettség) dr. Aujeszky Ala­dár 1902-ben írta le, és különítette el a valódi veszettségtől. Dr. Bartha Adorján elsőként dolgozta ki 1961-ben az Aujeszky-betegség elleni vakcinát a nevéről elnevezett mutáns törzsből. E felsorolást hosszan folytat­hatnánk, és megállapíthatjuk, hogy az innováció már a kezdetektől átszövi és meghatározza az Állat­orvos­tudományi Egyetem működését.

Az egyetemi innováció elsősorban, de nem kizárólagosan, a kutatásban gyökerezik. A kutatói munka egyik meghatá­rozó eleme a publikációk írása, mely a nagy közös tudásbázis építését szolgálja. A piacon létező megoldások és igények, valamint a legújabb kutatási eredmények és trendek ismerete fontos ahhoz, hogy új irányok, új válaszok születhessenek egy adott probléma megoldására. Természetesen mindez visszafelé is hat, hiszen az újítások is formálják a kollektív tudást. Ebbe a folyamatba kapcsolódik be az ÁTE Innovációs Irodája azzal, hogy hálózatba szervezi az egyetemi kutatócsoportokat, laborokat, intézményeket és az iparági szereplőket egyetemen belüli, hazai, valamint nemzetközi kooperációk és megbízások elősegítésére. Előtérbe helyezzük a szabadal­maz­­ta­­tást, a célzott kutatás-fejlesztést, továbbá az egyetemi és feltalálói igényeket is figyelembe vevő üzletfejlesztést. Kifejezett célunk az, hogy az ígéretes projektek spin-off vállalkozások formájában élhessék tovább az életüket, felkészülve tőke­bevonásra, technológiatranszferre és nö­vekedésre. Mindehhez szükség van bizonyos szemlélet­váltásra, bátorságra és új eszköztárra, mely kitárja az egyetem kapuit, és számos kompetenciát enged be, illetve állít hadrendbe ahhoz, hogy az adott fejlesztés valós igényekre nyújtson megoldást. Az intézményünkben jelenleg folyó több mint százötven kutatási projekt biztos alapot jelent a valós piaci igényeket célzó, termékben, terápiában, szolgáltatásban megvalósuló fejlesztések elindításához. Az alábbiakban egy kereszt­metszetét mutatjuk be azoknak a munkáknak, melyek megnyerték az idei egyetemi innovációs versenyt, és jó eséllyel pályázhatnak arra, hogy a piacon értelmezhető terápia, eljárás vagy gyógyszer válhasson belőlük.

A Lógyógyászati Tanszék és Klinika egyik kutatócsoportja krioballonos ablációs szívkatétert fejleszt lovak pitvarremegésének – mely a leggyakoribb, klinikailag releváns szívritmuszavar lovakban – gyógykezelésére. A csoport által tervezett katéter alkalmazkodik a lovak anatómiájának sajátosságaihoz és változataihoz. Eddig semmilyen energiaforrású ablációs katétert nem fejlesztettek lovak gyógykezelésére, tehát egyedülálló terméket hozunk létre.

Katéteres beavatkozás kontrollja EKG-vizsgálattal lovon.

A Gyógyszertani és Méregtani Tan­szék egyik kutató­csoportja nanotechnológiai alapú, szabályozott gyógyszer­­­leadó rendszert fejleszt kutyák száraz­szem-betegségének kezelésére. A na­no­részecskéknek köszönhetően a szem­kenőcs a szaruhártyán keresztül jobban felszívódik, a hatóanyag leadása pedig szabályozottan történik, és ez magasan felülmúlja a piacon jelenleg elérhető megoldásokat.

Nanotechnológiára alapozott szemkenőcs előkészítése.

A Szülészeti Tanszék és Klinikán egy on-site ELISA tesztet fejlesztenek bélsárminták hormontartalmának kimutatására. A progeszteron kimutatására alkalmas teszt segítségével helyben, néhány óra alatt lehetséges a hormonszintek vizsgálata bélsárból. Ezzel nem kell az állathoz közvetlenül hozzáférni, a mintaszállítás, valamint a laboratóriumi munka is kiiktatható a folyamatból. Szintén ezen a tanszéken fejlesztenek antibiotikumot nem alkalmazó eljárást a szarvasmarhák méhgyulladásának terápiájára.

A Kórélettani és Onkológiai Tanszéken terápiarezisztencia kialakulását meg­előző kemoterápiás protokollon dolgoznak limfómában szenvedő kutyák számára. A kutatócsoport most azt bizonyítja be, hogy az általuk fejlesztett új kombinációs terápiának köszönhetően jelentősen növelhető a túlélési idő és javítható az életminőség limfómás kutyák esetében.

Az Állattenyésztési, Takarmányozás­tani és Laborállat-tudományi Tanszék egyik kutatócsoportja ivar­meg­ha­tá­ro­zásra alkalmas genetikai gyors­tesztet fejleszt. A molekuláris ivar­meg­határozás könnyebbséget jelent a jelenlegi módszerekhez képest. Ez az innováció nemcsak új protokollt eredményez, hanem egy célkészülék kifejlesztésére is irányul.

Ivar­meg­határo­zásra tervezett készülék prototípusa.

Hat projekt indult el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatának keretein belül, és jutott túl a Proof of concept fázison a támogatásból. Ezeket a vizsgálatokat az NKFIH várhóan szeptembertől induló második körös pályázatából folytatjuk. Kutatócsoportok azóta is rendszeresen jelentkeznek termékötleteikkel, fejlesztéseikkel, így folyamatosan bővül az Állatorvostudományi Egyetem projekt portfóliója, számtalan ígéretes fejlesztéssel a csőben.•

A 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00010 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázati program finanszírozásában való­sult meg.

 


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka