A HBM Kft. speciális mély­alapozás­sal foglalkozó francia tulajdonú vállalat, aktív szereplője a közlekedési infra­struktúra-fejleszté­seknek, azon belül is a híd-, illetve műtárgy­fejlesztések­­nek. Sok esetben a fejlesztéssel érin­tett munkaterület első aktív résztvevői vagyunk, így gyakran találkozunk ezzel a probléma­körrel, amely jelentős biztonsági kockázattal jár és kezelnünk kell.

Az M4-es Cegléd–Abony szakaszának építésénél kihelyezett többszintű védelmi megoldás.

A közúti forgalom mellett zajló munka­végzést jellemzően három, jelentősen eltérő érdekekkel, szemlélettel rendel­kező tábor alkotja. Az egyik a fejlesztő, illetve maguk az autósok, akik ugyan örülnek a fejlesztésnek, de az azzal járó korlátozá­soknak, az azokból adódó kellemetlen­­ségek­nek, menetidő-növekedésnek már nem. A másik tábor a tervezőké, lebonyolítóké, fővállalkozóké, akik érdekeltek a fejlesztés­ben mind anyagi, mind biztonsági szempontból.
A harmadik tábort – idetartozik a HBM is – nem mások alkot­ják, mint a közvetlenül a közúti forgalom mellett munkát végzők, akik nap mint nap, akár óráról órára ki vannak téve egy számukra jelentős baleseti kockázatnak, amelyet a közlekedő autósok jelentenek.

A HBM meg­közelítése alapjaiban más, mint az építési, közlekedési szakma egyéb szereplőié. Nálunk elsőd­leges szempont dolgozóink védelme, munka­körülményeik biztonságossá tétele. A közúti forgalom mellett történő munka­végzés számunkra más aspektusokat tartalmaz, amelyek nekünk fontosabbak, mint az ott közlekedőké, az autósoké.

Számos figyelem­felkeltő megoldással találkozhatunk már az utakon, például: „Lassíts, apukám is itt dolgozik!”, vagy a „Vigyázz ránk, mi is hazamennénk!” feliratokkal, amelyek egyfajta segély­kiáltások a kivitelező, az útfenn­tartó részéről. Nem véletlenül használják ezeket, ugyanakkor tudjuk, hogy ezek nem elégségesek, ennél többre van szükség.

Mit teszünk mi a biztonságunk érdekében?

Az igen szerencsés és ideális helyzet, ha időben, még a kialakítás előtt meg­kapjuk a terveket, és lehetősé­günk van véleményezni azokat. Azért rendkívül fontos ez még a hatósági engedélyezés előtt, mert az esetek többségében szükség van azok módosítására, kiegészítésére.

Az építtetők, a tervezők, a hatóság a legtöbb esetben az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírást követik, amely nem kínál, illetve nem követel megfelelő megoldást a munka­végzők biztonsága szempontjából, hanem egy megengedő magatartást vesz alapul. Nagyon fontos, hogy ezen változtatni tudjunk, mert nem az ott munkát végzők biztonságát, életét tekinti elsődlegesnek, így nekünk kell a szükséges védelmi elemeket beterveztetni.

A 4-es út e szakaszán naponta több ezer kamion közlekedett. Valós védelemre volt szükség.

Gyakorlatunkban minden projekt egy tervellenőr­zéssel kezdődik. Mind a forgalom­technikai, mind az organizációs terveket véleményezzük, és szükség esetén az általunk javasolt biztonság­technikai meg­­oldások­kal egészítjük ki, alakítjuk át az ott dolgozók védelme érdekében. A tervek, a vélemények mellé olyan példákat is sorolunk, amelyek képesek meggyőzni a megrendelőt és a tervezőt egyaránt. Kizárólag kollektív védelmi meg­oldá­sokkal és komplex védelmi rendszerek­kel lehet valós biztonságot nyújtani az ott munkát végzőknek.

A tervezés mellett fontos a helyszín pontos ismerete, a lehetőségek teljes fel­térképezése, majd a legoptimáli­sabb megoldás megvalósítása. Az is fontos, hogy a biztonsági elemeket megfelelően, azok védelmi funkciójához mérten helyezzük ki, építsük meg. Gyakran nem elég csak kihelyezni egy-egy elemet, szükséges és lényeges szempont azok kialakítása, illetve rögzítése is.

Az M4-es Cegléd–Abony szakaszának építésénél történt balesetben összetört betonterelő szigetek.

Gyakorlati, megtörtént esetet feldolgozó példa ismertetése segíti az eddigiek össze­foglalását. Az e-UT 04.05.14 Közutakon folyó munkák elkorláto­zása és ideiglenes forgalom­­szabályo­­zásra vonatkozó előírás 3.2.4.1. pontja a beton terelő­falakkal foglalkozik. Az előírás így szól: „Ideiglenes kihelyezés esetén is hézag­mentesen kell az elemeket elhelyezni, azonban az össze­erősítés mellőzhető.” Aki már látott ilyen terelő­elemet működés közben, az pontosan tudja, hogy nem mellőzhető sem az össze­erősítés, de sok esetben még a lerögzítés vagy a meg­támasztás, megerősítés sem. Egy-egy ilyen beton­elem tömege töredéke egy 40 tonnás kamion tömegének, és ha még a kamion sebességét is figyelembe vesszük, akkor belátható, hogy önmagában egy vagy akár több elemet is játszi könnyedséggel tol el vagy tör össze egy ilyen szerelvény!

Az M4-es Cegléd–Abony szakaszának építésénél ki­helye­zett betonterelő szigetnek ütközött és felborult élelmiszert szállító kamion.

Több olyan komplex védelmi meg­oldás létezik, amelyekről az elő­írások, a szabványok nem igazán tesznek említést, ugyan­akkor fontos részei a biztonságnak (útburkolati jelek, táblák, kijelzők, mérő­rendszerek, fizikai terelők, akadályok stb.). Csak bátorítani tudunk minden érintettet arra, hogy használja ezeket a lehetőségeket.

A munkavégzés biztonsága kell, hogy legyen a fő prioritás minden szereplő számára, ha ezt közösen biztosítjuk, akkor az úthasználó és a megrendelői oldal is védve lesz, illetve elégedett lesz.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése közös ügyünk, hiszen egy­részt a verseny­képes gazdaság egyik alapvető feltétele, másrészt az állam­polgárok mobilitási igényeire adott észszerű és a környezeti szem­pontokat is figyelembe vevő megoldása. Kell, szükséges, de ha már fejlesztünk, tegyük ezt biztonságosan és úgy, hogy valamennyi, a fejlesztésben közreműködő dolgozó, ha fáradtan is, de egész­ségesen, sérülések nélkül menjen haza a munkanap végén a családjához.•