Különleges összeolvadás
A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory; Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek. A most közzétett GW231123 esemény során egy olyan fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, azaz minden eddig detektáltnál nagyobb. A kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.
A GW231123 jel a LIGO Hanford (balra) és Livingston (jobbra) detektorok adatai alapján. A felső panelek az adatok időbeli amplitúdóját mutatják (szürke vonalak). A kék árnyékolt sáv a valódi jel becsült értékét jelenti. Az alsó panelek spektrogramok, más néven idő-frekvencia térképek, amelyek a jel amplitúdóját mutatják az idő függvényében (vízszintes tengely) és a frekvenciák függvényében (függőleges tengely). A világosabb színek erősebb jelet jelentenek. (Ábra: ligo.elte.hu)A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet. „Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk” – tette hozzá Frei Zsolt, az ELTE professzora.
A GW231123 jelzésű jelet 2023. november 23-án észlelték – az eredményt idén július közepén Skóciában, Glasgow-ban, nemzetközi konferencián ismertették.•
Címlapkép: ligo.elte.hu
