Két halfaj, két stratégia

Kutatások szerint a paradicsomhal különle­ges munkamemóriája és következetes felfedező stratégiája olyan viselkedést mutat, amely eddig inkább emlősökre volt jellemző.


A zebrahal három évtizede forradalmasította a laboratóriumi orvosbiológiai kutatásokat: különleges­sége, hogy akár teljes agyi aktivitása is rögzíthető. Hátránya, hogy társas fajként viselkedését mindig be­folyásolják a rajban élő társai, vagy azok hiánya. Így, ha izo­lálva figyelik meg, az eredményeket torzíthatják a vele­született szociális hajlamok. Az ELTE és a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) kutatói ezért fordultak a magányosabb, territoriális faj, a paradicsomhal felé.

Paradicsomhal (Kép: Depositphotos/slowmotiongli)


A két faj összehasonlító vizsgálata látványos különb­ségeket tárt fel. Kiderült, hogy a zebrahal számára elő­nyös, ha fajtársai veszik körül: gyorsabban fedezi fel a kör­nye­zetét, ha nincs egyedül. A paradicsomhal viszont tár­sa­ság nélkül is magabiztosan és hatékonyan kutatja át az ismeretlen terepet – sőt, sokszor eredményesebben, mint a zebrahal.

„A meglepő felfedezés az volt, hogy a paradicsomhal nem a gyorsaságával vagy nagyobb kíváncsiságával előzi meg a zebrahalat, hanem egy különleges stratégiával. Úgynevezett »alternációt« alkalmaz: mindig a még fel nem fedezett területek felé úszik, mintha pontosan emlékezne arra, hol járt már. Ez a viselkedés a munkamemóriát veszi igénybe. Ezt eddig inkább emlősöknél írták le, s nem halaknál” – magyarázta Varga K. Zoltán, a KOKI posztdoktor idegtudósa, a Communications Biology folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. Eredményük szerint a zebrahal és a paradicsomhal egymást kiegészítve segíthet feltárni az agy működésének titkait.•

Címlapkép: Depositphotos/slowmotiongli


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka