Közkinccsé váló művek
Felhasználási engedély nélkül akkor válik felhasználhatóvá egy mű, ha a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő letelik, ami Magyarországon a szerző halálától számított hetven év. Ennek eltelte után a mű közkincsnek minősül, vagyis bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a hetven évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani.
Henri Matisse: A vörös desszert, 1908A fentiek alapján 2025. január 1-jétől azoknak az alkotóknak a művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotográfus-fotóriporter, Henri Matisse francia festőművész, Auguste Marie Louis Nicolas Lumière francia mérnök, valamint Frida Kahlo mexikói festőművész, akinek művei az Európai Unió országaiban, így hazánkban is, szabad felhasználás alá esnek, ám Mexikóban még hetven évet kell várni erre.
Nem egy hazai művész, alkotó művei is közkinccsé váltak ebben az évben. Köztük van Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró, akinek az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. 1954 márciusában hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. De megemlíthető még Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár is, aki az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területén kutatott és ért el kiemelkedő eredményeket a Janus Pannonius-kutatásban.•
Címlapkép: Henri Matisse: A vörös desszert, 1908 (részlet)
