– Magyarországon 15 évvel ezelőttig igen magas színvonalon folyt az amortizációs (végfelhasználótól származó) alumíniumhulladék válogatása és félgyártmánygyártásra történő felhasználása. A kevert hulladékot kézi válogatással tettük alkalmassá a magasabb értéket jelentő feldolgozásra. Miután hazánkban és a környező országokban is megjelentek a nagy autógyártó cégek, amelyek a hazai és régiós szükségletnél több homogén, könnyen használható hulladékot termeltek, a felhasználók és a hulladékos cégek is felhagytak az egyre dráguló kézi válogatással, és az amortizációs hulladékot az alacsonyabb hozzáadott értékű ötvözetgyártásban használták fel. Ez lényegében az értékek pazarlását jelenti. Az utóbbi időben – a válság, de a fenntarthatósági követelmények miatt is – egyre nagyobb hangsúly kerül az amortizációs hulladék magasabb szintű feldolgozására.

A vevői piac komoly jelzésekkel bombázza cégünket. Az építőipari, járműipari és csomagolóipari célra szállító feldolgozóipar már most is szívesen vásárol amortizációs hulladékot, szállítunk is ilyet. Mivel megfelelő minőségű ilyen hulladékból kevés van a piacon, az is részben üzemi felhasználás maradéka (például nyomdalemez, kábel), a többit alacsonyabb minőségű vegyes, kevert hulladékként használják fel. Ezen szeretnénk változtatni azzal, hogy ebből a kevert használt anyagból kiválogatjuk a keresett ötvözeteket, és ezeket szállítjuk másodnyersanyagként a félgyártmánygyártó nagyvállalatoknak (Hydro Arconic, Inotal, Impol Seval, Neumann, HAI, Alu-Menziken). Minden válogatás után gond, hogy mi legyen a maradékkal. Ebből mi a saját olvasztóművünkben gyártunk alumíniumötvözeteket – tudtuk meg Penk Mártontól.

Miért most határozták el a fejlesztést?

– Fentebb már jeleztem, hogy a piaci igények ösztönöztek bennünket. Már korábban is élharcosai voltunk az amortizációs alumíniumhulladék magasabb szintű újrahasznosításának, de a piac igénye nélkül ez nem volt reális. Ugyanakkor tudtuk, hogy ez már csak gépi eszközökkel lehetséges.

A válogatóeszközök folyamatosan fejlődtek. A nemfém hulladékoknál megjelentek különböző elveken (például flotációs, optikai) működő válogatógépek. Először a röntgenes elemzőkkel működő gépek jelentek meg. Az XRT készülékek „átvilágítással” elemeztek, ez a nehézfémek érzékelésére volt alkalmas. Az XRF készülékek a tárgyak felületének összetételét tudták elemezni, de a szennyezett hulladékra ezek nem voltak kellően pontosak. Az alumínium elemzésében a színképelemző eszközök már bevált technikának számítottak, ám a nagy darabszámszámú minták elemzéséhez szükség volt a számítástechnikai eszközök beépítésére. Három-négy évvel ezelőtt jelentek meg ezek az eszközök, és egy-két éve kezdték használni őket. Mi már vártuk, és figyeltük a megjelenő kínálatot. Három cég gyártmányát vizsgáltuk meg, próbaválogatásokat végeztünk. Végül a norvég tulajdonú, németországi és szlovákiai gyártóművekkel rendelkező, a nemfém hulladék gépi szortírozásában már jelentős múlttal és piaci részesedéssel rendelkező TOMRA esett a választásunk. A cég válogatóberendezéseit vásároltuk meg.

Milyen berendezéseket és milyen folyamatokat tartalmaz a technológia?

– A válogatósor összesen hat fő berendezésből, további 18 részegységből és négy kiszolgáló anyagmozgató gépből áll, valamint a hozzá tartozó építményekből (csarnokból és toldaléképületből, 16 anyagtároló betonboxból, kompresszorházból).

Az alumínium válogatósor folyamatábrája

A fő berendezések

• Daráló (sredder): a beérkező anyagot 100 × 100 × 150 milliméteresre aprítja.
• Mágneses szeparátor: a vasat távolítja el.
• Örvényáramú szeparátor: a nemfémes anyagokat válogatja ki.
• Dobrosta: kirostálja az apró szemcséjű darabokat.
• Röntgenes válogatógép: kiválasztja a nehézfémet tartalmazó darabokat.
• Lézeres válogatógép: ötvözetenként szétválogatja az anyagot.

A röntgenes válogatógép az érdekesebb berendezések közé tartozik, bár a működése nem teljesen ismeretlen. A reptereken vagy a gyógyászatban ismert átvilágítási technikával jelzi és válogatja ki az átvilágításban sötéten megjelenő nehézfémeket. Ebben a berendezésben az újdonság a vezérlő számítógép, amely megjegyzi a szállítószalagon a kiválogatandó darab helyét, és egy sűrített levegős fúvóka a megfelelő helyre löki.

Technikai újdonságnak a lézeres válogatógép számít, ilyen még nincs a közép-európai régiónkban, de Európában sem sok van. Ez kétféle lézert tartalmaz. Az egyik 3D-s szkenneléssel állapítja meg a futószalagon haladó alumíniumdarabnak az elemzés szempontjából legoptimálisabb felületét, és az elemző lézert odairányítja. Utóbbi egy lézersugárral megolvasztja az alumíniumot, pontosabban mikroplazmát hoz létre, majd annak a színképét elemezve meghatározza az összetételét. A számítógép megjegyzi az adott darab helyét, és az összetétel függvényében egy fúvóka a megfelelő ládába löki a darabot.

Lézerindukált színképelemzés (LIBS): a kép alján áthaladó lézersugár felméri és vezérli, hova irányuljon a két elemző sugár.

A lézeres technológia nagy előnye, hogy nem igényli a fémtiszta felületet az elemzéshez (mint a röntgenes XRF technológia), sőt a vékonyabb festékréteget is át tudja égetni a mikroplazma képzéséhez.

A kiszolgálóberendezések szállítószalagokat (10 darab), vibrációs adagolókat, légkompresszort és anyagmozgató gépeket jelentenek. Az alapberendezések között négynek bonyolult a vezérlése. A rendszer felügyeletét egy integrált vezérlőegység biztosítja.

Feltételezhető, hogy ilyen bonyolult rendszerhez magasan képzett szakemberekre van szükség.

– Valóban, az ideális szakmai vezetője egy kibernetikus kohász lenne. A fiatal kolléga, aki a projekt kezdetétől irányítja a beruházást, mérnök-informatikus végzettségű. A fémhulladékhoz szükséges szakmai képzést ugyan nem kapott, ám vállalta, hogy előttünk levizsgázik a szükséges kohászati ismeretekből. A többi munkatárs kiválasztása részben megtörtént, részben most van folyamatban, hiszen az indulást márciusban tervezzük.

Honnan szerzik be a kiindulási hulladékot?

– Jelenleg is szinte egész Európából vásároljuk az alumíniumhulladékokat. Természetesen a belföldi partnereinkre számítunk leginkább. A beszállítóinkkal megkezdtük az új technológiához az előkészületeket. Az eddig vásárolt vegyes hulladék arányát szeretnénk lényegesen megnövelni, de partnereinket arra biztatjuk, hogy bizonyos előválogatást végezzenek el, ezt magasabb árral fogjuk honorálni, mert ez megnöveli a berendezésünk kapacitását.

Ez a beruházás hogyan befolyásolja majd a cég forgalmát? Számítanak-e arra, hogy az újdonságnak köszönhetően előnyhöz jutnak?

– Ha a körülményeink a terveink szerint alakulnak, a je­lenlegi értékesítésünket pár év alatt akár meg is duplázhatjuk, ennyivel több másodnyersanyagot tudunk szállítani a magyar és régiós partnereinknek. Ez a növekmény gyakorlatilag teljes egészében végfelhasználói hulladék (a szakma által használt „post-consumer scrap – PCS” hulladék, a belőle készült termék a „post-consumer recycled – PCR” termék. Erre a hulladékra az egyre fontosabb karbonlábnyom-követelmények miatt növek­szik a kereslet.

A már szétválogatott hulladék.

Nem sok ilyen gép működik még Európában, és sokszor féltve őrzött titokként kezelik a technológiát. Mi referenciahelyként szívesen megmutatjuk az érdeklődőknek, hiszen számítunk a hulladékos piac beszállítói együttműködésére, és azt jónak tartanánk, ha a fenntarthatóság irányában fejlődne Európa. Persze, ha megmutatjuk másnak, azzal magunknak versenytársat teremthetünk, ez pedig a piaci verseny éleződésével is jár. Mi, kohászok tudjuk, az edzés a fémet is nemesíti. Mi nem félünk a versenytől, mert a gép csak sokat tud, de nem okos, a tudást mi adjuk.•

Címlapkép: Martin Metals Kft.