Mit jelent az Óbudai Egyetem számára az innováció, hogyan illeszkedik e tevékenység a felsőoktatási feladatok közé?

– Felismertük, hogy az egyetemek nemzetközi versenyképessége legfőképpen az innovációs szemlélet elsajátításán múlik. A magyar szürkeállomány világszinten is nagyon magasan jegyzett, így joggal merül fel a kérdés, hogy ez miért nem jelenik meg kellő súllyal az ország kutatóhelyeinek nemzetközi innovációs rangsorokban elfoglalt helyezésében. Ezt annál is inkább időszerű feltárni, mivel deklarált célunk, hogy a következő évtizedekben tudásalapú társadalmat építsünk hazánkban. Az okokat vizsgálva úgy találtuk, hogy fontos körülmény az innovációmenedzsment fejletlensége.

Kovács Levente 2019 óta rektora az Óbudai Egyetemnek, 2024 nyarán, az ÓE Szenátusának egyhangú javaslata alapján, újabb öt évre nevezte ki az államfő.

Pontosan mit takar az innovációmenedzsment kifejezés?

– A sikeres innovációhoz nem elég maga az ötlet, az innovátornak végig kell verekednie magát a találmány piacosítása felé vezető úton. Nem mindenki rátermett e feladatra, ezért támogatni, segíteni kell őt ebben, hogy biztosítsuk a találmány hasznosulását. Így születhet az ötletből befektetés, majd startup, végül üzleti siker. Hasonlóan működik ez, mint az élsportolók menedzsmentje, ahol az atléta mögött számos támogató szakember dolgozik, akiknek az a feladatuk, hogy biztosítsanak minden feltételt ahhoz, hogy a sportoló a lehető legjobban teljesíthessen a pályán, és ő csak a sportolással foglalkozhasson.

Tehát a menedzsment áll az Óbudai Egyetem innovációs ökoszisztémájának fókuszában?

– Alapvetően igen, ehhez azonban meg kell találnunk azokat az alkalmas szereplőket, akik valóban piacképes ötlettel képesek előrukkolni. A piacképes ötletek közé adott esetben az alapkutatások is beférhetnek, amelyek nem feltétlenül adhatók el azonnal, de rájuk alapozva már felépíthetünk egy kereskedelmi értékkel bíró terméket vagy know-how-t. Ennek érdekében fel kellett tárnunk azokat a folyamatokat, amelyek a sikerhez vezethetnek, és azonosítanunk kellett a siker útjában álló akadályokat is. Elvárásként fogalmaztuk meg magunkkal szemben, hogy az innovációban ugyanolyan sikeressé váljunk, mint az oktatásban, és ennek érdekében honosítottuk meg az egyetemünkön az úgynevezett befektetőegyetem szemléletet.

Ez azt jelenti, hogy az egyetem befektetőként finanszírozza a hallgatók és kutatók találmányait?

– Részben igen, bár most már nemcsak az egyetem berkein belül, hanem akár a nemzetközi színtéren is keressük a befektetésre érdemes találmányokat. De egyetemként az elsődleges befektetésünk továbbra is maga a hallgató, ő a legértékesebb „eszközünk”, és a finanszírozásunkkal a benne rejlő potenciált kívánjuk kiteljesedéshez segíteni. Ennek érdekében többlépcsős innovációs ökoszisztémát építettünk ki. E folyamat első fele feleltethető meg az egyetemek klasszikus oktatási tevékenységének. Ennek során felkutatjuk a tehetségeket, gondozzuk és képezzük őket, és az egyetem stratégiájának megfelelő kutatóhelyekhez irányítjuk őket. A piacképesnek ítélt ötlet megszületésétől azonban már teljesen más, üzleti szemlélettel kell a találmányhoz állnunk, mert csak ez vezethet eredményre a világpiacon.

Az Óbudai Egyetem hazai és régiós tekintetben is a vezető műszaki felsőoktatási intézmények közé tartozik.

Milyen feltételeket kell biztosítani az ötletek piaci sikerességéhez?

– Van úgy, hogy a sikerhez elegendő a megfelelően megírt szabadalom, amit aztán egy nagy befektető ki fog vásárolni. Ez az egyik kulcslépése a sikeres innovációnak, hiszen alapvetően ettől függ, hogy az egyetem, mint a fejlesztés finanszírozója, képes-e kamatoztatni kezdeti befektetését. Sajnos éppen ez az a lépés, amit a magyar felsőoktatásban korábban nem tanítottak kellő hatékonysággal, és részben ez az oka a sikeres nyugati egyetemekkel szembeni lemaradásunknak is. Az egyetem fő szerepe az úgynevezett „innovációs halálvölgy” áthidalásában rejlik. Minden fejlesztési folyamatban eljön az a pillanat, amikor a kezdeti lendület megtörik, mivel az ötlet már túljutott az első lelkes perióduson, már jelentősebb finanszírozásra lenne szükség, de a találmány kereskedelmi értéke nem jutott el addig, hogy a nagy befektetők is fantáziát lássanak benne. Sok fejlesztés hal el ezen a ponton.

Hogyan segítheti át az egyetem ezen az időszakon az innovátorokat?

– Ennek érdekében hoztuk létre saját tőketársaságunkat, amely viszonylag kis léptékű befektetésekkel segíti hozzá az ötleteket, hogy eljussanak arra a szintre, amikor már a nagy befektetők érdeklődését is felkelthetik. Természetesen e befektetői döntések előtt is szigorúan értékelnünk kell az ötletet, hogy kiderüljön, vajon valós-e a benne rejlő látszólagos piaci potenciál. Ám a puszta finanszírozás nem elég, az innovátorokat mentorálni is kell, és itt válik elengedhetetlenül fontossá az innovációmenedzsment kérdése. Ki kell képeznünk a magyar innovációmenedzsereket, ezért másfél évvel ezelőtt – Magyarországon egyedülálló módon – önálló Innováció Menedzsment Doktori Iskolát alapítottunk. Az egyetem tehát befektetőként és mentorként is segíti a legreményteljesebbnek tűnő innovációs ötletek szárnybontogatását. E két tevékenység szinergiája határozza meg azt az innovációs ökoszisztémát, amely a befektetői egyetemi struktúránk alapját képezi.

A műszaki felsőoktatás legnépszerűbb intézményében 13 ezer hallgató tanul, 2024-ben, rekordszámú jelentkezést követően, több mint 4300 elsős kezdte meg tanulmányait valamely alap- vagy mesterszakon.

Ha ennyire hangsúlyossá válik a befektetés, a cégszerű működés, nem szorul kissé háttérbe az egyetem alaptevékenysége, vagyis az oktatás?

– Egyáltalán nem, hiszen az egyetem mindenkori működési feltételrendszere továbbra is az oktatás köré épül. Továbbra is folynak a minőségi képzéseink, sőt folyamatosan fejlesztjük, frissítjük őket. A szerteágazó ipari kapcsolataink csak tovább erősítik az Óbudai Egyetem eddig is meghatározó, gyakorlatorientált szemléletét. Már ma is az egyetemünk bocsátja ki a legjobban képzett magyar mérnökök jelentős részét (a hazai friss diplomás mérnökök harmadát). Miközben az elmúlt években lépésről lépésre építettük ki az innovációs ökoszisztémánkat, az oktatásban is képesek voltunk minőségi szintet lépni. De a mai hallgatók már nem kizárólag oktatást várnak az egyetemtől, hanem ennél jóval többet, üzleti ismereteket, és akár üzleti lehetőségeket is. Ezeket a lehetőségeket pedig az egyetem portfóliójába, küldetésébe illeszkedő ötletek folytonos versenyeztetése és felkarolása biztosítja. Az innovációt és az innovatív tehetségek gondozását szinte az egyetem létformájává tettük. Bár a tehetséggondozás természetesen eddig is az egyetem oktatási tevékenységének központi eleme volt, ez az utóbbi időszakban kiegészült az ötletek tudatos, piacorientált kamatoztatásával.

Mit profitál a hallgató az egyetem által felkarolt öt­­letéből, és itt profiton nemcsak a tapasztalato­kat, hanem a kézzelfogható nyereséget is értem? Az egyetem a befektetéssel tulajdonjogot szerez a találmány felett?

– Abszolút elsődleges számunkra, hogy a hallgatóink ötleteinek sikere a saját maguk boldogulását szolgálja. Emellett természetesen az egyetem nem adományképpen fektet be, viszont akarja látni a befektetései hozamát. Nem célunk elvenni a hallgatóink találmányait, legfőbb törekvésünk, hogy tudásalapú társadalmat építsünk, és a végzett hallgatóink fel legyenek vértezve mindazzal a tudással, ami egy ilyen társadalmi sikerességhez szükséges, ideértve az üzletiesítés mechanizmusait is. Az nem várható, hogy minden hallgató piacképes innovációs ötlettel rukkoljon elő, de ők is olyan készségeket szerezhetnek az Óbudai Egyetemen, miközben az ötleteikkel versenyeznek, amelyek többlettudást és versenyelőnyt biztosítanak számukra a pályájukon. Ez jóval túlmutat a klasszikus egyetemi képzésen. Ne felejtsük el, hogy a világ innovációinak kilencven százaléka harmincévesnél fiatalabbaktól származik, akik legfőképpen az egyetemek hallgatói akkor, amikor az ötlet megfogan a fejükben. Ezért kell már idejében megtanítani nekik, hogy hogyan tudják piacra juttatni a találmányaikat.

Az intézmény a magyarországi robotikafejlesztés és -kutatás egyik fellegvára.

A befektetői tevékenység nyilvánvalóan forrásigényes. Bírják ezt pénzzel?

– Számunkra ez volt a modellváltás egyik fontos szempontja, de jól kell tudni kamatoztatni a többletforrásokat. Ennek érdekében alapítottuk a tízmilliárd forintos nagyságrendű tőkével gazdálkodó Obuda Uni Venture Capital Zrt.-t és hoztunk létre tudástranszfer céget, az Inicium Zrt.-t. Ez a tőkeméret természetesen nem éri el a nagybefektetők szintjét, de nem is az a célunk, hogy velük versenyezzünk, hanem az innovációs halálvölgyet szeretnénk áthidalni, ahogy korábban említettem. Az államtól kapott vagyonelemek szolgálnak e célok fede­ze­téül, a befektetések nyeresége pedig az egyetem lehetőségeit fogja gazdagítani.

Milyen innovációk váltak az utóbbi években piaci értelemben is sikeressé az Óbudai Egyetemen?

– Már az innovációs ökoszisztémánk kiépítésének kezdetekor született két rendkívül sikeres innováció az egyetemünkön. Az egyik a Covidhoz kötődött, és új típusú lélegeztetőgépek koncepciójáról szólt. Az Európai Unió által kiírt innovációs versenyen elhoztuk vele az aranyérmet, majd a Medicor Zrt.-nek értékesítettük, és ők fejlesztettek belőle terméket, amely a konténerekből felépített járványkórházként alkalmazható. A másik innováció a vakok tájékozódását segíti, és az Etele Plázában valósult meg a gyakorlatban is. Mindkét innováció egyszerű a maga nemében, mégsem volt korábban párjuk a piacon, így nagy szükség volt rájuk. Egy másik innovációnk Birdwatcher névre hallgat, és a baromfi­tenyésztésben nevelt madarak ellátását segíti.•

Címlapkép: Óbudai Egyetem/Sárai Judit