2013. október 2.

Szerző:
Szegedi Imre

Életre szóljon az élmény!

A felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek idén is szeptember utolsó péntekén tartották a Kutatók Éjszakáját. A parádés program részeként a Semmelweis Egyetemen például azt mutatták be, hogy milyen egy lélegző, beszélő szimulációs baba, amelyik fullad, szívrohamot vagy akár sokkot kap. Azaz olyan tüneteket produkál, mint mi, emberek. A Dürer Rendezvényházban megtudhattuk, hogyan lesz egy kutatásból termék és innováció, megismerhettük a világító élőlények rejtelmeit, de a parlagi sasok műholdas nyomkövetéséről is szó esett. Újra felépült egy citromokkal működtetett különleges erőmű, mely nemrég Guinness-rekordot döntött.

A rendezvény Budapesten összesen 30 helyszínen, emellett itthon 26 városban, illetve még 32 európai országban zajlott – a cél pedig az volt, hogy a kutatói pálya iránt érdeklődő fiatalok megismerkedhessenek a kutatókat képző és foglalkoztató intézményekkel. Az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseményén azért terjesztik az ismereteket, hogy a jövőben is születhessenek a C-vitaminhoz, golyóstollhoz, helikopterhez, szódavízhez, hologramhoz, Gömböchöz, Rubik-kockához, az átlátszó betonhoz és az intelligens sebészkéshez hasonló, ugyancsak magyarokhoz köthető eredmények.

A bökkenő azonban ott van, hogy hova forduljon az érdeklődésében felcsigázott középiskolás? Mert a tanáraihoz egyre kevésbé tud. A fizika-, kémiatanárok zöme ötven fölött jár. Hogyan is lehetnének fiatal tanárok, amikor drámaian csökken a természettudományos tanári pályát választó fiatalok száma. Volt olyan évfolyam az elmúlt években, ahol az országban ötnél kevesebben végeztek kémia-, fizika- vagy biológiatanár szakon. És nem öten mentek nyugdíjba! Ne csodálkozzunk: egy tavaly decemberben ismertetett felmérés szerint a diákok körében a három legelismertebb hivatás az orvos, a mérnök és a jogász. A tanári hivatás a középmezőnyhöz tartozik. A természettudományok eszközigényes tárgyak, tanításukat akkor lehet élvezetessé tenni, ha ezekkel az eszközökkel nem a tanár, hanem a diák kísérletezhet. Ha nincs kísérlet, nagyon kevés gyerek kedveli meg ezeket a tárgyakat, s kevesen választanak természettudományos pályát.

A helyzet azonban javulhat. A most ősszel meghirdetett Klebelsberg Képzési Ösztöndíj – melynek célja a magyar pedagógus-utánpótlás biztosítása – minimum havi 25 ezer forintos plusztámogatást jelent a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Ha azonban legalább az egyik tanárszak természet­tudományi, ennél jelentősebb támogatást is kaphat a hallgató. Természettudományos szakpár esetén pedig a támogatás összege akár havi 75 ezer forint is lehet. A tanárok fizetése idén emelkedett. Ha a tanári életpálya vonzóvá válik, ha a szertárakat is feltöltenék, folyamatosan, s nem ötévente egyszer, biztató lehetne a jövőképünk. Mint mondjuk Finnországban, ahol némely egyetemeken tízszeres a túljelentkezés bizonyos tanári szakokon. Ott a legjobbak közül tudnak válogatni.
Az alapoktól kell elkezdeni az építkezést, hogy ne legyen teljes a sötétség. És ezt az építkezést már évtizedekkel ezelőtt kellett volna elkezdeni.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka