Egészséges világnap

Némi kutakodás után jön a rácsodálkozás, hogy mennyiféle butaságnak is jelölt ki már világnapot az emberiség.

Világnapja van a bókolásnak és az udvarlásnak, a radírnak, a párnacsatának, a különböző színű cipőknek, a sárnak és a lustálkodásnak, hogy csak a legbolondo­sabb napok közül szemezgessünk.

Április negyedike szintén világnap, de nem a fenti kategóriá­ba tartozik. Komolyabb és hasznosabb a célja. Ez a nap a C-vitamin, vagyis aszkorbinsav világnapja. Szent-Györgyi Albert 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy anyagot, amelyet hexuronsavnak nevezett el. 1931-ben Szegeden bizonyította be a magyar származású amerikai Joseph Svirbely kémikussal, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos, amelyet addig kémiailag nem ismertek, csak skorbutellenes hatásáról tudtak. Szent-Györgyiék 1932. április 15-én közölték felfedezésüket a rangos Nature szaklapban, ám az amerikai Charles Glen King már két héttel korábban tett hasonló bejelentést a Science-ben.

Kié az elsőbbség, kié a világhír? Több évig tartó vita után kiderült, hogy Szent-Györgyi már március 18-án, a budapesti Orvosegyletben kijelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag, így övé lett az elsőbbség. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albertnek ítélték „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Tehát immár ­85 éve annak, hogy egy itthon elért, tudo­mányos áttörést jelentő eredményért Nobel-díjat adtak.

Erre is emlékezzünk, amikor az egészségünk megóvása érdekében bekapunk egy C-vitamint.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka