<

Az új technológiák szerepe a forgalomirányításban

A FŐMTERV idén lett 70 éves, így a történelmi áttekintésünk is igazolja, hogy a ma embere másként él és másként közlekedik, mint tette akár néhány évtizeddel ezelőtt. A mobilitási minták változása elkerülhetetlenül bekövetkezik, és ebben a globális folyamatok és a közelmúlt jelenségei is fontos szerepet játszanak. Az eszközhasználat változásai a jövőben még észrevehetőbben alakítják majd át városainkat.


A „mobilitás mint szolgáltatás” koncepció (Mobility as a Service: MaaS) és az autonóm járművek elterjedése – mint át­fogó ágazati változások – valószínűleg radikálisan meg­változtat­ják a mindennapok közlekedését minden közlekedési ágazatban. A legjelen­tő­sebb változáson ugyanakkor a közúti közlekedés megy keresztül az informatika és az infokommunikációs technológia legkorszerűbb alkalmazásainak köszönhetően, amelyek mind a járművek, mind az infrastruktúra szint­jén jelentkeznek. A közlekedési rendszer, s ebben nagyon hangsúlyosan a forgalomirányítás automatizáltsága egyre magasabb fokú. A trendek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a közlekedés a jövőben magasan automatizált, illetve autonóm járművekkel fog megvalósulni, de az átállási időszakban komoly közlekedéstervezési és menedzselési kihívásokat kell kezelni.

Mindeközben a mindennapos közúti torlódás a gazdasági növekedés és a mobilitási igények növekedése miatt folyamatosan nő; Magyarországon 2017-ről 2018-ra átlagosan 11 szá­zalék­kal. A térben és időben véletlenszerűen bekövetkező torlódásos szituációk feloldásának lehetőségei korszerű technológiákkal ma már elérhetők minden város számára. Az új, big data alapú technológiák megjelenésével hozzáférhető adatok feldolgozása elsősorban a keletkező forgalmi áramok irányultságára és összetételére, valamint időbeli és indok szerinti megoszlására vonatkozóan szolgáltathat információkat. A valós idejű adatforrásokra alapozva kifejleszthető egy dinamikus, hangolt és adaptív városi forgalomirányítási rendszer eszköztár, mely alkalmas a lehetséges beavatkozások meghatározására, forgalommenedzsment-intézkedések generálására és közlekedéspolitikai értékelésre is.

Lehetséges forgalom­irányítási koncepció

A közlekedési módok átalakulása, a kerékpározás és a járműmegosztó rendsze­rek előretörése új, emergens forgalmi je­lenségekhez (torlódások, konfliktuszónák, magas környezeti terhelés) vezettek, melyek a társadalmat fokozott mértékben terhelik a városok­ban. Az adaptív forgalomirányítási rendszerek számottevően képesek csökkenteni a köz­leke­dési időigényt, a torlódásokat, a dugóban araszolást, a közlekedési kibocsátásokat és a környezeti terhelést (amely a klímahatások mérséklésének egyik legnagyobb hatású, ún. „quick win” eleme).

Látva a technológia hazai fejlődését, megkezdhetjük a közlekedés jövőjére való felkészülést a zavartalan forgalomáram­lás, a hatékony közlekedési infrastruktúra-menedzsment és a frissített forgalmi adatok biztosításával. Fontos az olyan be­avatkozások biztosítása, mint például intelligens érzékelők, dinamikus buszsávok alkalmazása vagy az autópálya és a városi forgalomirányítás összehangolása, amelyek segítik a forgalom optimális lebonyolítását az úthálózati kapacitás maximalizálásával, ugyanakkor figyelembe veszik a különböző társadalmi szempontokat is (például: emisszió, zaj, kerékpáros és közösségi közlekedés előnyben részesítése).

A FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. (Konzorciumvezető) és a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (konzorciumi tag) konzorcium keretében támogatási kérelmet nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett 2019-1.1.1-PIACI KFI kódszámú, „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” című pályázati felhívásra, melynek címe a „Digitálisan összekapcsolt adatforrásokra alapozott, di­namikus, hangolt és adaptív városi forgalomirányítási rendszer szolgáltatások és be­avatko­zási, értékelési közlekedéspolitikai eszköztár kifejlesztése” volt. A projektjavas­latot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásra érdemesnek minősítette.

Kutatásunk során a következő jelenségek megfelelő leírására és a forgalom­irányítási feladatok támogatására keresünk választ:

  • A forgalom folyamatos megfigyelésével miként azonosíthatók az alapvető közlekedési minták, és miként emelhetők ki, jelezhetők előre a változások?
  • A digitálisan összekapcsolt adatrendszerek milyen módon gazdagítják az adatok információvá alakítását?
  • Az autonóm járművek megjelenésé­vel a szakmai gyakorlatban alkalmazott forgalmi és járműviselkedési mo­dellek milyen módosításával írható le a legjobban a „kevert” járműforgalom viselkedése – különös tekintettel az irányítási szempontokra?
  • A forgalomirányításban milyen beavatkozások értelmezhetőek, s miként lehet ezeket részben/egészben automatikusan generálni?

A megcélzott szoftverfejlesztés bemenő adatát képezi a megfigyelt térség forgalmi áramainak azonosítása, a szakaszok és csomópontok dinamikus állapotjellemzőinek meghatározása. A tervezett beavatkozási stratégiákat erre vonatkozóan lehet meghatározni az adatbányászat alapján kimunkált összefüggésrendszerek és modellek azonosításával.

2019-ben a FŐMTERV már két komolyabb elismerést aratott mintaprojekttel készült el: a SIM-kártya-alapú geolokációs elemzés a T-Systems Zrt.-vel és a forgalmi állapotok azonosítása Waze adatok alapján az Innostart Kft.-vel.

A T-Systems Magyarország a Magyar Telekom által szolgáltatott előfizetői adatok alapján készítette el azt a fejlesztést, melynek elsődleges célja a mobilhálózati cellákról származó geolokációs adatok felhasználásával kimutatható városi mobilitásminták kutatása volt. Az adatok alapján kimutatható volt, hogy megváltozott a Belváros – nem olyan homogén, mint korábban, az alacsony lakosszámú alkörzetek közül némelyikben már emelkedett az ott lakók száma; illetve a korábban nem lakott területek is benépesedtek. A jelenséget elsősorban Csepelen, az északi Duna-parton, valamint a zöldövezeti területeken lehet leginkább megfigyelni. A heti ingadozások vizsgálatánál a mobiltelefon-használat alapú lakónépesség változása igazolta, hogy hétfőtől csütörtökig a napok valóban közel egységesnek tekinthetők, nincs értékelhető változás e napok között. A hétvégi népesség azonban kifejezetten alacsonyabb, és érdekességként megfigyelhető volt, hogy inkább a belső és az átmeneti budapesti gyűrűben jelenik meg az alacsonyabb la­kosszám. A T-Systems kérésünkre külön ki­menetként elkészítette a külföldiek (ide­gen országban bejegyzett SIM-kártyák) anali­ti­káját néhány napra, így mind az átlagos napokról, mind egy-egy kiemelt eseményről képet tudtunk alkotni. A külföldiek mozgásának vizualizációját a saját modellezési eszközeinkkel végeztük el.

Laksűrűség SIM-kártya-adatok alapján

A Waze Connected Citizens Programjának keretében nagy mennyiségű és értékes adatot kínál a Waze alkalmazás a városok számára, de a forgalmi adatoknak a közlekedés­tervezés­ben és -szervezésben való hasznosításához szükséges az informatikai és adatelemző erőforrás. Ennek a problémának a megoldásaként született a Trafmine, az Innostart Kft. által fejlesztett, felhőalapú webes alkalmazás. Az eredetileg inkább adatvizualizációt szolgáló eszközt a FŐMTERV munkatársainak irányítása mellett kibővítették forgalmi, statisztikai elemzőeszközökkel, melyek alapján lehetőség nyílt az egyes útszakaszokon mért balesetek számának, a balesetek át­lagos megszűnési idejének, s akár annak elemzésére is, hogy mennyi egy útszakaszon mért torlódás.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka