2012. április 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Az Abel-díj apropóján

Alfred Nobel annak idején nem alapított matematikai Nobel-díjat, ezt a hiányosságot több más díj létrehozásával próbálták különböző államok pótolni. Létrehozták a Fields-érmet, amelyet negyven év alatti matematikus nyerhet el, és megalapították a Wolf-díjat, amelynél nincs életkori kötöttség. Fields-érmet nem nyert még magyar, Wolf-díjasunk több is van (Erdős Pál, Lax Péter, Lovász László).

Norvégia 2001 őszén jelentette be, hogy az Oslói Egyetem matematika tanszékét alapító Niels Henrik Abel tiszteletére – a Nobel-díj mintájára – matematikai Abel-díjat hoz létre. Ha úgy vesszük, ez áll a legközelebb a Nobel-díjhoz, hiszen azt évente egyetlen matematikus nyerheti el. Eddig kilenc díjat osztottak ki, és a magyar matematika rangját mutatja, hogy már 2005-ben részben érdekeltek voltunk Lax Péter révén, aki ugyan amerikai állampolgár, de életének első tizenöt évét Budapesten töltötte.

És eljött az idei év, amikor egy másik magyar matematikus érdemelte ki az Abel-díjat. Szemerédi Endre kapta meg a tizedik alkalommal odaítélt elismerést. Egy abszolút magyar eredményért. Erdős Pál és Turán Pál 1936-ban fogalmazták meg azt a sejtést, hogy az egész számok bármely pozitív sűrűségű sorozata tartalmaz akármilyen hosszú számtani sorozatot. Ezt igazolta Szemerédi 35 esztendősen.

Az eredmény 1975-ben jelent meg. A sejtés bizonyítása egy csapásra a világ legjobb matematikusai közé emelte Szemerédi Endrét. Díjak sorát kapta, újabb és újabb eredményei pedig azt igazolják, hogy nem egyszeri fellángolás volt a bizonyítás. Két éve egy budapesti konferencián a világ matematikusai tisztelegtek az akkor hetvenéves professzor előtt. 1990-től ugyan kétlaki életet él, hol másutt, mint az Egyesült Államokban van a második otthona. Nem titkolja, hogy anyagi okokból ment külföldre – négy lányról és egy fiúról kellett gondoskodnia. A szakma szerinte itthon semmivel sem marad el az amerikaitól. „Magyar vagyok, az is maradok” – nyilatkozta több alkalommal is.

Szemerédi Endre díja újfent azt bizonyítja, hogy Magyarországon is lehet kiemelkedő munkát végezni. Csak sűrűbben is jöhetnének a kizárólag itthoni munkáért adott elismerések. A napokban Szegeden emlékeztek meg – kilenc Nobel-díjas tudós részvételével – arról, hogy Szent-Györgyi Albert 75 évvel ezelőtt vehette át a szegedi eredményeit elismerő Nobel-díjat. Azóta született több magyar vo­­nat­­kozású tu­dományos Nobel-díj, ám egyik sem köthető kizárólag itthoni te­vékeny­séghez. Jó lenne, ha nem hetvenöt évenként ünnepelhetnénk ilyen alkalomból.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka