Arany nanoszenzorok
Fluoreszcens aranytartalmú anyagok UV-lámpa alatt. (Fotó: Juhászné Csapó Edit)Különleges, nemesfémalapú nanoszerkezetek fejlesztésén dolgozik Juhászné Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA–SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője. Az MTA doktora néhány évvel ezelőtt az arany nanoszerkezetek Magyarországon addig még sosem vizsgált, kis méretű, 0,5–2 nanométer közötti tartományával kezdett el foglalkozni.
Az extrém méretcsökkenésből egy új tulajdonság származik: a kis csoportokba összeterelt aranyatomok ultraibolya fényben fluoreszkálni kezdenek. Az elmúlt években sikerült kék, sárga, zöld és piros fényt kibocsátó, UV-érzékeny nanoszenzorokat kifejleszteniük, és nagyon ígéretesek a különféle orvosi alkalmazások is: akár a vérből vagy az agyvízből is ki lehet mutatni segítségükkel bizonyos méreganyagokat vagy betegségekre utaló fehérjéket. „Ha kölcsönhatnak valamivel, amire szelektívek, akkor három dolog történhet: vagy kialszik a fényük, vagy még jobban világítanak, vagy pedig megváltozik a színük” – ismertette az mta.hu-nak a miniatűr aranyszenzorok működési elvét a kutató, hozzátéve, hogy ők alapvetően a fluoreszcens fény kialvásán alapuló rendszerek fejlesztésén dolgoznak.
A távlati cél egy olyan aranyozott szenzorkészlet megalkotása lehet, amellyel minden szóba jövő molekulát, fehérjét az aranyatommagokhoz lehet kötni, és így teljes diagnosztikát végezni egy adott vér- vagy folyadékmintán.•
Címlapkép: Juhászné Csapó Edit
