Gázok a mélyből

A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok – szén-dioxid, hidrogén, metán, radon – hatásának, útjának és viselkedésének megértése a földren­gések előrejelzésében is segíthet.­


A Balatonfelvidéken a földkéreg alatti kőzetbe (A) csapdázódott szén-dioxidban gazdag fluidumok (B). Forrás: Fluids by Depth Lendület Kutatócsoport

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói elsősorban azt szeretnék megérteni, hogy a földfelszín alatti gázok milyen hatással vannak a Föld szilárd folyamataira, illetve a levegőbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok mértékére. Ehhez először meg kell érteni a földtani eredetű gázok kialakulási mechanizmusát és pontos összetételét, majd ugyanezeknek a gázoknak a mozgását, áramlási feltételeit. „Ilyen gázok jellemzően a szén-dioxid, de lehet a szén-monoxid, a metán, illetve számos egyéb kéntartalmú gáz és a hidrogén is. A kutatócsoport a Föld legfelső 70-80 kilométerében figyeli ezeket gázokat. Magyarországon körülbelül 70 kilométer vastagságú az úgynevezett litoszféra” – magyarázta Berkesi Márta tudományos főmunkatárs.

A Kárpát-medencében két fix megfigyelőállomáson (Erdélyben Kovásznán és a Balaton-felvidéken) követik folyamatos mérésekkel, hogy egy év vagy akár egy hónap alatt mennyi szén-dioxid és egyéb gáz jut a légkörbe. A kutatók a Balaton-felvidéken törések mentén – ahol a kőzetrétegek megrepednek, akár egy kicsit elmozdulnak egymástól – tártak fel és vizsgáltak kigázosodásokat. Szeretnék jobban feltárni a földrengések előtt, alatt és után a talajgázok, illetve légköri paraméterek esetleges változását, elősegítve a gázok és a földrengések közötti potenciális összefüggéseket.•

Címlapkép: Fluids by Depth Lendület Kutatócsoport


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka