Gyártóeljárás laboratóriumi optimálása

Milyen céllal alakult meg a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium?

– A laboratórium létrehozásakor az volt a cél, hogy a közfinan­szírozású kutatóhelyek (egyetemek, kutatóintézetek), illetve a gyógyszeripari szereplők (kis- és középvállalkozások, valamint nagyválla­la­tok) részvételével olyan szervezetet hozzunk létre, amely segíti az innovációt, miközben gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni az ipari és piaci igényekre. Az innovációs ökoszisztéma kialakítása érdekében kezdetben három kutatóinté­zet (a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont), továbbá három egyetem (a Pécsi Tudományegyetem, az ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) fogott össze. Ezek az intézmények összességében mintegy 1800 kutatót foglalkoztatnak, tehát a létre­jött Laboratórium kifejezetten jelentős kutatói potenciállal bír.

Milyen fő kutatási területekkel foglalkozik a Laboratórium?

– A tevékenységünk alapvetően négy tudományos pillé­ren nyugszik, ezek közül kettő kutatási, kettő pedig technológiai jellegű. A kutatási pilléreket a molekuláris onkológia és a neurofarmakológia jelenti, mivel a magyarországi originális gyógyszerkutatás hagyományosan ezen a két területen a legerő­sebb. A technológiai pillérek egyike a biotechnológia: az e területen dol­gozó munkatársaink alapvetően te­rápiás fehérjék és anti­testek előállí­tásának módszereivel foglalkoznak.
A másik technológiai pillér pedig a hagyományos kismoleku­lás gyógy­szergyár­tás gyakorlati kér­déseit érinti. Egyes kollégáink új, po­tenciális hatóanyagok fejlesztésén, mások a hatóanyagok és gyógyszer­készítmények előállítási eljárásainak fejlesztésén dolgoznak. Mivel ezek a kutatások alapvetően fej­lesz­tés­orientáltak, az eredményeiket azonnal adaptálni lehet a gyógyszergyártásban.

Gyógyszerhatóanyag-vizsgálat a laboratóriumban

Milyen gyógyszercégekkel állnak kapcsolatban?

– Szinte az összes nagyvállalattal (így például a Richter Gedeonnal, a TEVA-val, az Egisszel) együtt dolgozunk, de ami különösen fontos, hogy mellettük számos startuppal, valamint kis- és közepes vállalkozás­sal is kapcsolatban állunk. Meg kell említeni közülük a Mcule-t, a Vascular Terapeu­ticset, a Turbine-t és a Cytocas­tet. E cé­gek mindegyike Magyarországon működő startupként kezdte, de a legtöbbjük már túljutott a kezdeti fázison, mindannyian innovatív technológiával rendelkeznek, amely stabil alapot biztosít a jövőbeli fejlődéshez.

Milyen lehetőségeik vannak a magyarországi kutató­intézeteknek és cégeknek a gyógyszerfejlesztések világpiacán?

– Az eredeti gyógyszerkutatás területén a magyar intézetek és cégek a legtöbb esetben – különösen a klinikai vizsgálatok végső, legnagyobb költségigényű szakaszá­ban – külföldi partnercégeket vonnak be a fejlesztésbe. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Magyarországon működik két olyan társaság is, amelyek akár önállóan is képe­sek eredeti gyógysze­reket fejleszteni, akár a piacra jutta­tásig. Az egyikük a Richter, amelynek kutatói főként központi idegrendszeri betegségekkel foglalkoznak, a másik pedig a francia tulajdonú Servier, amelynek gyógyszer­kémiai kutatórészlege Magyarországon működik. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy hazánkban igen jelentős a generikusgyógyszer-gyártás. A közfelfogással szemben a generikumok gyártása is jelentős innovációt igénylő tevékenység, hiszen számos ilyen termék nagy hozzá­adott értékkel bír. Emellett az itthon gyártott gene­rikus gyógyszerek a magyar betegek számára is hozzá­fé­rést biztosítanak a már bizonyítottan hatásos készít­mények­hez. A Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium az euró­pai Critical Medicines Alliance tagja­ként e téren szorosan együttműkö­dik a hazai generikus gyártókkal, ezzel is igyekszünk hozzájárulni a magyar betegek ellátásbiztonságához.

Azok a szakemberek, akik csatlakoztak a Laboratóriumhoz, milyen téren végeznek kutatásokat?

– A munkatársaink alapvetően korai fázisú gyógyszer­kutatással foglalkoznak. Elsősorban arra törekszünk, hogy olyan új terápiás célpontokat, új ötleteket, új technológiákat fejlesszünk ki, amelyeket a gyógyszeripari szerep­lők aztán sikerrel tudnak felhasználni. Bár a magyarországi akadémiai szereplőknek ritkán nyílik lehetőségük önálló gyógyszerfejlesztési kutatás­ra, erre is találunk példát. Létezik például egy speciális, több támadáspontú fájdalomcsillapító molekula, amely­nek vizsgálata a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyete­men kezdődött, most pedig már a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium keretei között folytató­­dik. A Laboratórium alapvetően a fázis I-es klinikai vizsgálatok alapfelté­teleit biztosítja. A hatóanyagot, illetve a klinikai vizsgálati készítményt két vállalati partnerünk, a Soneas és a Meditop állítja elő.

A gyógyszerfejlesztés mely területein legerősebbek a magyar kutatók és cégek?

– A Nemzeti Laboratórium megalapításakor felrajzoltuk a konzorciumi tagok gyógyszerfejlesztési kompetencia­térképét, illetve összeírtuk azokat a kompetenciákat, amelyekkel a kutatóink és szakembereink alapvetően hozzá tudnak járulni a gyógyszerek kutatásához és fejlesztéséhez. Ez a tevékenység hihetetlenül összetett, így senki sem lehet egyszerre kompetens minden aspektusában. Van azonban a gyógyszerkutatásnak néhány olyan területe, amelyben a magyar szakemberek tudása hagyományosan kiemelkedő, ezért tevékenyen hozzá tudnak járulni a nemzetközi fejlesztési projektek sikeré­hez is. A magyar kutatóintézetek és cégek külföldi partnerei is ezeket a kompetenciákat keresik, amikor együttműködést kezdenek a kollégáinkkal. Ők is jól tudják, hogy a magyar gyógyszer­iparban, illetve gyógyszerkutatás­ban és -fejlesztésben speciális és sok­szor kihasználat­lan kompeten­ciák rejle­nek. Magyarországon most van ki­alakuló­ban a gyógyszeripari innovációs ökoszisztéma, és ebben a nagyvállalatok mellett egyre fontosabb sze­repük van a kis- és közepes vállalkozások­nak, illetve a startupoknak is. De az új ötletek, új kezdeményezések gyakran az egyetemekről és a kutatóintézetekből indulnak ki, a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratóriumnak pedig az is célja és feladata, hogy ezeket az ötleteket összefűzze, a résztvevő­ket pedig csapatba szervezze. Még­hozzá olyan csapatba, amelyben minden részt­vevő megtalálja a saját számítását, mert a közös munka megfelel az érdekei­nek. A Nemzeti Laboratórium keretein belül végzett közös munkához az egyes szereplők hozzáteszik mindazt, amiben egyenként a legjobbak, együtt pe­dig még jobb eredményeket érhet­nek el.•

Címlapkép: HUN-REN TTK