2018. november 13.

Szerző:
Kovács András építésvezető, okl. építőmérnök

Vágányépítés az M3-as metróvonalon

Cégünket, a Normálnyomtáv Kft.-t 1991-ben alapítottuk, és azóta számos vasúti nagyberuházásban vettünk részt. Társaságunk profiljában a hagyományos vasúti felépítmények építése mellett megtalálhatók a különleges vasúti felépítmények, például: Edilon, RAFS, CDM rendszerű vágányok építése; füves, paneles, szerelőaknás vágányok, valamint darupályák építése, fenntartása.


Az M3-as metróvonal – amely több ütemben, folyamatosan valósult meg – építése 1970-ben kezdődött meg, és 1990 végén fejeződött be. A pálya elhasználódása napjainkra olyan mértékű lett, hogy a beavatkozás elkerülhetetlenné vált.
A Normálnyomtáv Kft. és a Vasútépítő Zrt. alkotta konzorcium, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. alvállalkozójaként, a vágányok felének átépítésére vállalkozott, és ez közel 17 km alagúti vágányt és 135 m felszíni vágányt foglal magában.

A vágányfelújítás, amely több ütemben történik, a meglévő vágányok elbontásával kezdődik. A vágánybontás első lépése a sínek legombolása és felvágása az előre meghatározott méretekre, majd azok deponálása a két vágány között (1. kép). Ezután következik a meglévő leerősítések elbontása, az Icosit kúpok elvésése és a beragasztott tőcsavarok kivágása.

1. kép. Sínszálak kiemelése és deponálása

A vágányépítés előtt készül el a vá­gányvíztelenítés és a beton szintbeni hi­báinak kijavítása, melyet – a hiba jel­legétől függően – marással, illetve kiegyenlítéssel kell elvégezni.
A vágányépítés első lépése a 108 m hosszú, 54E1 típusú sínszálak kiszállítása és kiosztása az adott helyszínre. A síneket ezután ideiglenes fatámaszokra helyezzük el, amire a későbbi szerelések elvégezhetősége miatt van szükség.
Ezt követi a Vossloh 336 sínleerősítések kiosztása, melyek a vonal nagy részén 2 csavaros kialakításúak, azonban az 500 m-nél kisebb sugarú ívekben, 25‰-nél nagyobb hosszesés esetén és a PV kapuk környezetében 4 csavaros ki­alakítású sínleerősítéseket kell alkalmazni. A sínleerősítések névleges tá­volsága 75 cm, ám a szigetelt sínillesztéseknél és a PV kapuk környezetében ez az érték változhat.
Ezek után következik a vágányok geo­déziai beállítása, amelyhez a Swie­telsky Vasúttechnika Kft. által külön erre a projektre gyártott portálszerkezeteket használjuk, melyek kialakításuknak köszönhetően biztosítják az 1435 mm-es nyomtávolságot és az 1 : 20-as síndőlést is. A portálszerkezeteket 3 m-enként Geo leerősítéssel rögzítjük a sínszálakra. A fekszint és a keresztszint beál­lítását 2-2 db függőleges, az irány be­állítását pedig 1 db vízszintes állítócsavarral végezzük el. A vágány geodéziai beállítása után a bordás lemezeket Skl 24 szorítókengyellel szereljük fel a sínre (2. kép), ezután kerülhet sor a dübelek furatainak elkészítésére.

2. kép. Bordás lemezek felszerelése

A fúrást a bordás lemez furatain ke­resztül, Hilti porelszívós ütvefúró gépekkel végezzük el. A fúrásoknál a bordás lemezek furataiba el kell helyezni egy excentrikus acélperselyt, melyre azért van szükség, hogy a dübel a furatba a lehető legjobban, központosan helyezkedjen el. Az excentrikus acélpersely ki­alakítása megegyezik a dübelen talál­ható excentrikus szigetelőgyűrűvel – melyre a későbbi szabályozhatóság mi­att van szükség. A furatokat úgy kell elkészíteni, hogy a dübelek beragasztott hossza a betonban legalább 120 mm legyen. A furatok elkészítése után a bor­dás lemezre felszereljük a rugalmas alátétlemezt és a szerelőlemezt, majd az összeszerelt dübeleket a Hilti RE–500 V3 ragasztóval, egy speciálisan erre kifejlesztett kinyomópisztollyal ragasztjuk be (3. kép).

3. kép. Dübelek beragasztása

A dübelek beragasztása után a sze­­re­lő­lemez alja és a beton szintje közti hézag kitöltése következik. Ehhez a Hilti CB-G EG anyag és kvarchomok megfelelő keverési arányával készülő alátömedékelő anyagot használjuk (4. kép).

4. kép. Alátömedékelés elkészítése

A vágányépítés utolsó lépéseként, az alátömedékelés megkeményedése után a portálszerkezeteket el kell távolítani, a dübeleken található spirálrugókat 39 mm-re be kell állítani, és az Skl 24 szorító­rugót 180–200 Nm értékre kell meghúzni.

A felújítás három ütemben valósul meg, most az első ütem munkálatai folynak, ami az északi szakaszt, azaz a Dózsa György út és az Újpest-Városközpont közötti részt érinti, beleértve az újpesti kihúzóvágányokat is. A következő ütemben a déli szakasz újul meg, amely a Kőbánya-Kispest végállomás és a Nagyvárad tér közötti részt, valamint a járműtelepi vágányokat érinti, végül a Nagyvárad tér és a Lehel tér közötti rész épül át.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka