2018. november 13.

Szerző:
Bencze Áron

Fotó:
NIF Zrt.

Tovább fejlődik az úthálózat

A tavalyi útfejlesztési teljesítmény idén közel harmadával nő, és decemberig feltehetően el­érheti a 430 milliárd forintot – érzékeltette a NIF Zrt. dinamikáját Nagy Róbert Attila vezér­igazgató, akivel az ország nagyobb közúti fejlesztéseiről, a többi között az új komáromi Duna-hídról és a kaposvári intermodális központ érdekességeiről beszélgettünk. Ebben az évben 500 kilométernyi útépítés vagy rekonstrukció kezdődött meg országszerte.


2010 óta hány kilométernyi új útszakasz épült meg, és az idén tavasszal indult ciklus végéig, azaz 2022-ig mennyit terveznek még?

– A kormányzat 2017 végéig 1763 milliárd forintnyi, a NIF Zrt. által megkötött kivitelezési szerződéses állományhoz biztosított forrást. Ez idő alatt 265 kilométer új autópálya, 99,1 kilométer új gyorsforgalmi autóút épült, és több mint 20 kilométernyi bővítés – kétszer két sávról kétszer három sávra – valósult meg. A főúti fejlesztések tekintetében is jól állunk: közel 150 kilométernyi elkerülő főutat adtunk át, és emellett közel 600 kilométeren végeztünk rekonstrukciót, 2017 végéig pedig 53 csomópontfejlesztés valósult meg. Az állami beruházó tavaly indította útjára a komáromi Duna-híd megépítését, az M2-es Budapest–Vác szakaszának kivitelezését, Eger gyorsforgalmi hálózatba kötését az M25-ös autóúttal, Kaposvárét a 67-es számú főúttal, az M4-es autópálya M0-s autóút (Üllő)–Cegléd közötti, valamint a Berettyóújfalu–Nagykereki (országhatár) közötti szakaszainak építését és az M70-es négysávossá bővítését.

Eger gyorsforgalmi hálózatba kötése az M25-ös autóúttal

Ugyancsak 2017-ben fejeződött be egyebek mellett az M35-ös folytatásának első üteme, megépült az M85-ös Csorna elkerülő II. üteme, továbbá az M30-as Tornyosnémeti-országhatár szakasza. 2018 első hónapjaiban elkészültek a 21-es számú főút Heves I.–Nógrád II–III. szakaszai, valamint az 55-ös számú főút burkolatmegerősítése Mórahalom elkerülő és a megye­határ közötti szakaszon. Idén adtuk át a Győr, Hajdúsámson, Hód­mezővásárhely és Várpalota elkerülőket is. A tavalyi év bruttó 330 milliárd forintos útfejlesztési teljesítménye idén 100 milliárd forinttal nőhet, vagyis a várható bruttó teljesítmény 430 milliárd forintra tehető. 2018 elején már folyamatban lévő, és az I. fél évben indított jelentősebb gyorsforgalmi útfejlesztéseink közel 500 kilométernyi útépítést vagy rekonstrukciót eredményeznek. Az elkövetkező négy évben egyebek között további 108 kilométer új autópálya és közel 300 kilométer új autóút építése várható.

Idén tavaszra tervezték, mégis tavaly decemberben, azaz négy hónappal a határidő előtt adták át az M85-ös gyorsforgalmi út csornai elkerülő szakaszának második ütemét. Az eseményen úgy fogalmazott: „az egyik legkomplexebb műszaki megoldásokat tartalmazó útfejlesztés valósult meg Magyarországon”. Mitől volt komplex ez a fejlesztés?

– A Győr-Moson-Sopron megye kelet–nyugati tengelyét alkotó 85-ös számú főút, valamint az észak–déli tengelyt alkotó 86-os számú főút – amely egyúttal a régió észak–déli, egyben TEN-T tengelye is – Csorna városán halad keresztül. A projekt (I–II. ütem) meg­valósításával a két főút forgalma lakott területen kívülre került, így a környezetkárosítás és a nagymértékű forgalom a lakókörnyezetet már nem zavarja.

Az M85-ös gyorsforgalmi út csornai elkerülő szakaszának II. üteme

Komplexitása abból adódott, hogy az M85–M86-os Csorna elkerülő megvalósítása során egy kelet–nyugati és egy észak–déli irányú gyorsforgalmi út (M85–M86) találkozását, egy közös szakaszon való haladását, majd elválását kellett kivitelezni. Ilyen megoldásra eddig nem volt még példa Magyarországon. A megvalósult Csorna elkerülő (I–II. ütem) Győr (kelet) felől 2 × 2 sávon éri el az M85–M86-os gyorsforgalmi utak (északi) háromszög alakú rávezető elválási csomópontját, amelybe északról 2 × 1 sávon csatlakozik be a mosonmagyaróvári irány. Az elválási csomópont után a nyomvonal 3,5 kilométer hosszan 2 × 3 sávon halad tovább az M85–M86-os gyorsforgalmi utak (déli) balra fekvő trombita alakú rávezető elválási csomópontja felé, miközben külön szinten keresztezi a Csorna–Pápa vasútvonalat. Az M85–M86-os déli elválási csomóponttól Szombathely (déli) és Sopron (nyugati) irányába 2 × 2 sávon folytatódik tovább az autóút.

Csorna elkerülő
A komáromi Duna-híd kivitelezése tavaly október óta folyik. Eddig a beruházás mely fázisai valósultak meg? És milyen munkálatok kezdődhetnek meg még idén?

– A 600 méteres, egypilonos, ferdekábeles hídon átvezetett 2 × 1 sávos szakasz a magyar oldali 1-es számú főutat köti össze a szlovák oldali 63-as számú főúttal. A pilon magassága az útpálya felett 94,5 méter. A híd öt nyílásból áll, melyek közül három a meder felett, kettő pedig a szlovák oldali ártéren lesz. A hídon kerékpárút és gyalogos járda, valamint a belterület közelsége miatt közvilágítás is lesz. Az acélszerkezet gyártása 2018 elején kezdődött meg, a munkálatokat három gyártóüzemben, Lengyelországban, Csehországban és a komáromi hajógyárban végzik. Ezt követően a csepeli előszerelő telepen kerül sor az elemek összeállítására és a korrózióvédelmük elkészítésére, majd vízi úton szállítják azokat a kivitelezés helyszínére. Júniusban érkeztek meg az úgynevezett merevítőtartó első elemei, amelyeket a helyükre emelnek. Szeptemberben az alépítmények, pillérek építésén dolgoztak. A szlovák oldali ártéren lévő 2 darab támasz, az 5. és 6. számú pillér elkészült, a part közeli 4. számú pillér felmenőfalának készítése folyamatban van. A pillér vasalásának szerelése után a betonozás következik. A 3. támasz esetében a pilonos pillér cölöpösszefogó betonozása megtörtént. A pilon acélszerkezetének az alsó – pillérbe befogott – részének az elhelyezése kezdődik meg hamarosan. A 3. és 4. támaszok között megépített ideiglenes szerelőjármon az acéltartó (merevítőtartó) elemeiből 5 darabot már összehegesztettek. Az acélszerkezeti gyártóüzemekben folyamatosan halad a gyártás, a csepeli előszerelő telepen történik a keresztmetszetek összeállítása/hegesztése és a korrózióvédelem. Majd vízi úton, a Dunán – egyszerre 3 darab elemet – uszályon szállítanak az építés helyszínére. A pilon első 4 elemét – amely a 3. támasz pillérének belsejében található – a Clark Ádám úszódaru emeli a helyére. Ezután a pilon szerelése egy 50 tonna teherbírású toronydaru segítségével történik.

Komáromi Duna-híd

A magyar oldali útcsatlakozás esetében már a teljes nyomvonalon megépült a földmű. Az 1-es számú főút csatlakozásánál a forgalom fenntartása mellett folyamatban van a körforgalom építése, ezért augusztus elejétől lezárták a Komárom déli elkerülő utat az 1-es és a 13-as számú főutak között. A körforgalom ideiglenes forgalomba helyezése novemberre tehető, a déli elkerülő út ezután nyitható meg újra a forgalom számára.

Májusban tették le a kaposvári intermodális csomópont alapkövét. Milyen főbb elemekből áll a beruházás?

– Kaposvár úttörő szerepet tölt be, hiszen ez lesz az első intermodális csomópont az országban, ezt követően további nyolc városban alakíthatnak majd ki ilyen központi közlekedési csomópontokat a jövőben. A jelenleg a városban meglévő helyi, hely­­közi és távolsági autóbusz-pályaudvarokat egy új helyszínen, közös felületen és közös kiszolgáló épületben helyezik el a vasútállomás mellett közvetlenül, amellyel közös peron is létesül. Az új kialakításból adódóan az utasoknak jóval könnyebb és egyszerűbb lesz átszállniuk a különböző közlekedési járművekre, rövidülnek az eljutási utak, illetve az utastájékoztatást is összehangolják, és az is közös felületre kerül. A hosszú távú buszparkolónak köszönhetően pedig nem terhelik majd a buszok a pályaudvart és a belvárost a pihenőidő alatt.

A kaposvári intermodális csomópont – látványtervek

Az új közlekedési központ részeként kétsávos körforgalom épül a vasútállomás épületének közelében. A Budai Nagy Antal utca ívkorrekciójával együtt a Petőfi tér is átépül, nagyobb gyalogosfelülettel, több növénykiültetéssel. Innen indul az új gyalogos-kerékpáros felüljáró, amely kapcsolódik az új közös helyi és helyközi buszpályaudvar épületéhez is. A felüljáró 8 méter széles és 260 méter hosszú lesz. A MÁV felvételi épülete melletti óvóhely elbontása után annak helyén P+R parkolók épülnek. A Béla király úti szintbeni átjáró megszűnik, helyette a Hársfa utca folytatásaként új közúti felüljáró épül a Csik Ferenc sétány meghosszabbításáig. A projekt részeként megújul a Csik Ferenc sétány, északi oldalán számos új parkoló is épül.

Az év elején adták át Mosonmagyaróvár közelében a Lajta tengelysúlymérő ikerállomást. Az eddigi tapasztalatok szerint mennyire sikeres a létesítmény?

– Az ikerállomás elsődleges célja, hogy az M1-es autópályán ki lehessen szűrni a túlterhelt és emiatt mind az út pályaszerkezetére, mind a többi közlekedőre veszélyt jelentő teherautókat. A NIF Zrt. ehhez nagy sebességű mozgás közbeni tengelyterhelés-mérő és forgalomszámláló rendszert, valamint tengelysúly- és össztömegmérő állomást alakított ki az M1-es autópálya jobb és bal oldalán a kapcsolódó üzemi hírközlő rendszerrel. A folyamat két lépcsőből áll. Első körben a teljes teherforgalmat kiterelik a főpályáról. A jobb oldalon a gyűjtő-elosztó pálya elején, a bal oldalon pedig a „Bal oldali tengelysúlymérőhely átmenő út” elején kerül sor a tehergépjárművek előszelekciójára a burkolatba épített, mozgás közbeni tengelyterhelés-mérők segítségével. Az itt kiválasztott túlsúlygyanús járműveket kiterelik, és további ellenőrzésen, hiteles mérésen esnek át a tengelysúlymérőhelyen. A többi jármű dinamikus visszavezetése az autópályára az átmenő úton történik.

Tengelysúlymérés

A Lajta mérőállomás éles üzeme 2017. december 15-én indult, mellyel a Schengen belső határon üzemelő Hegyeshalom és Rajka mérőállomásokat váltották ki. Az idei első hat hónapos tevékenységet elemezve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakemberei azt állapították meg, hogy a Lajta mérőállomás a leghatékonyabban üzemelő úthálózatvédelmi egysége lett a cégnek.

Lajta tengelysúlymérő ikerállomás
Nyár végén kezdődtek meg az M0-s autóút déli szektorán a felújítási munkálatok. Milyen feladatokat kell elvégezniük?

– A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az M0-s autóút déli szektoránál, az 51-es számú főút és az M6-os autópálya közötti szakaszán végez rekonstrukciós munkákat. A fejlesztés időszerűségét indokolja, hogy az M0-s déli szektora 1986-tól több lépcsőben nyerte el mai formáját, ahol a jobb és bal pálya között jelentős különbségek alakultak ki mind a szolgáltatás, mind az üzemeltetés tekintetében. Az M0-s autóút Magyarország legnagyobb forgalmat lebonyolító gyorsforgalmi útja, az átlagos napi forgalom a 100 ezer járművet is meghaladhatja.
A beruházás célja egy korszerű, egységes szolgáltatási és forgalombiztonsági színvonalat nyújtó, 2 × 3 sávos autóút építése, mely az alábbi munkálatokat foglalja magába: a bal pálya elhasználódott aszfaltburkolatát 26 centiméter vastag betonburkolatra cseréljük, aminek köszönhetően csökken az útszakasz fenntartási költsége, illetve a forgalmat jelentős mértékben zavaró kátyúk száma is. Az új pálya kialakítása a teljes meglévő aszfaltburkolat elbontásával indul, a helyére új pályaszerkezeti rétegeket épít a kivitelező. A betonburkolat néhány hetes pihentetés után éri el a maximális terhelhetőségét, így ebben az időszakban nem lesz munkavégzés az érintett területeken.
A rekonstrukció keretében a pálya egyes részein a burkolatcserén kívül különböző mértékű beavatkozásokat is végeznek majd. A hidak esetében az elhasználódott szerkezeti elemek átépítésén kívül a szerkezet szélesítésére is sor kerül. A halásztelki csomópont 5101-es jelű út feletti felüljárójának szélesítéséhez szükséges a híd alapozásának kiegészítése, ami jelentősen növeli a beavatkozás időtartamát. A szigetszentmiklósi csomópont 51101-es jelű út aluljárójának térségében új pályaszerkezet épül, illetve pillérvédelem készül a hídhoz. A projekt keretében megvalósul a vízelvezetés korszerűsítése is, és ennek köszönhetően a csapadék nem folyik majd közvetlenül a Dunába.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka