Védjegyoltalom: egyszerű és hatékony megoldás

Három, egymással párhuzamos sáv, egy íves pipa, piros pöttyök, egy aranysárga M betű – mind-mind olyan, naponta látott elemei az életünknek, amelyekről azonnal tudjuk, mit is jelentenek, milyen céget vagy terméket jelölnek. Nemcsak azért tudjuk, mert nagyon erős brandekről és jó minőségű termékekről van szó, hanem azért is, mert ezek mind bejegyzett védjegyek, tehát nem lehet következmények nélkül lemásolni őket. Ez segít a vállalkozá­soknak abban, hogy verseny­képesek maradjanak, piaci előnyt tudjanak szerezni, de ennek köszönhető az is, hogy nemzetközi szinten is ismertek és sikeresek.

Hogyan védhetjük az IP-t, a szellemi tulajdont, milyen oltalmakat szerezhetünk egyáltalán, ha terméket, szolgáltatást fejlesztünk, árazunk be, indítunk hazai vagy nemzetközi piacra? Szerezhetünk például védjegyoltalmat a logóra, szabadalmat az új műszaki megoldásra, de a termék formáját, csomagolását is védhetjük dizájnoltalommal, a saját fejlesztésű szoftvert pedig a szerzői jog védi.

Mit jelent ez számokra lefordítva? Egyrészt monopoljogot teremt, véd a hamisítás ellen, így nemcsak a termék vagy a szolgáltatás, de a felhasználási jog is eladhatóvá válik, és a befektetők számára is vonzóbbak az oltalommal rendelkező vállalkozások. Mert a befektetők szívesebben adnak pénzt valami olyasmire, amit nem lehet büntetlenül másolni.

Míg 40 évvel ezelőtt 20 százalék volt a szellemi javak és 80 százalék a tárgyi eszközök aránya a vállalatok értékében, ez 2020-ra már 90 : 10 százalékra fordult, és ma már többet érnek a szellemi javak (vagyis a szabadalmak, a védjegyek, a brand, a know-how, az adatbázisok), mint a tárgyi eszközök (például a gépek, épületek vagy a céges autó).

Tízszer nagyobb az esély befektetőt találni

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szelle­mi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) nemrégiben végzett egy felmérést, amely rávilágított arra, hogy a szabadalmak és védjegyek mennyiben segíthetik az európai startupok sikerét. A jelentésből ki­de­rült: átlagosan 10,2-szer nagyobb valószínűséggel kapnak finanszírozást azok a kezdő vállalkozások, amelyek a korai növekedési szakaszban rendelkeznek ezekkel a szellemitulajdon-jogokkal.

A vizsgálat szerint az európai startupok átlagosan közel 32 százaléka igényelt valamilyen oltalmat (29 százalékuk pedig szabadalmat és védjegyet), de iparáganként jelentős különbségek mutatkoznak. A biotechnológia messze a leginkább IP-intenzív ágazat, ahol az induló vállalkozások 65 százaléka óvja valamilyen formában a szellemi tulajdonát. Az IP-intenzív egyéb ágazatok közé tartozik még a tudományos és a mérnöki tevékenység (47 százalék), az egészségügy (46), a feldolgozóipar (43), az energiaszektor (43) és a fenntarthatósággal foglalkozó ágazat (43) is.

Országok esetében is nagy a szórás. Finnországban és Franciaországban a legmagasabb a szellemitulajdon-joggal rendelkező startupok aránya (mindkét esetben 42 százalék), de például Németországban (40), Ausztriában (40), Olaszországban (39), Norvégiában (37) szintén átlag fölött folyamodnak oltalomért a cégek. A magyar startupok 21 százaléka tudatos ezen a téren, és ez az arány hasonló, mint Portugáliában (21) és Romániában (21), illetve jobb, mint például Horvátországban (18), Írországban (17), Görögországban (16), Bulgáriában (14) vagy Hollandiában (14).

De mi a helyzet a kis- és középvállalkozások területén? Magyarországon az oltalommal rendelkező kkv-k aránya nagyjából 3,4 százalék. Az uniós átlag ennél jóval magasabb (8,8), a lengyel pedig még inkább (10). Nagy kérdés, hogy miért ilyen alacsony ez a szám itthon, miközben kutatások kimutatták, hogy a szellemitulajdon-jogokkal rendelkező kkv-knál 63 százalékkal magasabb is lehet az egy munkavállalóra jutó többletárbevétel. Ez nagyvállalatok esetében 18 százalék.

IP Scan és a költségek csökkentése

Az oltalmak megszerzése kapcsán két ellenérv szokott felmerülni a vállalkozások körében: az egyik, hogy túlzottan bonyolult folyamat, a másik pedig, hogy a megszerzés és a fenntartás is költséges. Az első esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) minden felmerülő kérdésben tud segíteni. Sőt, már az első lépésnél olyan ingyenes szolgáltatást kínál, amely segít a vállalkozásnak abban, hogy mit érdemes szellemitulajdon-védelemmel ellátni. Az IP Scan használatával fel lehet mérni, hogy egy cég miből tud szellemitulajdon-jogot szerezni. Az adott vállalkozásra vonatkozó IP Scan elemzés egy olyan, egyénre szabott szellemitulajdon-auditálás, melynek eredményeként hatékony IP-stratégia alakítható ki.

A másik felmerülő ellenérv a magas költség. Ehhez két forrás is elérhető: az uniós tagállamok vállalkozásai igényelhetik a Kkv-alapot, amellyel több oltalom is finanszírozható, és a költségek akár 75 százaléka fedezhető – az idei pályázat decemberig érhető el, de az EUIPO jövőre is elérhetővé fogja tenni.

A másik a hazai Iparjogpályázat, amellyel akár nullára is csökkenthetők bizonyos költségek. A rendelkezésre álló 500 mil­lió forintos keretösszegből 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni a szabadalommal, használatiminta-oltalommal, növényfajta-oltalommal, formatervezési minta­ol­ta­lommal, védjegyoltalommal kapcsolatos bejelentések során felmerülő költségekre (ideértve például az iparjogvédelmi tanácsadás, az ügyvivői szolgáltatás, valamint a hatósági díjak költségét) az SZTNH-nál elindított eljárásokat követően. A támogatási összeg kedvezményezettenként legfeljebb 7,5 millió forint, és idén december közepéig lehet pályázni. De a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2024-ben is kiírja majd az Iparjogot.

Ezekről a szolgáltatásokról az ipmindenkinek.hu oldalon to­vábbi információ érhető el.

Nagyobb védelem a kézműves és ipari termékeknek

2025. december 1-jétől uniós földrajziárujelző-oltalmat kaphatnak az egyedi magyar kézműves és ipari termékek is. A mezőgazdasági termékek után egész Európában védettek lehetnek az olyan büszkeségeink, mint például a halasi csipke, az ajkai kristály vagy a herendi porcelán.

2023. november 16-án hatályba lépett a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló európai uniós rendelet. Ennek értelmében 2025. december 1-jétől lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdasági termékek után olyan kézműves és ipari termékek is oltalmat szerezhessenek az EU-ban, amelyek előállítása egyes földrajzi területekhez szorosan kötődik. Ennek megfelelően uniós földrajzi jelzésként oltalmat kaphat majd például a herendi porcelán, a halasi csipke, az ajkai kristály, a muranói üveg, a carrarai márvány vagy a solingeni acél is.

Számos magyar mezőgazdasági termék – például a budaörsi őszi­barack, a csabai és gyulai kolbász, a kalocsai paprika, a makói hagyma, az őrségi tökmagolaj, a tokaji bor – jelenleg is földrajziárujelző-oltalom alatt áll az Európai Unióban. Ugyanakkor a nem mezőgazdasági termékek eddig nem kaphattak egységes uniós védelmet, a rendelet értelmében viszont Európa-szerte oltalom védheti őket is.

Az egységes oltalom hiánya miatt a kézműves és ipari földrajzi jelzések oltalma az EU-ban eddig eltérő volt, vagyis a termelőknek az egyes tagállamok nemzeti szabályaira kellett hagyatkozniuk, és különböző jogi lehetőségeket kellett keresniük termékeik nevének jogsértéssel szembeni védelmére. Az új rendelet felismeri ezt az eltérést, és harmonizált keretet nyújt az uniós kézműves és ipari termékek neveinek oltalmához, valamint lehetőséget teremt arra, hogy az EU-n kívüli országokból származó termékek elnevezései is egységes oltalmat kapjanak az unióban.

A magyarországi gyártóknak ebben az ügyben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell fordulniuk, majd ezután az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is megvizsgálja a kérelmeket. A bejegyzett földrajzi jelzéssel azonosított kézműves és ipari termékek termelői használhatják termékeiken az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hivatalos szimbólumát. Ez a logó lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a kézműves és ipari termékeket a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó sajátos jellemzőkkel azonosítsák (garantálva a minőséget), és így tájékozott döntést hozhassanak e termékek megvásárlásakor.•

Címlapkép forrása: SZTNH