Jedlik Ányos-díj 2024

Március közepén adták át a Jedlik Ányos-díjat, amely a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.


A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb díját immár 28. alkalommal osztották ki, ezúttal két vegyészmérnök, egy építőmérnök, egy villamosmérnök és egy szellemi­tulajdon-védelem területén tevékenykedő szakember kapta.

„Rohamosan fejlődő világunkban csakis azok a vállalkozások, szervezetek maradhatnak talpon, amelyek érzékenyek az aktuális trendekre, képesek azokhoz alkalmazkodni, vagy adott esetben befolyásolni azokat. Ám ha valaki az innovációjáról bármilyen nyilvános fórumon beszél, vagy publikálja az elért eredményeit, akkor az említett információ automatikusan közkinccsé válik, így nem oltalmazható. Ennek fontosságára hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy ezen a díjátadón épp olyanokat ismerünk el, akik ezzel nemcsak tisztában vannak, de sikereiket részben ennek is köszönhetik” – fogalmazott a díjátadón Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

Díjátadók és díjazottak (balról): Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára, Harangozó Gábor, Koványiné Lax Györgyi, Haidegger Tamás, Balázs L. György, Guttman András és Farkas Szabolcs. (Forrás: SZTNH)

A Jedlik Ányos-díjjal kitüntetettek 2024-ben

Balázs L. György okleveles építőmérnök, matematikai szakmérnök, a Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének oktatója. Fő kutatási területe: a beton-, a vasbeton és a feszített vasbeton szerke­zetek. Laboratóriumban és elméletben az építőanyagok szilárdsági, alakváltozási és tartóssági jellemzőit vizsgálja.

Guttman András okleveles vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Pannon Egyetem Transzlációs Glikomika Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem Horváth Csaba Elválasztástudományi Labo­ratórium vezetője. Kutatási területe nagy teljesítményű kapilláris elektroforézis rendszerek fejlesztése és alkalmazása fehérje és glikán biomarkerek felfedezéséhez. Az általa kidolgozott cserélhető gélek, amelyek kapilláris elektroforézis alapú DNS-szekvenálásra, dupla szálú DNS-molekulák analízisére és fehérjeanalízisre alkalmazhatók, nagyban hozzájárultak a Human Genome Project megvalósításához.

Haidegger Tamás villamosmérnök, or­vosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója. Kutatási projektjei a robot­sebészet, űrtávsebészet irányítási problé­máin túlmenően az orvosbiológia több te­rületét érintik: orvostechnika, sebészrobotika, intelligens robotok, cloud robotika, sebészeti eszközök, kép által vezetett sebészet, teleoperáció, szabályozáselmélet, robot ontológiák. A Műegyetemen fejlesztett Hand-in-Scan már 18 hazai és nemzetközi innovációs és üzletfejlesztési versenyen részesült elismerésben.

Harangozó Gábor európai és magyar szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető helyettese széles körű tapasztalattal rendelkezik a sza­badalomjogi és versenyjogi tanácsadás, a szabadalmi kutatások (újdonságkutatás és szabadalomtisztasági-kutatás), a szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelen­té­sek előkészítése és képviselete, valamint a peres eljárások területén, továbbá sza­badalmakkal, használatiminta-oltalmakkal és forma­tervezésminta-oltalmakkal kap­cso­latos meg­semmisítési és nemleges meg­állapítási ügyekben. Közel két évtizede a szabadal­mi ügyvivőjelöltek gyakor­lati képzésében is részt vesz.

Koványiné Lax Györgyi vegyészmérnök pályafutása az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárhoz (EGyT), későbbi nevén Egishez kötődik. Számos pregenerikus és generikus gyógyszer (piroxicam, tamsulosin, pioglitazone, panomifene, rimonabant, duloxetine, rivaroxaban) szabadalmaztatott szintézisének kidolgozásában vett részt. Az 1990–2000-es években kidolgozott technológiák, amelyek kereskedelmi gyártásig eljutottak: nifedipine, amlodipine, quetiapine és olanzapine. Aktív részese volt a rosuvastatin cink só gyártó eljárás és a Form I kristá­lyos módosulat kifejlesztésének (Delipid® 2009), amely az Egis kiemelkedő jelentőségű terméke lett.•

Címlapkép forrása: SZTNH


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka