2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés
2018. november 13.

Szerző:
Mátrai Zsuzsa

Új élmények a megújult Mátravasút Gyöngyös–Lajos­háza–Szalajkaház vonalán

A kormány 2018 és 2020 között 10 milliárd forintot fordít a költségvetésből a keskeny nyomközű vasutak felújítására. Első körben a Magyarországon jelenleg működő 21 kisvasútból nyolcnak a felújítása kezdődött meg.


A felújítás szükségességét a kisvasutak jelenlegi műszaki állapota indokolja. A növekvő balesetveszély miatt, forrás híján, több kisvasút is a bezárás sorsára jutna. A felújítandó kisvasutak közül elsőként a Gyöngyös–Lajosháza–Szalajkaház vonalon kezdődött meg a munka, amelyet a győri székhelyű Pálya-Vasút Kft. nyert el a 2018 áprilisában kiírt nyílt közbeszerzési eljáráson.

Vágányszabályozás

A felújítás műszaki tartalma

  • 8000 vágányfolyóméter átépítése,
  • Jánoska és Lajosháza állomások átépítése,
  • 5 csoport kitérő cseréje,
  • 6 db vasúti híd felújítása,
  • 3 nagy forgalmú közúti-vasúti szintbeni keresztezés átépítése.

A pálya- és a hídfelújítás célja a szerkezetileg elavult vasúti felépítmény és tartozékai (pálya-, hídszerkezet, átereszek, vízelvezetési rendszerek) fenntartási munka keretében már nem helyrehozható hibáinak kiküszöbölése, valamint a forgalombiztonság és az utazási komfort növelése. A vasúti pálya és tartozékainak átépí­tése hosszú távon biztosítja a kisvasút zavartalan használatát, hogy az utazóközönség ily módon is megismerhesse a Mátra párját ritkító szépségét.

Hídgerendák megmunkálása

Kis történelmi áttekintés

A vonal az 1911-ben üzembe helyezett Gyöngyös–Far­kas­mály vonalhoz csatlakozóan épült 1916 és 1921 között, alapvetően fakitermelés, teherszállítás céljából. Ezzel a helyi üzem kiszolgálását és normál nyomtávolságú vasútra (Gyöngyös állomás) történő átrakását biztosították. Később, a kőbánya megnyitása után már elsősorban kőszállításra használták a kisvasutat, ma is a Lilakő bánya szomszédságában halad el a vonal. A teherszállítás mellett 1926-tól már személyszállítás is volt. A Gyöngyössolymos–Lajosháza vonalon 1968-ban vezették be az általános személyforgalmat, a teherforgalom a közútra került, 1978-tól a fa, 1980-tól pedig a kő szállítása is megszűnt.
A gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a többi között a Csukás-völgyi vonalat Szalajkaháztól–Mátraszentimréig. Jelenleg csak személyszállítás folyik időszakosan, a tavaszi üzemindítástól az őszi üzemzárásig hétvégenként közlekedő vonatokkal.

Általános leírás

Az érintett Gyöngyös–Lajosháza–Szalajkaház vonalat az Eger­erdő Zrt. Erdészetének Vasútüzeme üzemelteti. A Gyöngyös–Mátrafüred vonalból a 14+73 szelvényben lévő bal irányú, 1. számú kitérőjével ágazik ki a 760 mm nyomtávolságú kisvasút. Gyöngyössolymos községet a 20. szelvényben éri el a vonal, majd a falun végighaladva, a 38. szelvénytől fákkal szegélyezve éri el az erdőt.
A vonal sebessége 25 km/h, a tengelyterhelés 60 kN, a hidak teherbírása 1951. évi CK jelű. A közlekedő járművek a C.50 és Mk48 típusú dízelmozdonyok, valamint a 490-es sorozatú Gyöngyi gőzmozdony és a P05, Ny 05 típusú vasúti személyszállító kocsik.
A felújítási munkákat – a tervezés előtt – szemrevételezés, állapotfelmérő célvizsgálat előzte meg. A felújítás terveit a LeGu Bt. készítette.

Műszaki paraméterek

A 24,4 kg/fm tömegű, 12 m hosszú síneket az ArcelorMittal Poland S.A. lengyelországi gyárában hengerelték, a különféle kapcsolószerek Lengyelországból, Csehországból és a Távol-Keletről érkeztek.

A kötött vágány

A talpfák és a hídgerendák telítetlen tölgyfák, az ágyazat a szom­szédos kőbányából való andezitkő.
A felújítandó hidak I tartós gerendahidak, az áthidalandó hossznak megfelelő szelvénnyel. Valamennyi hídon a főtartók fel­újítása után (homokszórás, alap- és fedőmázolás), hidanként 3-3 db új kereszttartót és hídsarukat építettek be. Az új hídgerendákra tölgyfa pallózat és korlát kerül, az ágyazat megtámasztására a hídfők környezetében Gabion kosarak szolgálnak.
A pálya víztelenítésére földárkok, burkolt árkok, Mócsán tí­pusú támfalas beton árokelemek, valamint a szelvényes pályaszerkezetnél szivárgók épültek. A kivitelezés során a víztelenítésre nagy hangsúlyt fektetett a Pálya-Vasút Kft., mert ez a pálya élettartamát jelentősen befolyásoló tényező.
Az erdei részen a párhuzamos patak sok helyen – áradáskor – a töltést „megkezdte”, így a vasúti töltést kőrakattal védték, ezzel is szélesítve az amúgy is keskeny alépítményi koronát. A kivitelezés megkezdése előtt a pályát felmérték, majd a lehetőségekhez alkalmazkodva, a legszabályosabb geometriai kialakításra törekedtek. A kis sugarú ívekben átmeneti íveket alkalmaztak.

Mócsán-féle burkolt árok építése

Néhány szám érdekességként

Közel 16 ezer folyóméter sínt, közel 11 ezer talpfát, 22 ezer alátétlemezt, 45 ezer síncsavart és több mint 4 ezer tonna zúzottkövet építettek be a 150 nap alatt. A kiváló köves altalaj, a jó kitűzés és nagygépi aláverés, a jó minőségű anyagok megfelelő kivitelezést eredményeznek, aminek köszönhetően remélhetőleg igen sok utasa lesz majd ennek a szép vonalnak az elkövetkezendő években.•

 
Innotéka