Fókuszban a megbízható pályaműködés

A tervek szerint 2019 januárjában köthetnek szerződést a Budapest–Belgrád vasút­vonalra, a tervezési és engedélyezési munka így akár már jövőre elkezdődhet – mondta el lapunknak adott interjújában Homolya Róbert. Az első fél évben hatmilliárd forintos nyereséget termelő vasúttársaság vezérigazgatóját egyebek mellett az infrastrukturális és digitalizációs fejlesztésekről és a Déli pályaudvar jövőjéről is kérdeztük.


Milyen eredményeket ért el a MÁV-csoport az idei első fél évben?

– A MÁV-csoport 2018 első fél évét hatmilliárd forintos nyereséggel zárta, az éves konszolidált eredményterv 12 milliárd forint. Az árbevétel döntő hányada, 44-45 százaléka a MÁV-START Zrt. személyszállí­tási szolgáltatási tevékenységéből, a második legnagyobb tétel (24-26 százalék) a vasúti pályahálózat működtetéséből származik.

2010-ben a társaság realizált 300 milliárdos adósságállománya jelenleg milyen szinten áll?

– A MÁV-csoport adósságállománya az év eleji 51 milliárd forintról várhatóan 40 milliárd forint körülire csökkenhet az év végére. Az adósságállomány csökkentése jelentős állami szerepvállalás mellett mehet végbe.

Ahhoz, hogy a vasúti személy- és áruszállítás versenyképes alternatíva legyen a közúti közlekedéssel szemben, szükség van a vasút digitalizációjára. Milyen lépések várhatók e tekintetben?

– Manapság számtalan szolgáltatásért már elektronikus úton fizetünk: utasaink például egyszerűen, gyorsan és sorban állás nélkül megválthatják belföldi vonatjegyüket a Vonatinfó mobiltelefonos alkalmazásunknak köszönhetően. A digitalizáció azonban mindenki számára fontos. A közösségi közlekedési szolgáltatók a korszerű megoldások révén jobban kihasználhatják kapacitásaikat, hatékonyabbá, megbízhatóbbá és takarékosabbá tehetik működésüket. A MÁV Zrt. is tagja a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület vasúti digitalizációs munkacsoportjának, amely javaslatokat fogalmaz meg például a vasúti kiberbiztonság­gal kapcsolatban, segíti az adatvezérelt vasúti szolgáltatások bevezetését, digitalizációs fel­mé­rések elkészítését.

A vasúttársaság az elmúlt években teljes körű, 2030-ig kitekintő, komplex fejlesztési programot is tartalmazó pályaműködtetési stratégiát dolgozott ki. Mik lennének a stratégia fő elemei?

– Magyarország több mint 7000 kilométeres személy- és áruforgalmi feladatokat ellátó vasúthálózata az egyik legsűrűbb Európában, azonban minőség tekintetében elmaradunk az uniós átlagtól. A MÁV Zrt. pályaműködtetési stratégiájának fóku­szában a hosszú távú, megbízható pályaműködtetés áll, amit a rendelkezé­sünkre álló források lehető leghatékonyabb felhasználásával kívánunk megvalósítani. Stratégiánk fő célkitűzése, hogy ügyfélorientált, fenntartható, biztonságos, a ha­zai közlekedési célokhoz és az európai hálózatokhoz is illeszkedő vasúti hálózat jöjjön létre. A 2030-ig terjedő időszak vasútfejlesztési projektjeinek meghatározása során alapvető szempont, hogy a már kormányzati jóváhagyással rendelkező mintegy 1700 milliárd forintnyi fejlesztés (IKOP, CEF, hitel) megvalósuljon. A 2021–2030 közötti időszak további fejlesztéseinek meghatározásánál figyelembe kell vennünk azt, hogy várhatóan csak a TEN-T, valamint a személyszállítási törvényben a főváros és a megyei jogú városok 100 kilométeres körzeteként meghatározott elővárosi vasútvonalak fejlesztéseire lehet majd vissza nem térítendő EU-s támogatást kapni. Számunkra prioritás Budapest és térsége vasúti infrastruktúrájának fejlesztése, a megyei jogú városok vasúti megközelítésének gyorsítása, a villamosítások, a vasúti digitalizáció továbbfejlesztése, a határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítása. 2019–2020-ban az a cél, hogy az előzetesen kalkulált több ezermilliárd forint forrásigényű fejlesztési csomag projektjeinek tervei elkészüljenek.

Milyen fázisban van a Budapest–Belg­rád vasútvonal?

– A Kínai–Magyar Vasúti Zrt. által elindított beszerzési eljárás úgynevezett első, részvételi szakaszára az idén januári határidő lejártáig a CRE Konzorcium, illetve a Stra­bag-CCCC 2018 Konzorcium nyújtott be részvételi jelentkezést. Mindkét nemzetközi konzorciumban magyar, európai és kínai gazdasági szereplők is vannak, sőt komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat is bevontak. A részvételi szakaszban árajánlatot még nem lehetett tenni. Miután lezajlott a jelentkezők jogi, pénzügyi és műszaki alkalmasságának vizsgálata, az ajánlatkérő Kínai–Magyar Vasúti Zrt. májusban a részvételi szakaszt lezárta. A két konzorcium megfelelt az előírásoknak, így a Kínai–Magyar Vasúti Zrt. ajánlattételre kérte fel őket. Ehhez szükség volt a 150-es vonal helyszíni bejárására, több száz tisztázandó kérdés megválaszolására. Az ajánlattételi szakaszban mindkét konzorcium szabályosan beadta az első ajánlatát. Ezek érvényességének ellenőrzése folyamatban van, és a legjobb ár-érték arány elérése érdekében tárgyalások kezdődtek. A cél az, hogy a decemberi eredményhirdetés után januárban szerződést lehessen kötni a nyertessel. A tervezési és engedélyezési munka így akár már jövőre elkezdődhet. A tervezési folyamat lezárulta után a kivitelezés három évet venne igénybe, és a tervek szerint 2023-ban fejeződne be.

Milyen infrastrukturális fejlesztések kezdődtek idén?

– A NIF Zrt. beruházásában a többi között jelenleg a 40a vonal Kelenföld és Pusztaszabolcs szakaszának teljes korszerűsítése zajlik. Ennek keretében megvalósul mindkét vágány teljes átépítése, felújítják például Százhalombatta állomást. A 80a Budapest–Hatvan vonalszakaszon idén tavasszal indult a pálya felújítása, jelenleg Rákos–Pécel között a jobb vágányon, Aszód és Tura között pedig a bal vágányon folyik a munka, Gödöllő és Tura állomásokon is tart az átépítés. A tervezett ütemben halad a 100-as vonalon a Püspökladány–Debrecen szakasz átépítése. Természetesen a vasúttársaság saját forrásból is végez kisebb léptékű infrastrukturális fejlesztéseket – ezekre példa a Kisköre vasúti-közúti híd felújítása, a Veszp­rém és Szombathely között a 20-as vonal egyes szakaszain a pálya helyreállítása –, melyek révén nő a biztonság, és a szűk keresztmetszeteket fel lehet számolni.

Veszprém és Szombathely között, a 20-as vonal két szakaszán szinte a teljes vasúti töltést el kellett bontani annak érdekében, hogy a helyreállítás után egy stabil alépítmény épüljön, és a hosszú évek óta érvényes sebességkorlátozás megszűnjön. (Forrás: Az FGSZ Zrt. légi felvétele)
A Déli pályaudvar kapcsán időről időre felmerül a bezárás lehetősége. Milyen jövőt szánnak a fejpályaudvarnak, illetve milyen fejlesztési terveik vannak a nagyobb budapesti pályaudvarok rekonstrukciójára?

– Európai uniós forrásból, közel 1-1 milli­árd forintból előkészítjük Budapest két leg­nagyobb fejpályaudvara, a Keleti és a Nyugati pályaudvar műemlék épületeinek fel­újítását. A Déli pályaudvart október elején két hétre ideiglenesen lezártuk, ez idő alatt olyan karbantartási munkákra került sor a vágányokon, a váltókon, a forgalmat irányító biztosítóberendezésen, a felsőveze­ték-hálózaton, az alagút rézsűjén, a támfala­kon, valamint a peronokon, amelyeket a vonatforgalom fenntartása mellett nem lehetett elvégezni.

Budapest-Déli pályaudvaron mintegy 150 szakember közreműködésével és 25 munkagéppel zajlott a munka. (Forrás: MÁV Zrt., Soós Botond)

Ez is mutatja, hogy rövid távon nincs napirenden a Déli pályaudvar bezárása, hosszú távon pedig a Miniszterelnökség Budapest és a Fővárosi Agglomeráció Fejlesztéséért Felelős Államtitkárságával és Budapest Főváros Önkormányzatával közösen kell a fejlesztés irányait meghatároznunk.

A meghibásodások, szakadások megelőzése érdekében a teljes felsővezeték-hálózaton elvégezték a szükséges karbantartást Budapest-Déli pályaudvaron. (Forrás: MÁV Zrt., Soós Botond)
2017-ben írta alá a MÁV-START az egyik legjelentősebb szerződését, a nagy kapacitású motorvonatok szállítására vonatkozó keretmegállapodást, amely összesen 40 motorvonat megrendelésére biztosít lehetőséget. Ebből mennyit rendeltek meg, és milyen ütemezés várható még? És mikor jelennek meg az első emeletes személyszállító vonatok? A főváros körzetében zajlik az országos vasúti utasforgalom 40 százaléka, az elővárosi vonatközlekedés teljesítőképességének határán mozog. Mikorra várható a kapacitásbővítés a Budapest környéki agglomerációkban?

– A KISS (Komfortabler Innovativer Spurt­starker S-Bahn-Zug – a szerk.) nagy kapacitású motorvonatból eddig összesen 11 darabot rendelt meg a MÁV-START. A kormány döntése ezenfelül újabb 8 darab finanszírozását tette lehetővé. A KISS motorvonatok előzetes típusengedély-kérelmét augusztus elején benyújtottuk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Az emeletes járművek leghamarabb a jövő év második felében állhatnak forgalomba a legnagyobb forgalmú váci és ceglédi vonalakon. Ennek köszönhetően ezeken a vonalakon jelentő­sen csökkenhet a zsúfoltság, és a régi szerelvények nagy részét is ki lehet váltani. Célunk, hogy a további 21 nagy kapacitású motorvonat beszerzése is mielőbb megtörténhessen.

Idén hány saját fejlesztésű, Szolnokon gyártott IC+ kocsival találkozhatnak az utasok a magyar vonalakon?

– A kormány 2016 februárjában fogadta el az Irinyi-tervet, amelyben prioritást él­vez a járműgyártás, külön hangsúlyt fektetve a hazai kötöttpályás járműgyártásban rejlő képességek kiaknázására. Az első kocsik típusvizsgálata és kiadása üzemi próbákra megtörtént.

A MÁV-START Zrt. a berlini közlekedési szakvásáron, az InnoTranson is bemutatta az immár sorozatgyártásban készülő IC+ multifunkcionális járművet. (Forrás: MÁV-START Zrt., Nyers Péter és Holchauzer Béla)

A többcélú kocsit bemutattuk a berlini InnoTrans 2018 vasúti szakmai kiállításon. Az év végére 10 darab kocsi kiadása várható, ezek egy része a MÁV-START Zrt. tervei szerint belföldi forgalomban közlekedik, további 10 darab kocsi befejezése pedig jövő év májusára tehető. A 2019-es menetrendváltástól a 160 kilométer/órás se­bességre kiépített pályák lehetőségeit kihasználva minden második órában közlekedhetnek majd az IC+ szolgáltatást nyújtó vonatok. A szerelvényekbe az első osztályú, a multi­funkcionális és új gyártású másodosztályú IC+ kocsik kerülnek.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka