2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés
2018. november 13.

Szerző:
Melles Kristóf rendszermérnök

A Siemens innovatív megoldásai az InnoTrans kiállításon

A Berlinben szeptemberben megrendezett InnoTrans nemzetközi vasútijármű- és közlekedéstechnikai kiállításon vállalatunk több új, a kötöttpályás közlekedés területén megvalósult sikeres innovációt mutatott be. A magyar Siemens Mobility Kft. hírnevét öregbíti a világ első önvezető villamosának kifejlesztése, a Shift2Rail „Connected Trams” projektjének elismerése, valamint a MÁV által bemutatott, a Siemens SF 400 forgóvázakkal felszerelt IC+ kocsik. A számos sikeres innováció, megvalósult és a berlini rendezvényen kiállított projekt közül mutatunk be néhányat.


A nagysebességű vonatok piacán a Siemens szerepe megkérdőjelezhetetlen, járművei a többi között Belgium, Hollandia, Kína, Németország, Spanyolország, Törökország és a Csatorna-alagút vágányain szállítanak utasokat ICE vagy Velaro néven. Ebben az iparágban a vasútvállalatok nemcsak egymással, hanem a légi közlekedéssel is folyamatos versenyben vannak, hogy az utasokat magukhoz vonzzák. A vevői igények kielégítése mellett a hatósági elvárások is nőttek: ütközésbiztosabb, a nemzetközi – tehát a honi hálózatától eltérő körülmények között is helytállni képes – forgalom elvárásait figyelembe vevő szerelvényekre van szükség. A Velaro Novo koncepció ötéves fejlesztőmunka eredménye, amelyet a gyártó Siemens az idei InnoTranson is bemutatott.
Az új szerelvények tervezésénél négy alapelvet tartottak szem előtt a konstruktőrök. Egyrészt okosnak kell lennie, hogy a szerelvényen tapasztalt eltéréseket, meghibásodásokat még a karbantartóüzembe érkezés előtt jelentse, de a szenzoraival tapasztalt pályaállapotokról is tájékoztathatja a pályavasutat. Másrészt az adatokat felhasználva előre jelezheti saját részegységeinek meghibásodását, csereérettségét. Harmadrészt a járművel kapcsolatos költségek leszorítása is fontos volt, ez az előzetes számok szerint egy elődjárművel összehasonlítva egyharmad is lehet. A negyedik szempont: az utazási élmény megtervezésekor ne kösse meg semmi a vasútvállalatok kezét. A szer­kezeti anyagok megváltoztatásával kisebb járműszekrény-szélesség mellett is a korábban megszokott szélességű folyosót és üléseket lehet beépíteni. A Velaro Novo végsebessége magasabb lesz, mint elődeié: 380 km/h.

A Velaro Novo új normákat állít fel a hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében, ugyanakkor magas színvonalú utazási élményt és kényelmet biztosít az utasok számára.

A nagysebességű vasutak mellett a városi közlekedés kap hangsúlyos szerepet a 21. században, ugyanis az emberiség mind nagyobb hányada él városokban. A városon belüli mobilitás fontos állomását érte el a Siemens az önvezető villamos bemutatásával. A tesztjármű kiválasztása is hangsúlyozza, hogy a cég a villamos ágazat fontos szereplője, hiszen a moduláris Combino prototípusát szereltük fel az autonóm működéshez szükséges berendezésekkel. Az érzékelést lidar, radar és kamerák, a feldolgozást pedig komplex algoritmusok szolgálják. A mesterséges intelligencia nemcsak a gyalogosok és a forgalom többi résztvevőjének mozgását, hanem a villamos közlekedését szabályozó holdfényjelzőket is figyeli és értelmezi.
A projekt nem előzmények nélküli: a bajorországi Ulm városába szállított Avenio villamosok az utasforgalomban közlekedve ütközésfigyelő asszisztenssel rendelkeznek. Potsdamban az ön­ve­zető villamos nem szállít utasokat, hanem „technology de­mons­­tra­tor”-ként a rendszerek kiforrottságát, a funkciókat teszteli, az esetleges kérdésekre irányítja rá a figyelmet. A projektben a potsdami városi közlekedést ellátó ViP a Siemens partnere. A projekt kiváló példa a Siemens Mobility élenjáró szerepére a közlekedés digitalizációja terén. A fejlesztésben a Siemens Mobility Kft. R&D területének munkatársai is részt vettek.

Az önvezető kísérleti jármű olyan összetett lidar-, radar- és kamerás érzékelőrendszerrel rendelkezik, amely „digitális szemként” rögzíti a villamost és annak környezetét.

A vasúti járműgyártás teherszállító szegmensében is jelen van a Siemens, amely a Smartron villamosmozdonyát állította ki Berlinben.
A Smartron a 2010-ben bemutatott Vectron család tagja, és a német belföldi fuvarpiacot célozza, ahol a piacvezető DB Cargo mellett sok kisebb magánvasút is üzemel, amelyeknek a beszerzési folyamatait egyszerűsítheti, ha nem nekik kell konfigurálniuk, engedélyeztetniük a különböző funkciókat. Éppen ezért egy áramrendszerrel, német vonatbefolyásolóval (mind a pontszerű PZB-vel, mind a folyamatos LZB-vel), 140 km/h végsebességre optimalizált hajtással készülnek. A standardizálás a gyártó életét is megkönnyíti, amit a mozdony áraiban is érvényre juttat majd.

A Smartron az adott szállítási funkcióhoz igazított, és a standardizálás által nyújtott előnyöket érvényesíti.

A Siemens Mobility a Shift2Rail tagjaként, a Bombardier és a CAF járműgyártó vállalatokkal közösen mutatta be a CONNECTA projekt keretein belül létrejött ún. „Connected Trams” demonstrátort, mely az információs és kommunikációs technológia újszerű alkalmazásának előmozdítója lehet a jövő kötöttpályás közlekedésében. A vezeték nélküli rendszerre alapuló technológia tesztelését élőben közvetítették az InnoTrans 2018 kiállításon. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a közlekedés digitalizációjának egy úttörő fejlesztésébe: A bemutató során két spanyolországi villamos koordinált mozgását figyelhették meg az érdeklődők oly módon, hogy a két jármű bármilyen fizikai kapcsolat nélkül, változatlanul 6 m-es maximális távolságban, egymással összehangoltan közlekedett, és a helyzetüket, sebességüket és egyéb adataikat valós időben követhették a Siemens Mobility által fejlesztett felhőalapú applikáció segítségével Berlinből. A fejlesztésen több magyar kollégánk is dolgozott. A „Connected Trams” technológiai megoldásaiban rejlő potenciált, magas szakmai hozzáadott értéket bizonyítja, hogy a projekt elnyerte az idei évben először átadott Kutatási és Innovációs Díjat.

A MÁV-Start standján szerepelt az IC+ kocsi, amelynek az első sorozatgyártott példányát tekinthették meg a látogatók a kiállításon. A jármű igen lényeges részei a 200 km/h-s sebességre képes SF 400 forgóvázak, amelyeket a Siemens szállít a szolnoki üzemnek.

Az emberi hiba csökkentését szolgálják a biztosítóberendezések is, amelyek evolúciója tovább folytatódik. A korábbi berendezéseknél az volt a döntő, hogy az emberi erőt vagy a villamos jelet mekkora távolságra lehetett eljuttatni. Az autó- és a repülőgépiparban alkalmazott buszrendszerek esetén ma már elkülönül az áramellátás és az információtovábbítás. Ezt az elvet alkalmazza a Siemens által fejlesztett Sinet rendszer is, amely gerinchálózatra fűzött helyi gyűrűkből áll. Egy gyűrű jellemzően több vonali elemből (sorompó vagy térközjelző) vagy egy-egy váltókörzetből áll. A gerinchálózat optikai kábelen is megvalósítható, sőt az alkalmazott protokollok az egyes szálak több szolgáltatás általi közös használatát is lehetővé teszik a vonatkozó szabványok betartásával. A gyűrűre felfűzött elemek áramellátását a közüzemi hálózat vagy a Sigrid rendszer biztosíthatja.
Az első Sinet rendszert a Siemens 2012-ben Svájcban helyezte üzembe, és ezeket az elveket alkalmazó berendezéssel nyert a norvégiai tenderen is 2018 márciusában. Az északi ország 2030-ig a közforgalmú vasúti infrastruktúrájának teljes biztosítóberendezését lecseréli. A projekt végére az egész hálózaton ETCS L2 vonat­befolyásolás és egy biztosítóberendezési logika fog működni.•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka