Megbolygatott ökoszisztémák
A klíma alapvetően meghatározza, hogy a Föld felszínén hol és milyen ökoszisztémák fordulnak elő, valamint az egyes ökoszisztémák állapotát is. Ebből következik, hogy a klímaváltozás várhatóan az ökoszisztémák változását, idővel lecserélődését vonhatja maga után. A klímaváltozással kapcsolatos kutatások egyik fontos területe az, hogy ez egy adott helyen mikor és milyen fokozatokban történik meg, továbbá az is, hogy mely ökoszisztémák a legérzékenyebbek.
Hat ország kutatói – köztük a magyar kutatócsoport, melynek vezetője Kröel-Dulay György – azt vizsgálják, hogy európai cserjések és cserjésekkel kevert gyepek hogyan reagálnak a kísérletesen szimulált klímaváltozásra. A hosszú távú kísérletek első meglepő eredménye az volt, hogy azok az ökoszisztémák, amelyek érzékenyek voltak a kezelésre, még egy korábbi bolygatást követően regenerálódnak. Ugyanakkor azok a területek, amelyek egyensúlyi állapotban voltak, köztük a Kiskunság nyársarjakkal kevert homoki gyepe, nem reagáltak a sokéves kezelésre sem.
Úgy tűnik, ha egy ökoszisztémát valami kibillenti az egyensúlyi állapotából, akkor akár félfokos átlaghőmérséklet-emelkedés, vagy a csapadék 20 százalékos csökkenése is jelentős hatással lehet rá. Tehát a klímaváltozás hatása nemcsak az lehet, hogy egy stabil rendszert kibillent az egyensúlyi helyzetéből, hanem hogy egy, már kibillent rendszer helyreállását akadályozza, vagy más irányba tereli.
A földi ökoszisztémák ma sokkal gyakoribb és sokfélébb bolygatásnak vannak kitéve, mint korábban, a gyakorlat szerint a legtöbb klímaváltozás-kísérletet viszont természetközeli, viszonylag stabil ökoszisztémában végzik, ami a klímaváltozás várható hatásainak alulbecsléséhez vezethet.
A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg nemrégiben. A közlemény első szerzője Kröel-Dulay György, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. A társszerzők között van Kovácsné Láng Edit és Garadnai János is.•
