Felhőben az Akadémia
A z MTA SZTAKI és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Adatközpont közös munkával egy olyan IT felhőt hoz létre, amely számítási kapacitásával és kiemelkedő biztonságával a kutatóknak nyújt majd megfelelő szolgáltatást. A cél, hogy könnyebben és gyorsabban biztosítsa azokat a számítási és tárolási kapacitásokat, amelyek kutatási projektek sikeres megvalósításához szükségesek. A fejlesztést bemutató rendezvényt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd Pető Gábor, az MTA Cloud projekt vezetője (MTA Wigner FK Adatközpont) ismertette a programot. Az MTA Cloud projektcsapat munkatársai a felhőszolgáltatásokban rejlő hatalmas lehetőségeket mutatták be a természettudományos kutatók mellett az orvosi, a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi területről érkezett érdeklődőknek. Nemcsak az akadémiai, hanem az egyetemi szférából is szép számmal voltak jelen kutatók.
Az MTA Cloud indulását komoly, többkörös igényfelmérés előzte meg, hogy a felhő már a kezdetekkor is felhasználóbarát szolgáltatásként indulhasson el. A technológia lényege, hogy az adott kutatási program igényeinek megfelelő méretű, dinamikusan változtatható infrastruktúra-hátteret igényelhetnek a „felhőből” a kutatók. Ennek legfőbb előnye, hogy a kutatás hardverigényének megtervezése után nem kell lebonyolítani a beszerzési eljárást, biztosítani az informatikai háttértámogatást, továbbá a kapacitások dinamikusan igazodnak a projekt méretének változásához. Az MTA Cloud portálján történő hitelesítés után – ez a jelenlegi tervek szerint az akadémiai kutatóhálózat tagjai számára lesz elérhető – az igénylés körülbelül fél óra alatt elintézhető, és a virtuális hardverpark szinte azonnal üzemképesen hozzáférhetővé válik (idő- és költséghatékonyság).
Az MTA Cloud kísérleti verziója előreláthatólag 2015 negyedik negyedévében indul, míg a teljes körű, IaaS (infrastruktúra-felhő) szolgáltatásokat nyújtó változat a tervek szerint 2016 első negyedévében lesz elérhető.•
