Vasútfejlesztés ökológiai szemmel
A környezetvédelemnek nagyon sok aspektusa ismert: környezetbarát anyagok használata, klímavédelem, környezetszennyezés mérséklése, megszüntetése stb. Röviden mondhatjuk azt is, hogy ökológiai szempontú életvitel és társadalom létrehozása a cél. Talán a jövőnk múlik rajta. Bátran kijelenthetjük, hogy sokat tettünk már ennek érdekében, de vannak még tennivalók.
Köztudott, a három legfontosabb közlekedési mód, a közúti, a légi és a vasúti ökológiai alapon való összehasonlítása a vasút javára dönt (1. ábra). A vasúti közlekedés gyorsulása, technikai fejlődése egyértelműen a kötöttpályás közlekedés népszerűsödését vonja maga után. Mindezeket figyelembe véve a vasútfejlesztés elengedhetetlenül szükséges, ami már meg is kezdődött a vasútfejlesztési koncepció kidolgozásával, összhangban az uniós fejlesztési törekvésekkel.
Az elmúlt évtizedek korszerűsítési és karbantartási munkálatai során elsősorban a gazdasági szempontok döntöttek. Az ökológia előtérbe kerülése sajnos még nem kapott kellő figyelmet a hazai gazdasági életben, így a vasútfejlesztés területén sem, például az új anyagok megválasztásánál, beépítésénél. Számos európai országban komoly lépéseket tettek az ökológia térnyerése érdekében a gazdasági életben. Franciaországban például egy 2010-es rendeletben – amelyet 2009-ben Nicolas Sarkozy francia elnök az Európai Bizottság elé terjesztett notifikálásra – meghatározták az épületekbe minimálisan beépítendő faanyag mennyiségét. Ennek alapján egy 100 négyzetméteres családi ház építésekor legalább 3,5 köbméter faanyagot kell beépíteni. Figyelemre méltó! Németországban is elindultak már hasonló folyamatok, illetve kezdeményezések. Az egyik éppen a vasútfejlesztés területén. Vitathatatlan például a betonaljak elsőbbsége a nagysebességű vasúti pályákban. Az alacsony sebességű pályák esetében azonban karbantartások, javítások és a váltófákon kívül az új pályáknál is igyekeznek a faaljakat előnyben részesíteni. Különösen nagy a jelentősége ennek a zajterhelés csökkentése szempontjából.
A gazdasági élet különböző területein, így a vasútnál is, a faanyag-felhasználás növekvő szerepét egyebek között a termék-előállítás energiaszükséglete és az ökológiai tényezők indokolják. Összehasonlítva a különböző anyagok, a beton, a vas és a faanyag tulajdonságait, a faanyag kedvező megítélését, jó műszaki tulajdonságai mellett az ökológiai jellemzői is magyarázzák (2. ábra). A vasúti aljaknál való felhasználását kissé kedvezőtlenül befolyásolja a faaljak tartósságát növelő kreozottal való telítés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a telítőszer már nem azonos az évekkel ezelőtt használt olajokkal. Lényegesen kedvezőbbek a tulajdonságai, így a benzoe-pirén-tartalom alacsony szintje kevesebb mint 10 ppm, ami WEI C GX Plus olajoknál már csak 5-6 ppm ténylegesen, és a kipárolgás (VOC) 2 százalék alatti. A legújabb kutatások is alátámasztják a faaljak előtérbe kerülését az alacsony sebességű vasúti pályák esetében. 2009-ben végzett svájci vizsgálatok alapján a különböző fafajokból (bükk és tölgy) gyártott telített faaljak környezetre gyakorolt terhelése a teljes életciklusra vonatkoztatva szinte minden szempontból alacsonyabb, kedvezőbb, mint más anyagokból gyártott (vas és beton) vasúti aljaknál (3. ábra).
Összességében a nemzetközi kutatások eredményei, valamint a különböző anyagok ökológiai szempontból történő megítélése alapján a faaljak felhasználását célszerű előnyben részesíteni a vasúti felépítmények karbantartásánál, a korszerűsítésnél, illetve a vasútfejlesztésnél ott, ahol a technikai feltételek nem indokolják a betonaljak használatát.•