2019. március: jegyzet, ökológia, portré, anyagtudomány, mikroszkópia, egyetem, nanotechnológia, kémia, biokémia, tudomány, neutronkutatás, biotechnológia, genomika, orvostudomány, közlekedés, energiagazdálkodás, elektronika, gépipar, okostechnológia, fenntarthatóság, innováció, egészségipar, élelmiszer, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia, ipar 4.0, ipari automatizálás, it

Új távlatok az anyag­vizsgálati kutatásokban

Alig féléves működés után máris nagy érdeklődés mutatkozik a Pannon Egyetem új elektronmikroszkópos laboratóriuma iránt. A GINOP-2.3.3-15-2016-00009 pályázat keretében megvalósuló beruházás révén az intézmény olyan csúcsminőségű műszerrel gazdagodott, amiből csak ez az egy van a Dunántúlon. Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege 923,72 millió forint volt, és a beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, a Széchenyi 2020 program keretében. Pósfai Mihály geológust, az új Nanolab vezetőjét az egyedülálló felszereltségű elektronmikroszkópos laboratórium létrehozásáról és céljáról kérdeztük.


Mit jelent az egyetemnek az új elektron­mikroszkópos laboratórium?

− A projekt megvalósításának tervezett befejezési dátuma 2019. május 31., de a labor megnyitóünnepségét, azaz a hivatalos projektzárót már 2018. október 2-án megtartottuk.

A transzmissziós elektronmikroszkóp számára épült speciális Nanolab épület

A laboravatást követő szakmai programon neves külföldi előadók is részt vettek Németországból, az Egyesült Államokból és Szlovéniából. Az egyetemen – szeretném hangsú­lyozni – korábban is jelen volt a szaktudás, de nem voltak ilyen korszerű műszereink. A GINOP-pályázat segítségével beszereztünk két nagyon modern eszközt, egy transzmissziós és egy pásztázó elektronmikroszkópot, valamint a vizsgálati minták előkészítéséhez szükséges két másik műszert is. A projekt keretében építettünk egy új labort, hogy biztosítani tudjuk a transzmissziós elektronmikroszkóp tökéletes működését, és nagyon biz­­tatónak találjuk az első fél év tapasztalatait, ugyanis a mikrosz­kóp a gyárilag garantáltnál − 1,67 angström – jobb, 1,4 ang­ström körüli felbontásra is képes, valószínűleg a teljesen zajmentes környezetnek köszönhetően.

A Talos F200X transzmissziós elektronmikroszkóp
Milyen minőségi változást eredményez az új kutatási infrastruktúra, mire használhatók ezek a műszerek?

− Az egyetem számára azért fontos az új infrastruktúra, mert az intézmény több karán is folynak olyan kutatások, amelyekhez az anyagvizsgálatokat na­no­méteres mérettartományban kell elvégezni. A Mérnöki Karon sok kémiai és anyagtudományi kutatás zajlik. A Mű­szaki Informatikai Karon, illetve az ahhoz kapcsolódó Bio-nano­tech­no­ló­giai és Műszaki Kémiai Kutatóinté­zetben szintén anyagtudománnyal és biológiával foglalkoznak. Ezekhez a kutatásokhoz korábban az egyetemen kívül, más intézetekben kellett elvégezni az elektronmikroszkópos vizsgálatokat. Most viszont itt van helyben az új, világszínvonalú infrastruktúra, amellyel bármilyen szilárd anyag összetételét, szerkezetét, egyes fizikai jellemzőit, mint morfológia vagy szemcseméret, egészen az atomi szintig tudjuk vizsgálni.

Turmalin ásvány nagy felbontású pásztázó transzmissziós (STEM) felvétele, a kristály szerkezeti modelljével
Olyan laboratóriumot képzeltek el a pályázatukban, amely: „a változatos elekt­ronmikroszkópos technikák csaknem teljes spektrumában világszínvonalú szol­gáltatást nyújt, új perspektívákat nyitva az anyagvizsgálatban a régió más felsőokta­tási intézményei, kutatóintézetei és ipari vállalatai számára is”. Mi valósult meg ebből eddig?

− Az egész Dunántúlon nincs még egy ilyen műszer. Ezért az egyetemek és kutatóintézetek mellett az ipari vállalatok részéről is tapasztalható érdeklődés. Korábban is számos cég felkérésére végeztünk méréseket pásztázó elektronmikroszkóppal. A transzmissziós elektronmikroszkóp iránt szintén nagy az érdeklődés, jelenleg az ipari felhasználói bázis kiépítésén dolgozunk. Ezeknek a műszereknek nagyon magasak a fenntartási költségei, ezért az együttműködés és kapcsolatteremtés mellett fontos számunkra az ehhez szükséges bevételek előteremtése. Az elmúlt fél évben nagyon jó volt a kapcsolatunk az MTA kutatóintézeteivel, rendszeresen használják a mikroszkópot a kollégák, akikkel közös kutatási programokban veszünk részt. Szerencsére az eddigi tapasztalatokból úgy tűnik, hogy a Nano­lab teljes kihasználtsággal fog működni. Az elmúlt hat hónap alatt minden úgy történt, ahogy azt a pályázatunkban leírtuk; a labort a kollégák lelkesen használják, a műszerek jól működnek, nincs leállás.

Röntgensugaras mikroelemzés alapján készített elemeloszlási térkép egy csöves morfológiájú anyagásvány (halloysit) felületét borító TiO2 nanorészecskéről
Az új laboratóriumtól azt is várják, hogy hozzájárul például nemzetközi pályá­zatokon való induláshoz, jelentős tudományos eredmények eléréséhez?

− A nemzetközi tudományos vérkeringésben eddig is benne volt az egyetem, az igazi változás az, hogy ma már házon belül tudjuk elvégezni az elektronmikroszkópos vizsgálatokat, ami óriási előnyt jelent. Ezáltal jelentősen megnőtt a nemzetközi pályázati potenciálunk. Az új infrastruktúrának van azonban egyéb jótékony hatása is: korábban elég nehéz volt például a transzmissziós elektronmikroszkóp használatához szükséges technikákat az egyetem hallgatóinak megtanítani, hiszen nem volt kéznél a műszer. Viszont az elmúlt fél évben már harminc főt, köztük diákokat és doktoranduszokat képeztek ki a kollégáim, s ez olyan szaktudást jelent, ami a későbbi szakmai pályafutásuk során is hasznos lesz számukra. Jelenleg sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni, hiszen a saját kutatásukban nem kell többé mást megkérniük a mérések elvégzésére, vagy legalábbis az eredmények értékelését el tudják végezni. Ami a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi alakulását illeti, benyújtottunk két olyan pályázatot, amit azért tehettünk meg, mert ilyen korszerű műszereink vannak az egyetemen, továbbá egy egész Európát átfogó elektron­mikroszkópos hálózat induló új programjának ér­tékelő­bizottságába is emiatt választottak be. És hozzánk is érkeznek külföldi kutatók, januárban például itt töltött két hetet a potsdami Max Planck Intézetből egy fiatal kolléga – akivel közös kutatási projektben veszünk részt –, hogy elsajátítson egy bizonyos elektronmikroszkópos technikát. Azóta már többen is jelezték érdeklődésüket. Az új elektronmikroszkópos laboratórium olyan, mint egy mágnes. Vonzó egyrészt a külföldi kutatók, másrészt az egyetemen tanuló fiatalok számára, mivel helyben elsajátíthatnak modern méréstechnikákat, mi pedig könnyebben itt tudjuk tartani őket a tanulmányaik befejezése után. Így működhet az aktív információ- és tudáscsere.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka