2019. március 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Tető alatt a martonvásári neutronlabor

A Martonvásárra tervezett neutronlaborról 2017 decemberében írtunk először. Azóta sok minden történt. A tavaly nyári alapkőletétel óta decemberre elkészült az épület, idén februárban pedig kiírták az intézmény meghatározó eszközeinek beszerzésére vonatkozó nemzetközi tendert. A további feladatokról Pétermann Csaba, a konzorciumot vezető Mirrotron Kft. cégvezetője beszélt magazinunknak.


A Fejér megyei településen épülő laboratórium Mezei Ferenc akadémikus, Széche­nyi-díjas részecskefizikus szak­mai irányításával zajlik. Martonvásárra az ő szabadalmai alapján megtervezett, optimalizált kompakt neutronforrás-prototípus kerül. Ha elkészül az összesen 1,5 milliárd forintos beruházás, Magyarországon fog működni a világon a legmodernebb, Európában pedig az első olyan anyagszerkezeti neutronlabor, amely alacsony építési és üzemeltetési költségei, kis helyigénye és kórházakban alkalmazott nukleáris eszközöknél szokásos biztonsági követelményeket meg nem haladó üzemi környezete ipari, a többi között autóipari alkalmazásaiban világszerte új fejezetet nyithat. A mai neutronforrások napi átlagos üzemeltetési önköltségi ára jóval meghaladja akár a hatmillió forintot, a martonvásári ennek a tizede lesz. Azért ilyen olcsó, mert itt nincs szükség a neutronokat szolgáltató kutatóreaktorra. Egy reaktor üzemeltetése, a biztonsági előírások betartása komoly költséggel jár, ez itt nem jelent kiadást. „Bár már létezik kis energiájú gyorsítóra épített neutronforrás Japánban, Izraelben és az Egyesült Államokban, a magyar fejlesztők által javasolt beruházással hatékonyabb, és Európában az első ilyen berendezés jön létre. Ha elkészül, elsők lehetünk egy csúcstech­nológia létrehozásában” – jósol Péter­mann Csaba, a Mirrotron Kft. cégvezetője.

A tavaly júniusi alapkőletétel óta felgyorsultak az események. Az eltelt hónapok alatt elkészült a közel 900 négyzetméteres épület, ami önmagában nem számít különlegességnek, hiszen a mai építőipar ennél nagyobb létesítményeket is felhúz ennyi idő alatt. Az igazi különlegesség az a berendezés, amely belátható időn belül a csarnok belsejébe kerül. A csúcstechnológiát jelentő eszköz több részből áll. A rendszer „motorja” az ionforrás és a proton­nyaláb-gyorsító. Ez a kettő nemzetközi közbeszerzési pályázat keretében kerül Martonvásárra. A pályázat kiírása megtörtént, ami nem volt egyszerű folyamat, hiszen számtalan egyeztetés, szakmai megbeszélés előzte meg. Március végén már talán tudni lehet, hogy ki az, aki potenciális partnerük lehet a két eszköz beszállításában. Az is elképzelhető, hogy nem egy, hanem két beszállítóval szerződnek – a dokumentumok aláírására idén nyáron sor kerülhet.

Ezzel párhuzamosan megindul a neutronlabor további elemeinek az elő­készítése. A legfőbb feladat a target és a moderátor (a neutronokat biztosító és azokat a megfelelő sebességre lelassító berendezés) fejlesztése, amihez addig nem láthatnak hozzá, amíg az ionforrás és a protonnyaláb-gyorsító minden műszaki paramétere nem tisztázódik. Ezután indul a fejlesztőmunka, a berendezéseket a közbeszerzési eljárások útján beszerzett eszközök megérkezéséig létre kell hozni. Ha minden a tervek szerint alakul, az eszközök 2020 végére Martonvásáron lesznek. Néhány hónap, legfeljebb egy év kell az eszközök összehangolására, integrációjára. Optimális esetben 2021-ben sor kerülhet az első mérésekre. De kik mérjenek?
„A kutatók közösségén túl a legnagyobb potenciális felhasználók az autóipari beszállítók lehetnek”
– tájé­koztatott Pétermann Csaba, aki az elmúlt hónapokban az érintett beszállítók szakembereinek az új szolgáltatás számukra lehetséges előnyeit ismertette. Nem könnyű velük szót érteni, mert olyan eszköz – a martonvásári – lehetőségeit ecseteli, ami még nem készült el. Mindig felteszik a kérdést, hogy milyen előnyük származik ebből? Erre kell meggyőző választ adni. A lehetőségek száma szinte végtelen, hiszen mód nyílik majd akár kö­zegáramlás-, kopás-, öregedés- és lerakódásvizsgálatra, ötvözetek szerkezetanalízisére, belső fe­szültségek, elemösszetétel kimutatására vagy kompozit anyagok optimalizálására. A martonvásári fejlesztés másik nagy felhasználási iránya az egészségügy lehet. Kormányzati támogatással szeretnék megismertetni ezt a lehetőséget az egészségügyi szereplőkkel. Nem akarnak pénzt elvonni a gyógyítástól, hanem plusz lehető­séget adnának például a rákgyógyításnak – Japánban egy meghatározott agydaganattípust néhány éve ilyen neutronforrással kezelnek.

A neutronvizsgálatban rejlő lehetőségek mellett arra biztatta a cégek képviselőit, hogy a fejlesztés és a gyártás során felmerülő kérdéseket is osszák meg velük, mert elképzelhető, hogy a neutronos vizsgálati módszerekkel választ tudnak azokra adni. Ebben az MTA csillebérci neutronkutató központ szakemberei segíthetnek. A kapcsolatépítés logikus folytatásaként a martonvásári neutronlabor is bekapcsolódhat a fejlesztőmunkába – az utóbbi bázis sokkal olcsóbban és gyorsabban mér majd, mint a csillebérci kutatóhely.
A tervek ennél is merészebbek. Ha valamelyik partner kéri, akár annak igényeire specializált neutronforrás telepítését is vállalja a Mirrotron. Egy erre felkészült ipari parkban létrehoznának egy olyan mérőcsarnokot, ahol a kompakt neutronforrás mellett mikroszkópokat, CT-t, bármit, amit az ipari partner igényel, beépítenek. Ennek előnye, hogy a cégeknek nem kell hat-nyolc különböző helyre elmenniük a munkájukhoz szükséges mérések elvégzésére, hanem egy helyen mindent elintézhetnek. Pé­termann Csaba szerint szó sincs arról, hogy maguknak teremtenek konkurenciát. Az egyiket a mindennapi rutin­mérésekre hangolnák, míg a marton­vá­sárit a nagyobb volumenű, kevésbé ru­tin­jellegű vizsgálatokra optimalizálnák. Az eszközök nem versenytársak lennének, hanem kiegészítenék egymást.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka