Több nőt a tudományos életbe!

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nők a Tudományban Egyesület által közösen szervezett kerekasztal-beszélgetés központi témája a kutatói életpálya fejlesztési lehetőségei és az utánpótlás biztosításának lehetőségei volt. A meghívott vendégek elsősorban arra koncentráltak, miképp ösztönözhetők a fiatalok, kiemelten a hölgyek a kutatói karrier választására.


Az elmúlt években nemcsak a tu­dásáramlás gyorsult fel, de ennek következtében egyre élesebbé vált a tehetségekért folyó verseny is – emelte ki nyitó felszólalásában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, a program házigazdája. Éppen ezért, folytatta, az Európai Unió célja, hogy 2020-ra a jelenlegi kutatói létszám uniós szinten további egymillióval nőjön, és ezt egyebek között a női tudósok foglalkoztatását segítő programokkal kívánják elérni. Kitért arra is, hogy nálunk ezt az arányt 37 ezerről 52 ezerre szeretnék emelni. A politikus elismerte: hazánknak komoly a lemaradása ezen a területen, és mindezt alátámasztva elmondta, hogy míg a felsőoktatásban tanulók 54 százaléka nő, addig a PhD-fokozatot elérőké már csak 45 százalék. Nem jobb a helyzet oktatói szinten sem: a docensek mintegy harmada, az egyetemi tanároknál azonban már mindössze ötöde tartozik a gyengébbik nemhez, az akadémikusoknál pedig az elmúlt évek változásai ellenére is mindössze 4,4 százalék az arányuk.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői

Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) megbízott elnöke, a kerekasztal-beszélgetés moderátora elsőként arra volt kíváncsi, hogy miért is van szükség több nőre a kutatás-fejlesztés és innováció területén.
A résztvevők elsősorban gazdasági érveket soroltak a felvetésre. Csépe Valéria professzor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese szerint a felsőfokú végzettséget szerző, azonban pályaelhagyó nők komoly veszteséget okoznak az államnak, hiszen a tanulmányaikba fektetett adóforintok így nem térülnek meg. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem rektori tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több mindent fejlesztünk a nők számára, ezért részvételük a folyamatban elengedhetetlen.
A NIH megbízott elnöke kitért arra is, hogy egy-egy ötlet alapvetően kevés a változáshoz, példaként a villamosmérnöki kart hozta fel, ahol évtizedek óta tart a „férfiuralom”. Korányi László azt is megkérdezte, vajon hol kell elkezdeni a változást, ha ilyen téren is áttörést szeretnénk elérni?

Oktatás, oktatás, oktatás – foglalható össze a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek véleménye. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke szerint rendkívül fontos megmutatni a fiataloknak, mi folyik a kutatói munkahelyeken, hogy személyes benyomások alapján döntsenek felsőfokú tanulmányaik irányáról. Mint fogalmazott, az egyesület éppen ezért szervezi április 24-én a Lányok napját, melynek célja a középiskolás lányok motivációja a tudományos életpálya és a kutatói, mérnöki karrier felé. „Versenyképes tudást szerezhetnek, és olyan pályát választhatnak, ahol biztosítva van a karrierjük” – érvelt a pályaválasztás mellett az egyesület elnöke. Kondorosi Éva, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet igazgatója ugyanakkor leszögezte: Magyarországon még gyerekcipőben jár a karrierépítés, az oktatás felhígult, ezért elsősorban célzott szakképzésre lenne szükség. Azt is elmondta, visszatartja a lányokat, hogy a társadalom sokszor leszólja az otthon maradó férfit és a karrierjét építő nőt egyaránt, mivel nincs hagyománya ennek a modellnek.

Arra a felvetésre, vajon milyen segítségre lenne szükségük a nőknek az előrelépéshez, Szepessy Edit kutatóorvos, a Belgiumi Magyar Tudósklub alapító tagja a részmunkaidő és a távmunka lehetőségét, valamint a rugalmas munkaidő-beosztást nevezte meg. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért szerveződés alelnöke szerint olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, amelyek mellett a gyermekvállalásról sem kell lemondaniuk. Példaként említette a munkahelyhez közeli óvodák, bölcsődék igénybevételét és a gyes megosztását anya és apa között.

A kerekasztal-beszélgetésen aláírták a Nők a Tudományban Egyesület és a Nemzeti Innovációs Hivatal együttműködési megállapodását is, amelyben rögzítették, hogy a 2014–2020 közötti időszakban együttműködnek olyan társadalmi innovációs folyamatok elindításában és előmozdításában, amelyek segítik a nők esélyegyenlőségének meg­valósulását a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka