Kép: Depositphotos/serezniy

„Ma már minden a mesterséges intelligenciáról szól, és a jövőben ez még inkább így lesz, holott néhány éve még alig tudtunk róla valamit” – érvelt a 47 ország mintegy 50 ezer irodai munkavállalója megkérdezésével készült kutatás szükségessége mellett Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója. És valóban, az MI elfogadottsága napjainkra a globális gazdaság minden szektorában érzékelhető: a pénzügytől, az oktatáson, a közlekedésen, a gyártáson, a mezőgazdaságon, az egészségügyön át egészen a médiáig. A KPMG-nek a Melbourne-i Egyetemmel közösen megvalósult, KPMG Trust, Attitudes and Use of Artificial Intelligence 2025 (Bizalom, attitűdök és AI-használat) című felmérése elsősorban azzal a céllal készült, hogy átfogó képet adjon az emberek MI-vel kapcsolatos használati szokásairól és attitűdjeiről, arról, hogyan látják a hatását, valamint milyen elvárásaik vannak a mesterséges intelligencia jövőbeli irányítását és szabályozását illetően.

Fókuszban a képzés

A KPMG vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a ChatGPT megjelenése óta egyre rendszeresebben használjuk a rendelkezésünkre álló MI-eszközöket, ráadásul ez a technológia egyre több munkafolyamatba ágyazó­dik be. „Gyakorlatilag már nem is igazán létezik digitá­lis termék az MI támogatása nélkül, azaz szinte mindenki élvezi a mesterséges intelligencia előnyeit, csak nem feltétlenül tud róla” – fogalmazott, példaként a Net­flix keresőmotorját említve. Magyarázatképpen hozzátette: a médiaszolgáltató korábbi filmnézési szokása­ink alapján ajánl nekünk érdekesnek tűnő tartalmakat. Rózsai – visszatérve a munka világához – elmondta, hogy a felhasználók nem egyszerű chatbotként, hanem már szinte támogató kollégaként tekintenek a legújabb al­kalmazásokra. Ugyanakkor a használat megítélése meg­lehetősen vitatott: a megkérdezettek jelentős többsége csak akkor lát óriási lehetőséget benne, amikor ő használja, ha pedig mások, akkor már kockázatként értékeli. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett egy 2022-es felmérésre, mellyel összehasonlítva egyértelműen megállapítható, hogy nemcsak az MI-eszközök használata, de a használatával kapcsolatos félelmek is erősödtek az emberekben. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy nemcsak etikai, hanem elsősorban adatkezelési, adatbirtoklási és az adatok minőségéhez fűződő aggályok foglalkoztatják a használókat. Ráadásul ezt a helyzetet tovább nehezítik a szabályozásban mutatkozó hiányosságok is, amelyek számos kiberbiztonsági kérdést vetnek fel. A KPMG felmérése szerint erős társadalmi igény mutatkozik az MI szabályozására: a válaszadók 70 százaléka szerint szükség van erre, mert a jelenlegi törvények nem elegendőek. A többség azzal is egyetért, hogy lépéseket kell tenni a lakossági tájékoztatás és tudatosság növelése érdekében is.

Gyakorlatilag már nem is igazán létezik digitális termék az MI támogatása nélkül.

Mindezek ellenére a felmérésből az olvasható ki, hogy a vállalati vezetők elsősorban a termelékenység növelé­sét, a hatékonyság javítását és a munkaerő felkészültségének fokozását, továbbá a szervezeti struktúra dinamizálását várják a mesterséges intelligenciától. A KPMG vezérigazgatója szerint az elvárások ismeretében az MI-vel kapcsolatos terveket stratégiai szintre kell emelni, és össze kell hangolni a humánerőforrási szintekkel. „A technológiai fejlődés eredményeként 2030-ra várhatóan körülbelül egymilliárd embert kellene átképezni világszerte” – figyelmeztetett Rózsai Rezső, éppen ezért a jövőben már nem a képzett, hanem a képezhető munkaerő lesz fon­tos a munkáltatóknak. Azt is hozzátette, hogy nem fo­gunk sikereket elérni, ha nem tudjuk a munkavállaló­kat felkészíteni az új helyzetre. A kutatásból kiderül az is, hogy humán oldalon egyelőre nagyon le vagyunk maradva a technikai képességek terén.

A felhasználók nem egyszerű chatbotként, hanem már szinte támogató kollégaként tekintenek a legújabb alkalmazásokra. Ugyanakkor a jelentős többség csak akkor lát óriási lehetőséget benne, amikor ő használja, ha pedig mások, akkor már kockázatként értékeli. (Kép: Depositphotos/BiancoBlue)

Az MI nem helyettesíti az emberi munkát, hanem fel­szabadítja az alkotó energiákat, hogy a lényegre koncentrálhassunk. „A technológiai fejlődés pedig nem elveszi, hanem visszaadja az időt az ismétlődő feladatok elvégzése helyett a kreativitásra” – mindezt már Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője mondta, aki arra is emlékeztetett, hogy a Covid megjelenésével kezdődött az irodai munka világának átalakulása. Személyes interakció hiányában ugyanis radikálisan megnőtt az online meetingek száma, és jóval kevesebb idő maradt a kreatív munkára. Rakó a kutatás eredményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy a felhasználók körében elsősorban az ingyenes MI-megoldások, mint a ChatGPT a népszerűek, ezt követik a hangalapú asszisztensek (a Google vagy az Apple asszisztense, a Siri), majd a kép-, videó- és hanggenerátor-eszközök következnek. Ez a trend Magyarországon is jellemző, némileg erősebb az eltoló­dás az általános megoldások felé. A KPMG vezetője kitért arra is, hogy a hazai szervezetek csupán harmadának van belső szervezeti irányelve az MI használatára vonatko­zóan, de véleménye szerint ez az arány a közeljövőben nőni fog. 

A technológiai fejlődés pedig nem elveszi, hanem visszaadja az időt az ismétlődő feladatok elvégzése helyett a kreativitásra.

Rakó Ágnes rámutatott a kutatás egyik ellentmondására is: a várakozások dacára ugyanis a válaszadók harmada szerint gyorsította a munkafolyamatokat az MI-eszközök használata, a megkérdezettek szintén harmada szerint nem változtatott semmit, és ugyancsak mintegy 30 százalék szerint negatívan befolyásolta a munkáját a technológia bevezetése. Ezzel kapcsolatban Rakó Ágnes úgy fogalmazott, hogy a komplex kihívásokra komplex megoldásokra van szükség. Az MI-alapú megoldások valóban új lehetőségeket teremtenek, amelyek innovációt eredményezhetnek. „A fejlődés azonban nem mindig egyenes vonalú – ismerte el –, a vállalatok számára a gyors alkalmazkodás ezért komoly kihívást jelenthet.”

A jövőben már nem a képzett, hanem a képezhető munkaerő lesz fontos a munkáltatóknak. A nemzetközi felmérésből az is kiderült, hogy humán oldalon egyelőre nagyon le vagyunk maradva a technikai képességek terén. (Kép: Depositphotos/ Goodluz)

Ellenőrizni ki fog?

Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője elmondta, hogy milyen hatalmas kapacitási és energiaigény szükséges az MI-megoldások támogatásához. Példaként a Google-t említette, ahol tavaly jelentették be, hogy hét atomerőművet építenek, ráadásul a meetup után nem sokkal érkezett a hír, mely szerint a techóriás egy energetikai vállalattal közösen újabb három atomerőmű létesítését tervezi. A cél, hogy minden helyszínen legalább 600 megawatt kapacitással bővítsék a jelenleg elérhető kapacitásokat, ezzel biztosítva a Google szervereinek folyamatos és megbízható ellátását. A két cég a beruházások értékét és a helyszíneket nem hozta nyilvánosságra, de alaphangon is több milliárd dolláros összegről lehet szó. A Google lépése nem egyedüli, a Microsoft, a Meta és az Amazon is hasonló erőműépítésekbe kezdett az elmúlt években, saját adatközpontjaik és MI-megoldásaik energiaigénye miatt. Egy korábbi kutatás egyértelműen rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia modellek rendkívül energiaigényesek, 2024-ben annyi energiát fogyaszthattak, mint egész Írország egyetlen év alatt.

A felmérésben részt vevők több mint harmada megosztott titkos céges adatokat MI-alapú eszközökkel, vagy jogvédett anyagokat használt fel a forrás megjelölése nélkül. A válaszadók fele nem is ellenőrizte a mesterséges intelligencia által adott információkat. (Kép: Depositphotos/yasmith14.gmail.com)

Kórász Tamás kitért az MI rendkívül gyors tanulási képességeire is. Mint fogalmazott, mára jószerével kezdenek elfogyni azok a nyilvánosan elérhető adatok, amelyekből tanulni tudna a technológia, ezért a vállalati adatvagyon felértékelődött. „A vállalatok felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, azonban az ezzel kapcsolatos szabályozások kialakításához és az adatvagyon rendbetételéhez is időre van szükség” – jegyezte meg. A felmérés keretében azt is vizsgálták, hogy a felhasználók mennyire tartják be a szabályokat az MI-alkalmazások használatakor. Az eredmény finoman szólva is nyugtalanító. A felmérésben részt vevők több mint harmada ismerte el, hogy megosztott titkos céges adatokat MI-alapú eszközökkel, vagy jogvédett anyagokat használtak fel a forrás megjelölése nélkül. A KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője hozzátette: a válaszadók mintegy fele nem is ellenőrizte a mesterséges intelligencia által adott információkat, és azt sem osztotta meg kollégáival, hogy igénybe vett ilyen szolgáltatásokat. „Komoly szabályozásra és edukációra van szükség” – szögezte le az eredményekkel kapcsolatban Kórász Tamás, aki szerint ilyen támogatással ugyan gyorsabban tudnak dolgozni a munkavállalók, de ez a hitelesség rovására mehet.

Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója úgy véli, hogy az MI-vel kapcsolatos szabályozás létrehozása, az edukálás nemcsak állami feladat lesz, hanem közös felelős­­ség. Véleménye szerint egyre szűkül a klasszikus okta­tási rendszerben megszerzett tudás felhasználási szintje, és a jövőben már nem a képzett, hanem a képezhető munkaerő lesz fontos a munkavállalók számára. Mint folytatta, az MI-megoldások és -technológiák jóval gyorsabban fejlődnek, mint az emberek ismeretei, ezért követő üzem­módban vagyunk. Kitért arra is, hogy a technológiai fejlődés generációs probléma is. Mivel a fiatalabbak ebben szocializálódnak, sokkal tudatosabb felhasználókká válnak. A kutatás szerint tízből nyolc diák szerint az MI je­lenléte miatt kevesebb energiát fektetnek a tanulásba és a vizsgákba, mert tudják, hogy számíthatnak a tech­nológiára. Ezzel szemben a mai negyvenesek és az idő­sebb korosztály tagjai számára lényegesen nagyobb ki­hívást jelent felvenni a tempót. Holott szükség lesz rá, hiszen az egymilliárd átképzésre váró munkavállaló jelen­tős része ebbe a korcsoportba tartozik.•

Címlapkép: Depositphotos/serezniy