Hogyan specializálódott az AI világa? – nem szép, de okos – a „modellek” versenye

Annak ellenére, hogy a ChatGPT alig néhány éve rúgta ránk páros lábbal az ajtót, a hihetetlen tempóban fejlődő mesterséges intelligencia rendszerek rövid idő alatt látványos specializációs folyamatokon mentek keresztül. Napjainkra már külön-külön eszközök állnak rendelkezésre adatfeldolgozásra, folyamatok automatizálására, döntéstámogatásra vagy éppen vizuális tartalmak készítésére. Milyen szolgáltatóra épül az AI-ökoszisztéma, és melyik nyelvi modell miben a legerősebb?


Az AI nem szép, de okosKép: Depositphotos/alonesdj

Amikor az OpenAI 2022. november 30-án nyilvános „kutatási előzetesként” elérhetővé tette a nagyközönség számára a ChatGPT-t, még maguk a fej­lesztők sem gondolták, hogy milyen sikereket fognak el­érni rendkívül rövid idő alatt. A szolgáltatás megjelenése technológiai forradalmat indított el: a mesterséges intelligenciára (angolul: Artificial Intelligence; AI) épülő chatbot (csevegőrobot) ugyanis a történelem eddig leggyorsabban növekvő felhasználói bázisú alkalmazásává vált: mindössze öt napon belül egymillió, két hónap alatt pedig több mint százmillió felhasználója lett. A technológiai fejlődés üteme a ChatGPT-t működtető modellek számában is tetten érhető. Ezzel párhuzamosan azonban számos újabb és újabb szolgáltatás jelent meg a piacon, és napjainkra az AI világa látványos specializálódási folyamaton ment keresztül. Ma már nem egyetlen, mindent tudó rendszer próbál megoldani minden feladatot, hanem külön eszkö­zök jöttek létre kutatásra, fejlesztésre, vizuális tartalmakra vagy éppen gyors hírfogyasztásra. Vagyis most már nem az a kérdés, hogy használunk-e mesterséges intelligen­ciát, hanem az, hogy melyiket és mire. Tóth Tamás AI-szakértő egyik cikkében találó hasonlattal magyarázza meg a sokszereplős helyzetet. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia használata egy lakásfelújítással azonos, ahova minden esetben a megfelelő szakembert kell megtalálni. Azaz, ha folyik a csap, akkor nem egy bur­­koló számát tárcsázzuk, hanem a vízvezeték-szerelőjét. De vajon milyen nagy szolgáltatók építették fel az AI-ökoszisztémát, és melyik eszköz miben a legprofibb?

Rendkívül komoly a kínálat AI-chatbotok tekintetében, és előfizetési csomagjaikkal mindegyik más-más eré­­nyeket tud felmutatni. A továbbra is hatalmas népszerűségnek örvendő ChatGPT Plus szolgáltatása ak­kor a megfelelő választás, ha egyetlen olyan előfizetést szeretne az ember, amely a lehető legtöbb területet egy­szer­re fedi le. Ez a mesterséges intelligencia előfizetések svájci bicskája. Kiváló az információk összegzésében, vázlatok készítésében, kulcsszavak generálásában, öt­le­telésben és ügyfélszolgálati e-mailek megírásában. Ugyanakkor képek, videók, kutatás, kódolás területén is erős; röviden összefoglalva, szinte minden megtalálható rajta. Valódi áttörést eredményezett a GPT-4.1 modellje, mely a vezetők, tréningcégek és tanácsadók egyik kedvenc eszköze lett, miután rendkívül hatékonyan támogatja a döntés-előkészítést. A modell ugyanis képes meetin­gek összefoglalására, prezentációk javítására, sőt még az élőbeszéd felismerésére és átírására is. Az O3 logikai modell pedig üzleti modellek elemzésére, pénzügyi kalkulációk készítésére, valamint programozási hiba­keresésre fókuszál.

Döntés-előkészítésA mesterséges intelligencia rendkívül hatékonyan támogatja a vezetők, tréningcégek és tanácsadók számára a döntés-előkészítést. Alkalmas meetingek összefoglalására, prezentációk javítására, sőt még az élőbeszéd felismerésére és átírására is. (Kép: Depositphotos/BiancoBlue)

A Claude egyre népszerűbb, és komoly riválisa a ChatGPT-nek, a természetesebb szövegstílus, a jobb progra­mozási képességek és a biztonságra való fokozott törek­vés miatt. Erénye, hogy programozói tudás nélkül is képesek lehetünk működő webes megoldások létrehozására, de kifejezetten fejlett a kódolásban is. Különösen a 3.5 és 4-es modellek erősek kódírásban vagy hibakeresés­ben. A Claude 4 képes arra is, hogy – erősen korlátozott és felügyelt környezetben természetesen – átvegye az irányítást a számítógép felett, így még inkább automatizálhatóvá válnak a feladatok. Az erényei között tartják számon a modell kontextusablakának a méretét. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy több száz oldalas szerződést vagy egy vállalati éves jelentést egyszerre tud kezelni és értelmezni. Az összefoglaló készítése mellett még arra is alkalmas, hogy kiemelje az adott anyag kockázatait.

Elon Musk Grokja a marketingesek, PR-szakembe­rek munkáját támogatja igazán hatékonyan, remekül összegzi és elemzi a social mediában zajló trendeket és folyamatokat. A Grok közvetlenül az X (volt Twitter) adat­folyamából „táplálkozik”, ezért a néhány perccel korábban kitett posztokat is azonnal feldolgozza. Ezzel párhuzamosan a képgenerálásban is erős, és rövidebb videók készítésére is alkalmas.

A Microsoft Copilot mesterséges intelligencián ala­puló digitális asszisztense ezzel szemben a Microsoft 365-öt használóknak ideális. Ha a napod az Outlook meg­nyitásával kezdődik, és a Word vagy az Excel a „munka­tár­­sad”, akkor a mesterséges intelligencia beépítése ezek­be az alkalmazásokba vele tűnik a leghatékonyabb­nak. A Copilot közvetlenül a Bing keresőre támaszkodik, így mindenképpen naprakészebb, mint az offline tudásbázis­ból dolgozó AI-modellek. Nem mellékes, hogy számos olyan funkciója továbbra is ingyenes, melyek más fejlesztések esetében már csak előfizetéssel érhetők el. Ilyen például a képfeltöltések elemzése: a Copilot azonosítja a fotón látható tárgyakat, de akár problémákat is megold egy fotó alapján. A DALL-E 3 képgeneráló technológiá­jára építő modell ugyancsak ingyen állít elő professzioná­lis minő­ségű képeket. Azoknak, akik szeretik kényelmesebben kezelni a nyelvi modelleket, szintén jó hír, hogy – egy okostelefon-asszisztens használatához hason­lóan – a Copilot lehetővé teszi a hangutasításokat is.

Szerteágazó AI-modellekAz AI különböző modelljei szerteágazóak. Segítenek az információk összegzésében, vázlatok készítésében, kulcsszavak generálásában, ötletelésben és ügyfélszolgálati e-mailek megírásában. Mindemellett a kutatás területén is használhatók. Más modellek erősek kódírásban vagy hibakeresésben, továbbá professzionális minőségű képek, videók előállításában. Alkalmasak piackutatásra, versenytársak elemzésére és tartalomstratégia készítésére is, akár forrásra hivatkozással. (Kép: Depositphotos/sdecoret)

Perplexity látványos fejlődésen ment keresztül: 2026-ra egy egyszerű AI-keresőből komplex tudás­asz­­szisztens lett. Egyszerre több forrásból kutat, emellett összeg­ző riportokat is készít, és még döntéstámogató munkafolyamatokat, workflow-kat is tud ajánlani. Új funkciói révén alkalmas piackutatásra, versenytársak elemzésére és tartalomstratégia készítésére is. A modell leghasznosabb újítása a teljes átláthatóság; legtöbb válaszát forrással együtt hivatkozza, tehát azon­nal ellenőrizhető. Emellett tud képeket – akár diagramo­kat is – értelmezni, PDF-eket, tanulmányokat összefog­lalni, videók leiratát elemezni, és különböző adatokat táblázatos formába rendezni.

A Google Gemini multimodális mesterséges intelli­gencia rendszerének egyik nagy erőssége, hogy ugyanabban a rendszerben dolgozik szöveges, képi, hang- és videóadatokkal, ezért gyakran hatékonyabb mestersé­ges intelligencia támogatást nyújt, mint a különálló tar­ta­lomtípusokkal dolgozó modellek. Népszerű kiegészítő szolgáltatása a keresőoptimalizálás funkció és kulcsszó-integrációs stratégiája, melynek segítségével magas minőségben optimalizált tartalmak létrehozására is al­kal­mas – ez pedig a keresőmotoros láthatóság alapfel­té­tele. Emellett egészen magas szinten old meg matematikai és analitikai problémákat, valamint kódgenerálásban is jeleskedik. Másik nagy erénye a Google ökoszisztéma-integrációja, azaz a Workplace, Search és más Google-termékekben való zökkenőmentes keresés.

Adatközpontok energiaigényeAz adatközpontok energiaköltségének mintegy fele köthető a mesterséges intelligenciához, ami évente 80 millió tonna szén-dioxidkibocsátást jelent, ráadásul energiaigényük közel harmadát széntüzelésű erőművek biztosítják. A közvetlen vízfogyasztásuk pedig a palackozott víz világszintű fogyasztásával egyenértékű. (Kép: Depositphotos/scanrail)

A szintén Google-ökoszisztémához tartozó Veo első­sorban fekvő és álló formátumú, 16 : 9 arányú videógene­rálásban kimagasló. A modell képes szöveges leírások alapján 1080 pixel vagy annál nagyobb felbontású, valósághű mozgóképeket létrehozni. Egyetlen állókép feltöltésével pedig egy-egy jelenet animálása is megoldható vele, ezek elsősorban mobilra optimalizált videókban ölt­hetnek testet. A Veo 3.1 nemcsak képet, hanem a jelenet­hez illő hangokat, környezeti zajokat, hangeffekte­ket is generál. Emellett az adott jelenethez dialógusokat is lét­rehoz, a modell ráadásul figyel arra is, hogy a szereplők be­szé­dét a képpel szinkronizált hanggal fesse alá. Ez a ver­zió már a narratív vezérlésre és a komolyabb kreatív feladatokra összpontosít, csökkentve a hagyományos forgatások szükségességét. Emellett rendkívül látványos a fizikai jelenségek és a részletek valósághű kidolgozásában. Avatatlan szemek nem érzékelnék a különbséget a víz tükröződésében, az árnyékok illeszkedésében vagy az emberi arcmozgásokban sem. A felhasználóknak ugyanakkor nagy sebességű internetkapcsolatra van szükségük a gyors promptfeldolgozáshoz, ez különösen igaz akkor, ha 4K-s videót szeretnének készíteni.

Brutális költségek
Kevesen foglalkoznak azzal, hogy az AI-platformok milyen környezeti láb­nyomot hagynak maguk után, pedig a rendszer működtetéséhez szükséges szerverek hűtése, az ehhez párosuló jelentős energiaigény, valamint a folyamatos fejlesztési költségek egyre nagyobbak. Alex de Vries holland kutató a Patterns tudományos folyóiratban nemrég publikált tanulmányában a többi között arra mutat rá, hogy 2025 végére az AI-rendszerek villamosenergia-igénye elérhette a 23 gigawattot. Ez az adat nagyságrendileg egy fejlettebb gazdaságú ország teljes fogyasztásának felel meg. A kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a technológiai óriásvállalatok próbálják eltitkolni a pontos adatokat, fenntarthatósági jelentéseikből nem derül ki az MI-rendszerekhez köthető energia- és vízfelhasználás mértéke. Éppen ezért az elsősorban becslésekre hagyatkozó tanulmány szerzője arra jutott, hogy az adatközpon­tok energiaköltségének mintegy fele köthető a mesterséges intelligenciához, ami a gyakorlatban évente 80 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredmé­nyez. 
A Nemzetközi Energia Ügynökség 2025-ben kiadott Energia és mesterséges intelligencia című jelentése szerint 2017 óta az adatközpontok áram­fogyasztása világszerte átlagosan évi 12 százalékkal emelkedett, ami négy­szer gyorsabb, mint az áramfogyasztás egészének növekedése. A magas értékért a két szuperhatalom volt elsősorban felelős. Kínában az átlagos éves növekedési ütem 2015 és 2024 között 15, míg az Egyesült Államokban 12 százalék volt. Az IEA jelentése kiemeli, hogy az adatközpontok energiaigényének közel harmadát széntüzelésű erőművek biztosítják. 
A közvetlen víz­fogyasztásra vonatkozó számok is elképesztőek: a palackozott víz világszintű fogyasztásával egyenértékű – több száz milliárd liternyi – igényeket állapított meg a kutató. Ráadásul Alex de Vries szerint a Nemzetközi Energiaügynökség becslése töredéke a valós közvetett vízfogyasztásnak. A kutató éppen ezért a mielőbbi a nyilvános és kötelező adatszolgáltatás mellett emelt szót.

Az elmúlt évek folyamataiból egyértelműen kitűnik, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése mindinkább a speciali­zá­ció irányába halad, tehát nem egyetlen eszköz, hanem egymást kiegészítő megoldások rendszere nyújt valódi értéket. Vagy­is a jövő kulcsa nem pusztán az, hogy melyik modellt használjuk, hanem az, hogy képe­sek vagyunk-e tudatosan kiválasztani és összehangolni az adott feladathoz leg­­in­kább illeszkedő eszközöket. Ebben rejlik az AI valódi versenyelőnye.•

Címlapkép: Depositphotos/sdecoret


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025  2026
Címkék

Innotéka