Kép: Depositphotos/Photocreo

A jövő század regénye?

Tanulságos számba venni a tudományos-fantasztikus irodalom nagyjainak munkáit, amelyek a technológiai képzeletre adott lehetséges társadalmi reakciókat veszik számba. Stanisław Lem Summa Technologiae (1964) című könyve a tudomány-civilizáció-jövő összefüggéseit Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című műve nyomán vizsgálja. Jules Verne, H. G. Wells és Jókai Mór vízióit Isaac Asimov 1951–53 és 1982–1993 között született Alapítvány című sorozata és Arthur C. Clarke művét megjelenítő Stanley Kubrick-film, a 2001: Űrodüsszeia (1968) emelte eposzi magasságba. Frank Herbert Dűne sorozata (1965–85) és Denis Villeneuve filmváltozata (2021–26), illetve az Eredet (Christofer Nolan, 2010), valamint a Mátrix sorozat (Wachowski testvérek, 1999–2023) pedig immár a vizuális paradigmaképzés ikonjaivá váltak. A számítógép-tudomány és az új elveken alapuló operá­ciós rendszerek fejlődése a múlt század utolsó harmadá­ban jelentős szintlépéseket eredményezett: a természettudományos, majd a műszaki adatbázisok friss generációja lehetővé tette a sokparaméteres entitások megragadá­sát és a velük kapcsolatos műveletek (komparatisztika, fejlődési vonalak azonosítása, relációs összefüggések) nagy tömegű sikeres elvégzését.

Mintha Linné és Humboldt vagy Mengyelejev úttörő rendszertani felismeré­sei és fáradhatatlan osztályo­zási talentuma új segéderő­ket kapott volna…

Az anyagtudományi adatbázisok új megmunkálási technológiákat támogattak, az építészeti statika és a pályanavigációs számítási szükségletek pionír eredményei a tengeri alagút- és hídépítés vagy az űrrepülés korszakváltását eredményezték. Felbecsülhetetlen jelentőség­gel bírt a fogalmi rendszerek tezauruszképzésen alapuló osztályozási szerkezetének és a nyelvi modellezésnek a folytonos fejlődése. Az új programozási nyelvek és technika nem csupán a műveleti bonyolultság és sebes­ség növelését segítették (a chipek Moore-törvényi fejlődési tempóját is felülmúlva), hanem az új évezredbe lépve még nagyobb ambíciót alapoztak meg: a generatív mesterséges intelligencia képzetét.

Szép új világ

Ez a cél egy minden korábbinál nagyobb terjedelmű és állandóan bővített tudástár (szövegek, kódok, képek, videók, modellek, zenék parancsvezérelt, ám betáplált algoritmusok kombinációjával dolgozó) új tartalmat előállító képessége.

Az ezredfordulót követő évtizedekben a felhalmozott ismeretek természete, az emberi gondolkodás neurális hálószerkezetének leképezése, az alkalmazott modellek jellege és a tanulási képesség aktiváltsága függvényé­ben eltérő képességű MI-eszközök születnek. Ilyenek az OpenAI ChatGPT-je (chatbot és szövegíró), a Google Geminije (mély tanulási modellje) vagy a DeepSeek (betanítási és számítási szükségletre optimalizált kínai termék), illetve a Claude (az amerikai Anthropic „alkotmányos MI” terméke, amely az etikai és jogi megfelelőségnek ki­emelt fontosságot tulajdonít).

A strukturált ismerettel tudást építő, s könnyen értelmezhető válaszokat generáló képességek mögött nagy nyelvi modellek (Large Language Models; LLM), a valóság­hű és a hamis adatokat azonosító neurális hálózatok (Generative Adversarial Network; GAN), valamint a vizuá­lis tartalmak és kódok közötti kapcsolók (Variational Autoencoder; VAE) komplexuma dolgozik. Nem csupán számot­tevő kereső- és elemzőmunkát takarítanak meg a számunkra, hanem az adatvezérelt következtetési, döntési láncok, il­letve a nem nyilvánvaló mintázatok meglelésében is segítségünkre lehetnek. Érzékletes párhuzam, ha a Nazca-vonalak műhold- vagy drónazonosításának hozadékaira gondolunk… Az UNESCO Világörökségi Egyezményének 1972-ben közzétett listáján szereplő kulturális és természeti értékek adattárának megalkotása a műfaj egy korai, részben hazai példája e felfelé vezető kaptatónak.

Az utolsó évtized kétségkívül legismertebb műhelye a Sam Altman alapította és vezette OpenAI: az AI birodalmának a napjainkig vezető útját – amelyet álmok és rémálmok szegélyeznek Karen Hao 2025-ös oknyomozó könyve szerint – a Google és a Microsoft versengő jelenléte kíséri.

Jogos aggodalom és kételyek övezik a lelkesedéssel használt és ünnepelt tartalomgeneráló új eszközök térhódítását csakúgy, mint a kifejlesztésükre fordított, hatványozott mértékben növekvő ráfordításokat.

A nonprofit alapoktól indulva mára az európai gyarmatosítás idejét idéző műveletekkel csillapítják az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence; AGI) megalkotásának forráséhségét. A kaliforniai vállalatóriások energiaigényes adatközpontjai, a piac nyomása alatt működő chipgyártó ipar és a harmadik világ éhbé­rért kizsigerelt adatfeldolgozói kövezik ezt az utat a szép reményektől a „szükségszerűen és kényszerűen” profitvadász üzletbe torkolló „üdvözülésbe”. Félő, hogy az eredeti tudományos ambíció a pénz által hajszolt ideológiai küldetéssé vált. S bár itt és most mellőzöm az eredetiség és a szellemi tulajdonvédelem hangsúlyos felvetését, e sorok írása közben, a normandiai partraszállás júniusi évfordulóján, a Mai Manó Ház üzenete emlékeztet Robert Capa megsemmisült fotóinak egy neves „generatív képalkotó” általi, az AI segítségével történt rekonstruálá­sára, We are at War címmel… Jogos aggodalom és kételyek övezik a lelkesedéssel használt és ünnepelt tartalom­generáló új eszközök térhódítását csakúgy, mint a kifejlesztésükre fordított, hatványozott mértékben növekvő ráfordításokat.

Büszkeség és balítélet

Világunk hozzászoktatta közönségét a nagy formátumú tehetséges látnokok víziójából sarjadó sikerekhez: Steve Jobs, Bill Gates vagy Elon Musk erényei és esendősé­gük azonban mélyebb tanulságokkal is szolgálnak. A technológia dominanciájáért folytatott harc – Karen Hao mélyelemzésével tanúsítottan így a mesterséges intelligen­cia jövőjéért vívott küzdelem is – átalakítja társadalmunkat és világunkat. A mesterséges intelligencia fogalmának korai tisztázatlansága és az általános válfajára vonatkozó, civilizációs küldetésként vállalt, Szent Grál-kereső elhivatottság majd minden szereplőt maga alá gyűrt.

Két lépcsőt érdemes megkülönböztetnünk:

• az AI a jelenleg rendelkezésre álló és a tudósok sze­rint a meglévő adottságok továbbfejlesztésével a közeljövőben reálisan elérhető olyan technológia, amely a gépi tanulás hatékony mintázatfelismerésében gyökerezik (már érzékelhető eredményekkel a klímaváltozás kezelésétől az egészségipar támogatásáig);
• az AGI elméletileg az a csúcsszoftver, amely az em­beri elméhez hasonló kifinomultsággal, agilitással és kreativitással rendelkezik, hogy az emberéhez hasonló vagy azt meghaladó szinten végezze el a legtöbb – gazda­sági értékkel bíró – feladatot. Az emberi agyat és folyamatait bináris nyelven kódoló szilíciumchipek szimulá­ciós képessége viszont kétséges, az iteráció pedig exponenciálisan drágul.
  Az általános mesterséges intelligencia, az AGI elméletileg az a csúcsszoftver, amely az emberi elméhez hasonló kifinomultsággal, agilitással és kreativitással rendelkezik, hogy az emberéhez hasonló vagy azt meghaladó szinten végezze el a legtöbb – gazdasági értékkel bíró – feladatot. (Kép: Depositphotos/HayDmitriy)

Az AI alkimistáinak mércéi és céljai folyamatosan változnak: Jenna Burell, a Data & Society igazgatója sze­rint olyanok, mint a jövő egyre távolodó horizontja. Bár léptékében antropomorf, haladása – magának az intelli­gen­ciának a definiálatlan volta miatt – kalibrálatlan. Sokáig az állami és a piaci finanszírozás Szküllája és Kharübdisze között hajóztak, a „széles együttműködés, semleges csoport munkája az emberiség javára” szellemében, a hajdani Menlo Park és Palo Alto igézetében. Mai utódaik a kezdetekben átélt öntudattal hivatkoztak John F. Kennedy elnök bizonnyal apokrif esetére a NASA űrközpontban: odalépve egy kezében seprűt tartó takarítóhoz, megkérdezte tőle, mit csinál. „Ó, hát segítek embert juttatni a Holdra” – hangzott a válasz. A fenti társulások idején pedig Altman úgy nyilatkozott, hogy legkedveltebb olvasmánya egy vaskos Napóleon-idézetgyűjtemény volt, élén a császár elmélkedéséről a francia forradalom hármas jelszavának önkényes átértelmezéséről…

Az AI alkimistáinak mércéi és céljai folyamatosan változnak: olyanok, mint a jövő egyre távolodó horizontja.

Homályos iránytűfogalom, állandó erőforrás-központosítás, a küldetés állandó újrafogalmazása – ezekkel foglalható össze egy ma is hol távolodó, hol közeledő pályán mozgó üstökös, az OpenAI fénye és mozgása.

A cég 2024 októberé­ben 6,6 milliárd dollár tőkebevonás­nak örvendhetett, ami a valaha megvalósult leg­jelentősebb kockázatitőke-befektetés, a vállalat értékét pedig ekkor már 157 milliárd dollárra becsülték. Közleményük legfontosabb bekezdése művi emelkedettséggel így nyitott ajtót 2025-re: „Megint csak több tőkére van szük­ségünk, mint képzeltük… a világ új infrastruktúrát alakít ki az energiának, a földhasználatnak, a chipeknek, az adatközpontoknak, az adatoknak, az AI-modelleknek és az AI-rendszereknek, a 21. század gazdasági rendszeréhez igazodva. Átalakulunk, hogy megtegyük a küldetésünk következő lépését, hozzájáruljunk az emberiség számára üdvös AGI-gazdaság létrehozásához.”

Magnifica humanitas

Az emberi személy védelméről a mesterséges intelligencia korában – XIV. Leó pápa ezen a címen adta közre idén május 25-én, pünkösdhétfőn, a Vatikánban az első enciklikáját, pápai körlevelét, amellyel a 135 évvel korábbi Rerum Novarum nyomdokaiba lép.

Meghallgatva az emberi szenvedés enyhítéséért fáradozó tudósokat és mérnököket, az igazságos szabályok kialakítására törekvő szakpolitikusokat és vezetőket, az ifjabb nemzedékek jövőjére aggodalommal tekintő szülőket és tanárokat, felelős figyelemmel a tényleges emberi irányításon túllépő autonóm fegyverek születésére és az egészséghez, munkához, biztonsághoz való hozzáférést akadályozó, szennyezett adatokkal operáló algoritmusokra, valamint az elnémított szegényekre – írása szót emel az emberi méltóság megőrzése mellett.

A nukleáris energia felhasználásának példája nyomán meg kell tanulnunk a mesterséges intelligenciát „lefegyverezve”, azt mindannyiunk és a közjó szolgálatába állí­tani – érvelt a körlevelét ismertető beszédében a pápa.

„A technológiáról szóló döntéseket sosem szabad elszakítani a lelkiismerettől és a felelősségtől… a béke nem pusztán a háború hiánya, hanem a megvalósuló igazságosság. Ám amikor a technológia meggyengíti a kriti­kai érzékünket, maga a béke is veszélybe kerül” – jelzi XIV. Leó, aki perui misszionárius tapasztalatai nyomán arra intette hallgatóságát, hogy építenünk is kell: „A mes­terséges intelligencia a történelem építési területévé válhat egy olyan közösségi horizonton belül, ahol a technikai haladás megtanulja az emberi életet szolgálni.” Egyetértésben az Anthropic cég jelen lévő társalapítójá­val, Chris Olah-val, hangsúlyozta: „Az igazi fejlődés min­dig minden emberre és a teljes emberre irányul. A »minden ember« azt jelenti, hogy a digitális átalakulás terén senki sem szorulhat perifériára. A »teljes ember« pedig azt jelenti, hogy senkit sem lehet pusztán termelékenységre, kognitív teljesítményre vagy merő adattá redukálni.”

A nukleáris energia felhasználásának példája nyomán meg kell tanulnunk a mesterséges intelligenciát „lefegyverezve”, azt mindannyiunk és a közjó szolgálatába állítani.

A szót kapott Chris Olah szerint a mesterséges intelligencia az emberi munkaerő nagymértékű átértékelődé­séhez vezethet, és súlyosbíthatja a globális egyenlőtlenséget. Kijelentette, hogy a határterületi MI-laboratóriumokat hajtó kereskedelmi és geopolitikai ösztönzők gyakran ütköznek a közjóval. Külső erkölcsi felügyeletet szorgalmazott a civil társadalom, a tudósok és a vallási intézmények részéről, hogy a technológiai szektort elszámoltathatóvá tegyék.

A mesterséges intelligencia az emberi munkaerő nagymértékű átértékelődéséhez vezethet, és súlyosbíthatja a globális egyenlőtlenséget. A képen a michigani The Barn egy gigawatt méretű adatközpont-komplexum látható. (Kép: thesalinebarn.com)

„Mindenki vigyázzon, hogyan épít” – szólt XIV. Leó pápa záró intelme. S egy hét múlva az OpenAI és az Oracle 2026. június 1-jén megtartotta a 16 milliárd dolláros michigani Star­gate adatközpontkampusz ünnepélyes alapkőletételét… Sam Altman szerint az eddigi több mint 45 milliárd dolláros befektetés a piaci kereslet alapján meg fog térülni. A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatban elismerte, hogy az emberek joggal aggódhatnak, ugyanakkor rámutatott, hogy jelenleg éppen az AI-t leginkább alkalmazó cégek veszik fel a legtöbb új munkatársat.

A Stargate projektet Donald Trump elnök mutatta be 2025 januárjában a Fehér Házban, az OpenAI, a SoftBank és az Oracle vezetőinek társaságában. A cégek akkor azt ígérték, hogy négy év alatt 500 milliárd dollárnyi AI-infrastruktúrát építenek ki az Egyesült Államokban. Az idei alapkőletételkor hangoztatott kommentárjuk: „Egy gigawatt (Paks két blokkjának teljesítménye – a szerző) hatalmas számítási kapacitást jelent, de látjuk, milyen a kereslet, mennyire akarják az emberek használni ezeket a modelleket, és milyen ütemben nő a bevételünk…”

Nem kell félnetek jó lesz

Merániai János esztergomi érsek 1213-ban kelt kétértelmű üzenetét a vesszős tagolás teszi így vagy úgy világossá. A mesterséges intelligencia esély vagy veszély voltának megítélése bonyolultabb kérdés, ám a különféle forgatókönyvek előjelét ismereteink mellett az egyének, a családok, különféle hivatások, avagy nemzeti stratégiánk, azaz társadalmunk szemszögéből kell megítélni.

Hasonló célkitűzés vezette a Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíj Pályázatot kiíró Novofer Alapítvány Kuratóriumát 2026-ban, az MI befolyásolta új világ témakörben várva a határon innen és túl élő magyar anyanyelvű gimnazisták gondolatait és elképzeléseit. A Tanulás, a Munka és Életvitel, a Robotizáció területeire fókuszáló, az MI generálta változások, előnyök, hátrányok, veszélyek kifejtését és mérlegét tartalmazó több mint másfél száz diáktanulmány közel hetven középiskolából érkezett.

A kiemelkedő színvonalú nyertes dolgozatok egyike a legismertebb MI-termékek multifunkciós tesztelésére vállalkozott (Győri Áron), illetve egyéni tanulási programvezetést tervezett (Hatt János) – mindketten a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumból, valamint a pályakezdőket szembesítette az MI munkaerőpiaci hatásaival (Madarassy Fanni, budapesti Arany János Gimnázium). A kritikus gondolkodásnak, az alkalmazkodóképesség­nek és az MI-jártasságnak tulajdonított szerep, a szemé­lyes mentorálást támogató tanári jelenlét erősítése, to­váb­­bá a tanulás, tehetséggondozás segítése közös felismerésük, s ezen meggyőződésük is bizonyságot nyert Gábor Dénes Nobel-díjas mérnök-fizikus születésnapján, június 5-én, a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében tartott bemutatójuk fényében…

Az MI generálta változások, előnyök, hátrányok, veszélyek kifejtését és mérlegét tartalmazó több mint másfél száz diáktanulmány közel hetven középiskolából érkezett.

Ennek az ifjú nemzedéknek az éleslátása, továbbá az oktatási, technológiai és tudományos szellemi és technikai infrastruktúra tudatos és felelős, kiegyensúlyozott hazai fejlesztése, kultúrájának etikus terjesztése lehet annak a garanciája, hogy az itt bemutatott, növekvő turbulencia mégse gyűrjön maga alá bennünket. Ahhoz, hogy a sikervágy és büszkeség mesterséges buborékfúvása helyett üzenetünk mai változatában az aggódó hárítás intelmé­nek helyébe a bizalomteli hasznosítás kilátása kerüljön, józan ítélőképességre, felelős erőforrás-gazdálkodásra, vala­mint az emberi méltóság tiszteletére lesz szükség – globális és lokális szinten egyaránt.•

Címlapkép: Depositphotos/Photocreo